Líra könyvklub
Könyv keresés:
Aktuális katalógus
Cikkek
Fátyolos szemmel
Elsőként egy amerikai anya, Betti Mahmudi „szökött be” Európa női lelkeibe. Miután iráni férjével családlátogatásra érkezett Teheránba, de odáig fajult a helyzet, hogy lányával együtt menekülni kényszerült – férje és a számára idegen hagyományokon alapuló világ elől. Az együttérzésre, izgalomra és talán egzotikus ismeretekre is vágyó nők hálából az eladási listák élére tornászták fel Betti ”igaztörténetét”. Hasonló lelkesedéssel fogadták aztán az ő nyomában érkező, hányatott sorsú kínai kislányokat, japán gésákat, szaúdi hercegnőket.

„Az európai kultúra talán lényegi összetevője éppen a nem-európai népekkel és civilizációkkal szemben megjelenő európaiság tudat, mely az öreg földrész kultúráját Európán belül és kívül egyaránt más kultúrák fölé helyezi” – írja Edward Said a hatvanas években, Orientalizmus című alapművében. Ebben a mondatban egyúttal megadja a kulcsot, miért is szerettek bele jó pár évvel ezelőtt az európai kultúrkörben, európai normák szerint felnőtt nők az amerikai Betti Mahmudi történetébe (amely még az idén újra megjelenik a könyvesboltok polcain – a szerk.).

Miközben izgatottan falták a szökésben levő anya-gyermek történetet, lélekben újra és újra hátradőltek, mondván: na, ez az, ami velem sosem fordulhat elő. Lehet, hogy az életem nem a legjobb, de legalább nem ennyire rossz. Az anyával, a nővel való azonosulás mellett óriási távolságtartással szemlélték a történet alakulását, és közben egy kicsit még az az illúziójuk is támadt, bepillanthatnak egy addig ismeretlen világ szokásaiba, kultúrájába. Tudomást és tudást szereztek.

Az eladási listák adataiban tükröződő siker után a kiadók is hamar észbe kaptak: a témával érdemes foglalkozni, azaz újabb hasonló köteteket a piacra dobni. Pár év múlva pedig már csak a „lányom nélkül soha”-típusú történetekről beszéltek, ha megjelent a keleti kultúra, a nyugati kultúra, és a nő találkozását mesélő regény. Európai, amerikai nő került el
házassága révén a titokzatos kelet többnyire szélsőséges államaiba, és ütközött számára felfoghatatlan és elfogadhatatlan szokásjogba. Aztán sorra jöttek a japán gésák, kínai asszonyok egyedülálló vallomásai, és a történetekben kötelező elemként felbukkant egy más kultúrkörből érkező férfi, hogy felborítsa a szigorú hagyományokra építő rendszert. A sorban végül az arab világban elnyomott nők történetei következtek.

A könyvek – a rekorder, a tizenháromszor kiadott Egy gésa emlékiratai, a Tízezer könnycsepp, A gésák gésája, Irak lánya, Magaide, A herceg lánya, A fátyol mögött, a Tavirózsa színház és a többi – az idő előre haladtával hálószerűen összekapcsolódtak. Az Egy gésa emlékiratai szerzőjeként már befutott Arthur Golden ajánlotta Elisabeth Kim Tízezer könnycsepp című regényét, Mineko Iwasak: A gésák gésája című regényét pedig a következő szavakkal ajánlották: Egy élet, ami megihlette Arthur Goldent, az Egy gésa emlékiratai című sikerkönyv szerzőjét.

A történetek receptje a következőkben foglalható össze: szükség van az ismeretlen világgal szemben komoly előítéleteket szülő sztereotípiákra, a női magány és kiszolgáltatottság – nem dolgozhat, egyedül nem mehet utcára, nem vásárolhat, nem utazhat felügyelet nélkül, nem vezethet, nem válhat, európai idegennel nem állhat szóba, férje eladhatja őt – a gyerekért való áldozathozatal, a férjjel való szembeszegülés toposzaira.

– Rettentő károsak ezek a szélsőséges történetek, mert nem a valót mutatják – mondja Al-Ghaoui Hesna, apai vonalon szíriai származású, Magyarországon élő televíziós riporter. – Az arab hercegnőkről szóló regények többnyire a legszélsőségesebb Szaúd-Arábiában játszódnak. Ezzel egybemossák az arab világot, amelybe beletartozik a francia Code Civile-t használó Tunézia, ahol tilos vallási jelképeket, így kendőt viselni, de tilos a többnejűség is. Ebbe, az innen nézve homogén masszának tartott tömbbe értik bele továbbá Jordániát, ahol mindenféle vallás elfogadott, és az öböl-államokat, ahol az üzleti érdekek sokszor felülírják a megrögzött szabályokat.

