(kiadvány: Ami elveszett - Családregény )

Az erős, minden nehéz helyzetben higgadt, de örökké zsörtölődő nagymama, az álmodozó lány, a praktikus lány, a jól főző lány, a családba benősülő szegényebb fiú, a háborúkat túlélő szerelem, a külföldre szakadt rokonok – mindenki ismeri ezeket az alakokat és cselekményelemeket, amelyek egy ismerős történetmondás fordulatai. Sok minden odaveszett a 20. században, többek között éppen ezek is, de még felidézhetőek: ezt teszi Pataki Éva Ami elveszett című nagyszerű családregényében.

Pataki Évát elsősorban filmírói munkássága miatt ismerheti a közönség, olyan filmek forgatókönyveit jegyezte a rendezővel közösen, mint a Sztracsatella, a Napló szerelmeimnek, A temetetlen halott vagy az Utolsó jelentés Annáról.

Új regényét az emlékezés eseménye, aktusa, erőfeszítése szervezi. A történetet két temetői látogatás keretezi: az elbeszélő kimegy anyja sírjához novemberben. A kettő között semmi más nem történik, csak a XX. század, ahogy azt egy mezőkövesdi magyar zsidó család megélhette, ahogy az velük megtörténhetett. Két történetet olvasunk: a hétköznapokét és a történelemét, és az utóbbi az elbeszélésben is kimutathatóan megtöri, megtámadja, aláássa az előbbit. A háborúig az elbeszélés a történetmondás anekdotikus vonalát követi minden zavaró nosztalgia nélkül. Sok mindent megtudunk a Czeisler család mezőkövesdi életéről, hétköznapjairól, kapcsolatairól, szerelmeiről. Teljesen lényegtelen, hogy amit olvasunk, igaz-e. A közös tudattalanunk régi, jól ismert történetei, kulturális mintázatok, életszervezési módok ezek, amelyek a háború előtt talán valóban léteztek és működtek. Megtudjuk, hogyan lett a „szép Czeisler Ilona a bankos Weinberger Gyuri helyett a csóró Weisz Lajos felesége”, hogyan ismertette össze a fiatalokat Reisz mama, a mezőkövesdi sadchen, hogyan beszélték meg Czeisler Augusztával a haditervet a tojáskrémes szendvics fölött, amely haditerv természetesen nem sikerült, mert nem is szoktak az effélék sikerülni… Íze, színe, vonala, lendülete, de mindenekelőtt rendje van ezeknek a történeteknek, egy kiismerhető világról tudósítanak, amelyben még működnek a hagyományok, amelyben mindenki megtalálhatja a helyét, és amely örökre elveszett.

A regényben mint szövegfolyamban érezhető törést okoz a második világháború, ahogy az elbeszélő írja is: „a háború utáni történeteket már képtelen vagyok úgy szövögetni, mint a mezőkövesdi asszonyok az egymásba indázó rózsamotívumokat.” A történetmondás lehetősége, a szöveg szövete is megbomlott. A regény háború utáni részében válik láthatóvá a szövegszervező erő, az emlékezés folyamata, amely képeket, eseményeket helyez egymás mellé a túlélőkről, az emigrálókról, az itthon maradtakról. A hatvanas évek végéig követhetjük a család életét, amelyből egyre inkább elvesznek a történetek, marad helyettük a történelem, ezt jelzi a fejezetek időtagolása is: 1945, 1952, 1956, 1968. A háború vége, a forradalom, a prágai tavasz. Csak az 1952-es évszám nem kelt történelmi asszociációkat, de ez a fejezet jellemzően még a háború előtt felnőtt utolsó nemzedékhez kapcsolódik. A háború utániak már mindannyian túlélők és leszármazottaik, akiket életükben is sodort, elsodor a történelem, amelyben a személyes történetek alig kaptak, kapnak helyet.

Kiadvány:
Pataki Éva
Ami elveszett - Családregény
Athenaeum Kiadó, 2010

Forrás:
kikotoonline.hu
Galántai László
2010. 07. 13.

2010-08-05 13:20:55

<< vissza

Petőfi Sándor Szerelem gyöngyei Ki tudna többet a visszautasíthatatlan bókokról és a szerelmes lélek rejtelmeiről, mint Petőfi Sándor? Minek nevezzelek? - kérdi, és szerelmes tekintetével bebarangolja csodálata tárgyát....

Karinthy Frigyes Így írtok ti - Gyűjteményes kiadás Voltak, akik megsértődtek, és voltak, akik a pályatárs elismerését látták abban, amikor Karinthy Frigyes 1912-ben irodalmi karikatúrát rajzolt róluk. ,,Babits Bihály" versei, vagy az Ady költészetét...

Móricz Zsigmond Úri muri ,,Iszonyúan magyar" - írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért. A közel száz éve született mű vaskos...

Ady Endre Szeretném, ha szeretnének ,,Szeretném, ha szeretnének" - mondja, kéri, könyörgi egy költői hang, ami hamisítatlanul adys. Meglepő, de Ady Endre akkor írta e sorokat, amikor végre elismert, sokak által megbecsült (és...

Babits Mihály Timár Virgil fia ,,Az él igazán, aki másért él" Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja...

Leo Vardiashvili Sűrű erdő szélén Fordította: Neset Adrienn Élni fontosabb, mint túlélni. ,,Lehengerlő olvasmány." - Financial Times ,,Megrendítő és fájdalmasan komikus." - The Observer Az ilyen regények utat mutathatnak. - The Guardian ,,Ez a könyv megsemmisített. Megdöbbentem,...

CRISTINA CAMPOS Történetek férjes nőkről Fordította: Mester Yvonne Mindannyiunknak vannak titkai Őszinte regény házasságról, barátságról, vágyról és szerelemről. Férjek, szeretők és barátok jönnek-mennek, de az igaz szerelem örökre megmarad. Gabriela szereti a férjét, ám érthetetlen...

Claudia Hochbrunn Itt mindenki idióta? - Az irigyek, az örök optimisták és egyéb nehéz természetű embertársaink Fordította: Csősz Róbert Mindenki idióta - csak én nem! Bármerre nézünk, mindenhol csak irigyeket, örök optimistákat, egyszóval idiótákat látunk. Idegesítenek és fárasztanak a munkahelyünkön, a szabadidőnkben, az interneten és a politikában....

Drága édesanyám - 15 megható történet arról, aki a legfontosabb Anya csak egy van Édesanyák, akik féltő szeretettel kísérik gyermekeik minden lépését. Asszonyok, akik akár életüket is feláldozzák értük. És nők, akiket sokszor nehezen értünk, pedig oly sok minden...