Biblia manga feketén-fehéren

2008 a Biblia éve. Megjelent a Biblia Manga. Jelentőségéről körülbelül ezzel el is mondtunk mindent. A multikulti maga, amikor két Londonban élő fekete srác a zsidó-keresztény hagyomány és a japán popkultúra összeházasításán fáradozik.

A multikulti maga, amikor két Londonban élő fekete srác a zsidó-keresztény hagyomány és a japán popkultúra összeházasításán fáradozik. A manga alkotói médium szerepet szánnak alkotásuknak, remélik, sokan kézbeveszik a Szent könyvet a képregényük hatására. Kétlem!: aki istenek, a zsidó történelem, törvénykezés és hagyományok, netán a keresztény mitológia iránt érdeklődik, nem valószínű, hogy a manga olvasásával alapozná meg e tudását. Viszont a manga-olvasók körében is kevés lehet azok száma, akik Sikuék műve alapján kedvet éreznének a bibliofiliához. Akárhogy is, valószínűleg mégis lesz egy vékony olvasói réteg, akik a rajzolt oldalakon mellékelt szövegdobozok útmutatása alapján fellapozzák a katolikus vagy a protestáns bibliát, s felfrissítik emlékezetüket, összehasonlítják a verziókat, netán el is olvassák az adott passzusokat.

De most maradjunk tárgyunknál, mely valami fura elgondolást követően ritka gyenge, lila-ködös borítóval bír, amely a Dávid és Góliát párviadalt ábrázolná, amely nyilván az Ószövetség és Újszövetség könyveiből a legkitüntetettebb történet. De az vesse rá az első követ, aki maga nem követett el még hibát.

A kiadvány hangsúlyozza feldolgozás, interpretatív mivoltát, tehát pusztán egyfajta értelmezésként kell tekinteni rá. (Én például, szívesen megtekintenék más manga-interpretációkat is.) Igaz, hogy az Ószövetségi sztori izgalmasabb (akciódúsabb) és tetemesebb is szövegileg, mégis feltűnő az a szerkezeti felépítés, miszerint a kiadvány egynegyedét teszi csak ki az evangéliumok és az apostolok cselekedeteinek, levelezésének és János látomásainak rajzba álmodása. Pedig maga ez utóbbi megért volna külön egy misét! Ráadásul a magyar kiadás nem a teljes verziót közli, ahogy az angol kiadásokban is vannak eltérő változatok: a teljes feldolgozottságtól a rövidtettekig. Milyen fura, hogy pl. Eszter könyve kimaradt, míg mondjuk Dávid 18. zsoltárja bekerült. Van vajon teljes manga-változata a zsoltároknak?

A manga-alkotók nem voltak valami merészek, persze ha lettek volna, akkor az apanázs és az egyházi támogatás is elúszott volna (lásd Biblia éve). Például a Bibliában szereplő nagyszámú szexjelenet finoman árnyékba (satírozásba) merült, ellenben a vérengzések, gyilkolászások kellő számban jelen vannak. De nem is ez a fő kifogásom, nem kell biblia-pornó, főleg mangásítva, elég azt hozzágondolni (lásd Lót és lányai), hanem a nyelvi összetettsége. A magyar fordítók igyekeztek a hűség nem túl könnyű feladatának eleget tenni, hol parafrazálják, hol szó szerint idézik, hol a katolikus, hol a Károli fordítást, ahogy az angol nyelvű szöveg is több bibliafordítást hasznosít (pl. Jakab korabelit). Ellenben némi ? nem! ?, jelentékeny regiszter-hullámzás tapasztalható, mintha nem tudták volna eldönteni az alkotók, hogy kinek és hogyan is szóljon a művük. Az emelkedettebb, irodalmibb szóhasználat mellett jelen van a (nem a Bibliából idézett) szleng, jassznyelv, gettó-szólam (király, tesó, stb.), s ez utóbbiak teszik élettel telivé, érdekessé a már untig ismert és ismételt történetet. Amíg a képi világ jobbára elég silány, legalábbis nem igazán bűvölt el, fogott meg (a Füles régi számainak fekete-fehér alakzataiban több élet volt, mint ezekben a légypiszokszerű figurákban), addig a nyelvi tér állandó izgalmat kívánt volna. Kár, hogy nem tudták ezt az alkotók beteljesíteni, fontosabb volt számukra a ?szöveghűség?, mint a művészi hűség. Tényleg, sajnálatos!

Azért így is vannak pozitív kezdeményezések, például, hogy Mózes első öt könyvét maga a szerző meséli el rabbinikus módon (retrospektíve) visszafelé tekintve az időben, még akkor is, ha nem is volt idő. Többször a képkockákba kerülnek anakronisztikus képi elemek, pl. Jób történetében (67. oldal), vagy a Jézus példázatában a könyörtelen szolgálóról (161. oldal) vagy a sátáni megkísértésnél (151. oldal). A legviccesebb két oldalt Jónás története inspirálta (126-127. oldalak), itt a minimalisztikusan színre vitt történet kellő iróniával figurázza ki ezt a kopasznak és szangvinisztikusnak ábrázolt krapekot, aki később majd Pinokkióként tűnik fel a fikciók tengerén (nem ebben a mangában).

Szívesen vettem volna néhány apokrif irat mangásitását is, de nem kizárt, hogy a mangAttack következő támadásai során erre is sor kerül majd.

A jóérzésű és művelt közönség jobban jár, ha a mellékletként csatolt szerzői utószót olvasásra sem méltatja, tipikus esete annak, amikor a szerző félreérti, félreértelmezi saját művét, annak jelentését és jelentőségét.

Most már ilyenünk is van, örvendünk! Jöhet a végítélet!

Forrás: kulturpart.hu/Horner Péter

2008-11-12 10:44:54
<< vissza
Athenaeum 180
Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát....
Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét...
,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos...
,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és...
,,Az él igazán, aki másért él"
Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja...
További Újdonságok
Fordította: Neset Adrienn
Élni fontosabb, mint túlélni.
,,Lehengerlő olvasmány." - Financial Times ,,Megrendítő és fájdalmasan komikus." - The Observer Az ilyen regények utat mutathatnak. - The Guardian ,,Ez a könyv megsemmisített. Megdöbbentem,...
CRISTINA CAMPOS
Fordította: Mester Yvonne
Mindannyiunknak vannak titkai
Őszinte regény házasságról, barátságról, vágyról és szerelemről. Férjek, szeretők és barátok jönnek-mennek, de az igaz szerelem örökre megmarad. Gabriela szereti a férjét, ám érthetetlen...
további újdonságok »
Kiemelt Ajánlatok
Fordította: Csősz Róbert
Mindenki idióta - csak én nem!
Bármerre nézünk, mindenhol csak irigyeket, örök optimistákat, egyszóval idiótákat látunk. Idegesítenek és fárasztanak a munkahelyünkön, a szabadidőnkben, az interneten és a politikában....
Anya csak egy van
Édesanyák, akik féltő szeretettel kísérik gyermekeik minden lépését. Asszonyok, akik akár életüket is feláldozzák értük. És nők, akiket sokszor nehezen értünk, pedig oly sok minden...