Mint a sok arab államban megfordult Al-Ghaoui Hesna meséli, az ott élő nők egyáltalán nem látják ennyire nyomorúságosnak a sorsukat, miszerint nem kell férfiszerepet betölteniük, napi négy óra munka után jut elég idejük a családra, amellett, hogy saját keresettel rendelkeznek. Nem kérnek abból a sajnálatból, amit ezek a könyvek kiváltanak, sőt mi több, ők tartják szánalomra méltónak a túlhajszolt európai nőket. Talán nem is fontos, milyen a valódi kép, csak az, amit az olvasó fantáziál a mesés kelet világáról. Ahogy Edward Said fogalmaz: „az európai szemlélő számára csak és kizárólag a Keletről alkotott nyugati kép, s annak sorsa érdekes”.

Ehhez csatlakozik Melegh Attila szociológus is, aki szerint e könyvek sikerének alapja egy kivetített, erősen szexuális töltettel bíró fantáziálás, kicsit a sci-fi világ elképzeléséhez hasonló ábrándozás, amelynek nincs sok köze a valósághoz. És még az autentikus szerzők sem a helyi szempontok szerint mesélik el a történetüket, hanem megpróbálnak alkalmazkodni a nyugati hatalmi diskurzus elvárásaihoz. A bekukkantás izgalma és a sajnálkozás melletti legerősebb vonzerő, hogy ezeket a könyveket ismeretterjesztő munkákként olvassák – pedig ez az elvárás alaptalan.

Igaz, hogy Arthur Golden, az Egy gésa emlékiratai című regény írója japán professzor a New York-i egyetemen, és az is igaz, hogy itt-ott fellelhetőek kultúrtörténeti adalékok. Mint Mineko Iwasaki A gésák gésája című könyvében, ahol a szerző elmagyarázza, hogy a hagyományos japán fogadószobákban van egy tokonomának nevezett alkóv, ahol értékes műtárgyakat állítanak ki. A lényeg talán mégsem ez, hanem az érzelmi szál. Ritka az olyan kötet, mint Jean Sarran: A hercegnő lányai című, amely egyenesen leszögezi, nem akarja leírni Szaúd-Arábia történetét, nem akar képet adni az ottani nők életéről, ez csak egy történet.

Végeredményben talán mégis mindegyiket az a gondolat hatja át, amit Sasson ugyanezen regényének bevezetőjében fogalmaz meg: leleplezni, mit jelent egy férfi uralta társadalomban nőnek lenni, ahol alig van kihez fordulni, és védelmet kérni a kegyetlenség ellen. Illetve: az amerikai újságírónő hadat üzen, lejárt a nők elnyomásának ideje. Ezzel pedig könnyű egy nőnek azonosulnia, bárhol is éljen.

 Vári Dorottya

Őfelsége Farah Pahlavi
Ára:
3999 Ft
Klub ár
3720 Ft

A történet úgy kezdődött, mint egy tündérmese: a szépséges Farah Diba kezét nem más, mint Irán uralkodója, Pahlavi sah kérte meg. A fiatal lány élete néhány hónap alatt kifordult a sarkaiból: Farah felkent császárné lett.

Kosárba Megvásárolom

Dalby, Liza
Ára:
2999 Ft
Klub ár
2790 Ft

Liza Dalby amerikai bestseller szerző Gésa című világhírű könyvével bebizonyította, hogy nemcsak remek megfigyelő és kitűnő író, de a világ első fehér gésájaként is tökéletesen megállta a helyét Japán zárt világában.

Kosárba Megvásárolom

Dalby, Liza
Ára:
2999 Ft
Klub ár
2790 Ft

Liza, egy fiatal amerikai egyetemista Kiotóba utazik, hogy a legendás és titokzatos gésák életét tanulmányozza. Azonban kutatásai eredménytelenek maradnak, pedig ő szeretné első kézből is megismerni ezt a japán kultúrában kiemelt helyen álló „intézményt”.

Kosárba Megvásárolom

 
Líra Könyv Zrt. Központ: 1086 Budapest, Dankó u. 4-8. Tel: 06 (1) 33-77-333, E-mail: lira@lira.hu