A XVIII. század építészete örökli a barokktól a formák pazar gazdagságát és szeszélyességét, ugyanakkor ezt könnyedebbé és kecsesebbé oldja. Nemkülönben a festészet: mintha a barokk szépségeszmény által meghatározott irányt követné, de ezt nagyobb könnyedséggel teszi. Canaletto, Bellotto és Guardi ragyogó `fotogramokon` örökíti meg ennek a boldogságban úszó Európának a városképeit. Mindezt együttesen nevezzük rokokónak. Azonban ismét beköszönt a változás. Angliában már a szigorú neopalladiánus stílusú épületekért rajonganak, Hogarth révén pedig a festészet a társadalmi szatíra hatékony eszközévé válik. A francia felvilágosodás gondolkodói egy új társadalom körvonalait vázolják fel, amely az Ész elsőbbségén alapszik, s a klasszikus formavilágot alkalmasabbnak ítélik arra, hogy a vizuális művészetekben kifejezze racionális hitvallásukat. Herculaneum és Pompei váratlan fölfedezése nagy segítségükre van ebben. A legkülönfélébb nemzetek műértői keresik fel az itáliai ásatásokat, s a `régi kacatok` számos új ismerettel szolgálnak. Rómában és Londonban megnyílnak az antik világot bemutató első múzeumok, a század végén pedig már a klasszicizmus a `korszerű` stílus.

432 oldal

6000 Ft

A barokk - melynek kora az abszolutizmus és a felvilágosodás közé esik - az utolsó olyan stílusirányzat, amely átfogja Európa egészét. Jó ideig a reneszánsz különc hajtásának tekintették. A tartalom és a forma összetettsége, sodró lendülete éles ellentétben áll a klasszicizmus fegyelmezett önmérsékletével. Világi örömök és érzékiség, vallásos áhítat és szigorú aszkézis, formai sokszínűség és merev szabályok betartása egyaránt jellemző a barokk mesterek alkotásaira. A barokk történetét, és művészeit bemutató kötetet rengeteg színes fotó illusztrálja.

406 oldal

6000 Ft

A kötet történelem előtti kortól a görög-római
művészet elterjedéséig tekinti át az egyiptomi
művészet történetét. A kiemelkedő építészeti,
szobrászati és festészeti alkotások mellett tárgyalja
az állam, a társadalom és a vallás alakulását. A
szöveget rengeteg kép és rajz egészíti ki, így
varázsolva az olvasó szeme elé egy 2000 éve eltűnt
kultúra változatos, máig élőnek ható képét.

360 oldal

6000 Ft

A görög művészet története Krisztus születése előtt
háromezer évvel kezdődött az Égei-tenger szigetein;
ezen belül is a legfontosabb szerep Krétának jutott.
Az i. e. XV. század táján a mükénéi királyságok
meghódították és lerombolták a minószi városokat. A
minószi és a mükénéi civilizáció azonban csupán
előhírnöke volt annak a felmérhetetlen jelentőségű,
kirobbanó alkotóerőnek, amely a következő
évszázadokat jellemezte. A görögök az úgynevezett
klasszikus korban (i. e. 450-320) kialakították a
templom szerkezetét, meghatározták az oszloprendeket,
megépítették az első színházakat, s az emberi test
szépségének eszményítésére és dicsőítésére csodálatos
márvány- és bronzszobrokat alkottak. A görög művészet
utolsó nagy korszakára, amelyet hellenisztikus kornak
nevezünk, a makedón hódítás nyomta rá a bélyegét. A
legkiválóbb görög műalkotások egy része azonban éppen
ebben az utolsó időszakban keletkezett. A görög
művészet ezen periódusait és csodálatos alkotásait
mutatja be A művészet története sorozat legújabb
kötete, Susanna Sarti értő tolmácsolásában, gyönyörű,
színes felvételek segítségével.

384 oldal

6000 Ft

Mezopotámiában, a `két folyó hatalmas, termékeny országában` több mint 3000 esztendeig váltakoztak az ókori civilizációk. I.e. 3500 körül a sumer, majd az ésszakkeletről érkező sémi népek hatására kialakult az akkád civilizáció, később a babilóniai és az asszír, végül a perzsa. Az ókori Közel-Kelet művészetének utolsó, ragyogó időszakából, az újbabilonai korszakból származnak a leghíresebb emlékek: a mítikus Bábel tornya és Babilon hatalmas kőtömbökkel rakott, csempeburkolatú városfala. A művészet hajnalát jelentő több ezer éves időszakot idézi meg a kötet a főbb fordulópontokat tartalmazó ismertetésekkel, csodálatos színes fotók segítségével.

360 oldal

6000 Ft

A XVI.században párhuzamosan élte fénykorát Firenze
és
Velence művészete, a pápák pedig Rómába csábították a
legnevesebb művészeket és elkezdték kialakítani a
város újkori képét. Az elvándorolt itáliai mesterek
és
Dürer jóvoltából a reneszánsz hamarosan egész
Európában elterjedt, eközben Firenzében a manierizmus
lett az uralkodó stílus a század közepére.
A `magas` művészet főbb áramainak és a korszak
emblematikus alkotásainak bemutatása mellett olyan
részterületeket, mint a majolikaművészet,
kertépítészet vagy a ruhaviseletek, ismerhetünk meg.

406 oldal

6000 Ft