„Ha nincs saját világod, benne a neked fontos dolgokkal, akkor elveszel.”
Két lány édesanyja, népszerű írónő – a díjnyertes Arab-sorozat szerzője, akinek nagyon fontos az olvasók visszajelzése, és bízik abban, hogy „aki a kezébe veszi a könyveimet, az el tudja felejteni a hétköznapi gondjait, szórakozni tud, és megélni egy másik életet a főhősök által. Mert szerintem az olvasás erről szól: ahány könyvet olvasol, annyiszor élsz.” Interjú Borsa Brownnal.

Emlékszel még, mikor kezdett először foglalkoztatni a külsőd?

Nyilván onnantól kezdve kezdtem nézegetni, értékelni magam, hogy elkezdtem nőiesedni. A csípőm kerekedett, a mellem növekedett, és elindult a testem a nővé válás útján. Talán tizenkét éves lehettem. Ez nemcsak a test vonalára korlátozódik, hanem a hajviseletre, öltözködésre… Kézen fogva járnak a dolgok, de az a véleményem, hogy csaknem minden serdülő irtózik a testi jelektől. Ijesztőnek tűnik elsőre. Csak sokkal később látjuk már másként. Legalábbis én így voltam vele.

Mi a véleményed arról, hogy manapság úgy tűnik, minden másnál fontosabb a kinézetünk?

A kedves média. Nem hiszem, hogy sokáig fog tartani ez. Az embereknek ugyanúgy elegük lesz, mint minden más butaságból. Már láthatjuk is ennek az előjeleit. Híres emberek osztogatnak meg magukról képeket smink nélkül, filterezés nélkül. Erre meg kell érni. A mai világban eleve nehéz érvényesülni, és valljuk be, akik kihasználják a külső adottságukat, azoknak kicsit könnyebb. Bosszantó, hogy a csapból is olyan emberek folynak, akik bár semmit sem tettek le az asztalra vígan élnek. És nyilván egyik sem csúnya… Ez pontosan azt sulykolja: legyél szép, akkor sikeres is leszel. Érdemes inkább megtartani a saját kis szigetünket, a mi világunkat. Behunyni a szemünket, nem körülnézni, mert akkor csak megrettenünk. Ahogy egy dalcím is mondja: „Túl ijesztő a világ”. Így van. Ha nincs saját világod, benne a neked fontos dolgokkal, akkor elveszel.

Megesett már veled, hogy a külsőd miatt bíráltak? Ez hogy érintett téged?

Talán tini koromban ért utoljára negatív kritika a külsőmmel kapcsolatban, de az sem tört össze túlságosan. Én az édesanyámtól mindig azt hallottam otthon, hogy szép vagyok és okos, útravalóul egészséges önbizalommal látott el. Ez minden szülő feladata. Ami a nehéz, hogy ebben a világban megtartsuk ezt az énképet, és az ne billenjen el sem negatív, sem túl pozitív irányba. Magyarán ne lássuk magunkat kevesebbnek, mint amik vagyunk, de ne is legyünk önteltek. Azt hiszem, vannak dolgok, amik minden embernek segítenek, ilyen a sport.  Én abban nőttem fel, megtanultam milyen a kemény munka, sőt azt is, hogy milyen a csapatmunka. Nincs folyamatos győzelem, és nincs folyamatos kudarc. Na és ebből már csak egy ugrás volt megérteni, hogy akár a külsőnket nézve is lehetünk egyszer fent, egyszer lent.

Van olyan, amit kevésbé kedveltél magadon, de az évek során sikerült elfogadnod, sőt, megszeretned?

Hát erre egyértelmű választ tudok adni. A csípőm és a fenekem. Én nagyon nőies alkat vagyok. Vékony a derekam, széles a csípőm. Ez tini koromban az agyamra ment, mert még egy átkozott farmert sem tudtam venni. Na és most? Divat a nőiesen kerek nagyobbacska fenék. Végre valami, amiért nem kellett tennem. J

Egyre több helyen találkozhatunk telt hölgyekkel a címlapokon, kifutókon – mégsem csitul az őrült diéták korszaka. Mit gondolsz, mi lehet ennek az oka?

Lehet, hogy nem szűnt meg teljesen ez a diéta őrület, de ismerjük el, átalakult. Ma már inkább az egészséges életmód a szempont. Mostanában nem nagyon futok össze drasztikus diétás ötletekkel, mint régen. Akkor aztán volt minden. Az is lehet, hogy csak én nem követem túlságosan ezeket a dolgokat. Sokkal jobban sulykolják a testmozgás fontosságát, mint a kínzó diétákat. Sőt! Már a férfiak is kinyitották a szájukat, egyre inkább hangoztatják, hogy nem kell a betegesen sovány!

Szerinted meddig egészséges elmenni a fogyókúrában, hol az a határ, amikortól már beteges? Volt a környezetedben testképzavarral küzdő személy? (anorexiás, bulimiás stb.)

Az én környezetemben nem volt egy ilyen ember sem. Hogy meddig érdemes elmenni? Hát jöhetnék olyan sablonszöveggel, hogy jól kell éreznie magát az embernek a bőrében, meg ilyesmik, de szerintem ettől mindenki agybajt kap már. Fogadd el magad! Oké. De hogy? Véleményem szerint ez egyedül nem megy. Család kell hozzá, barátok, közösség. Építő közösség.  Meghúzható határ nincs. Mindenkinek egyéni határai vannak, és az a rossz hír, hogy ezt a határt nekünk is kell megtalálni, mert senki más nem lelhet rá helyettünk. Nyilván van az érem másik oldala is, az egészségi állapotunk. Annál nincs fontosabb.

Az Antilányregény főhőse annyira a tökéletes testkép megszállottjává válik, hogy emberi kapcsolatai is tönkremennek (a legjobb barátnőjével eltávolodnak egymástól, a férjétől is elhidegül). Szerinted hol a határ, amikor az önmagunkkal folytatott harc már a szeretteinkre is hatással van?

Tipikus emberi tulajdonság, hogy az ember mindig próbál bűnbakot találni, a segítséget meg sokszor támadásnak veszi. Ha egy kapcsolat megérzi egy egyszerű diéta súlyát, az nagyon nagy baj, mivel onnantól már nem testről beszélünk, hanem lélekről. Sőt. Életről. Vannak emberek, akik végigkísérnek minket egész életünkön. Hozzájuk jobban kell ragaszkodni bárminél, főképp a külcsínnél. Aki átesik a ló túloldalára, az sokszor nem tud egyedül visszamászni. És itt jön a család, barátok, közösség, akik bakot tartva felsegítik. Márpedig ez azt is jelenti, hogy a problémát is ők észlelik először. Nyilván, akit beszippantott a dolog, nem látja a negatív dolgokat. De ha ezek a segítők felhúzzák az orrukat, és hátat fordítanak a testképzavarral küzdőnek, akkor óriási bajok lehetnek.  Nem hiszek abban, hogy egy ilyen elfajult helyzetben észérvekkel lehetne meggyőzni valakit. Csak szeretettel. 

Sherrilyn Kenyon
Sötét Vágyak Vadásza 9.
A Vérvadászok világában az erősebb felfalja a gyengébbet. Minden nap halálos veszélyt hozhat. Senkiben sem szabad megbízni, a szerelem pedig végképp ki van zárva, ha életben akarsz maradni...
Paulo Coelho
Ebben a gyönyörűen illusztrált naptárban az évet Paulo Coelho műveiből válogatott idézetek kísérik végig.
Paulo Coelho, akit emberek milliói a szavak alkimistájaként tartanak számon, napjaink egyik...
Sherrilyn Kenyon
Sötét Vágyak Vadásza 9.
A Vérvadászok világában az erősebb felfalja a gyengébbet. Minden nap halálos veszélyt hozhat. Senkiben sem szabad megbízni, a szerelem pedig végképp ki van zárva, ha életben akarsz maradni...
Paulo Coelho
Ebben a gyönyörűen illusztrált naptárban az évet Paulo Coelho műveiből válogatott idézetek kísérik végig.
Paulo Coelho, akit emberek milliói a szavak alkimistájaként tartanak számon, napjaink egyik...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép