kiadvány oldalanként
Ismeretterjesztés
ifj. Murray L. Eiland - Murray III. Eiland
A világ egyik legismertebb és legjobbnak tartott könyve a keleti szőnyegekről - csodálatos illusztrációkkal, részletes tárgyleírásokkal és technikai, történeti és földrajzi alapelvek szerinti ismertetőkkel.
368 oldal
16000 Ft
Zöldi Gergely
Koncz Zsuzsa nevét és hangját mind ismerjük. A Kertész leszek vagy a Micimackó, esetleg a Szél hozott valamennyiünk gyermekkorából ismerősen cseng, mind találkoztunk hát vele. Ebben a könyvben soha nem látott képeket láthat és soha nem hallott történeteket olvashat a kedves olvasó. Ez AZ ALBUM: Mindent Koncz Zsuzsáról!

Ebben a könyvben - a teljesség igénye nélkül, csak úgy nagy vonalakban - egy hosszú utazás képeit-dokumentumait gyűjtöttük össze. Egy utazásét, amely az én történetem, és amelynek első lépéseit észrevétlenül, ösztönösen tettem meg - mint ahogy többé-kevésbé a folytatás is így alakult.
Őszintén, nem tudom, helyes volt-e mindezt elmesélnem-megmutatnom Zöldi Gergőnek, mert bár a címszereplő kétségtelenül én vagyok, ez egy sokszereplős sorozat. Sokan csináltuk együtt, hosszabb-rövidebb ideig. Változtak az idők, volt, aki maradt a régiek közül, és jöttek újabb társak. Ma is ezt a történetet éljük, és rendületlenül megyünk tovább az úton, melyre az elején ráléptünk. A sorstól remek, tehetséges játszótársakat kaptam, sokat köszönhetek nekik; és azt remélem, azok sem távoztak üres kézzel a csapatból, akik távoztak egyáltalán.
Amikor hosszas hezitálás után hozzáfogtunk a könyvhöz, komoly kétségeim voltak. Ismerem magamat, tudom, hogy a jelenben élek, és ma is a jövő foglalkoztat. Ami történt, ami elmúlt, azt előbb-utóbb valahol útközben leteszem, nem igazán érdekel többé. Ebből következik, hogy nem vagyok ideális alanya egy ilyen munkának. Ezt csak súlyosbítja, hogy miközben többnyire szarkasztikus iróniával szemlélem a világot, a munkámat egy ,,könnyű, szórakoztató" műfajhoz képest talán túl komolyan veszem.
De ilyen vagyok, mostanra már megszoktam, hogy ez van.
A könyv is elkészült, és ahogy Arany János írja, ,,...repül a nehéz kő, ki tudja hol áll meg..."
Remélem, hogy nem el-, hanem megtalálja azokat, akiket érdekelhet a történetem.

Koncz Zsuzsa
304 oldal
9990 Ft
Bruno Bettelheim
A klasszikus európai meseirodalom legszebb darabjai: a Jancsi és Juliska, a Piroska és a farkas, a Hófehérke és a hét törpe és még számos ismert mese évszázadok óta a fejlődő és bontakozó gyermeki lélek szellemi tápláléka. Az elmúlt évtizedekben a ,,racionalista" beállítottságú pedagógusok és pszichológusok úgy vélték, hogy a mesék ijesztő és kegyetlen motívumai ártalmasak a gyermeki lélek fejlődésére, ezért támadták és akadályozták a mesék eredeti, népi, ,,hagyományos" fogalmazásban való megjelenését. Bruno Bettelheim gyermekpszichológus a mesék részletes elemzése során bemutatja, hogy a felnőtt ésszel ijesztőnek és kegyetlennek tűnő mesemotívumok milyen módon vesznek részt a gyermek lelki ,,anyagcseréjében", és hogyan segítenek megoldani a valóban ijesztő konfliktusokat, amelyek lélektani megértése és feldolgozása nélkül a gyermek nehezen válhat kiegyensúlyozott, ép lelkű felnőtté.

348 oldal
4500 Ft
Moritz Föllmer
A Harmadik Birodalom kultúrája felülről irányított tömegkultúra volt, amelyben a radikális nacionalista víziók és látványos tömegrendezvények mellett jól megfértek a klasszikus koncertek és a populáris filmvígjátékok. Épp a többség ízléséhez való igazodás, a polgári kultúra látszólagos kontinuitása volt az, ami nagymértékben fokozta a rezsim elfogadottságát. A Weimari Köztársaság alatti egzisztenciális problémák után egy új, modern élet perspektívái nyíltak meg a rendszer hívei előtt. Az ,,Örömből merített erő" mozgalom keretében sokak számára elérhetővé vált a nyaralás és a tömegsport, milliós közönség látogatta a sporteseményeket - 1936-ban olimpiát is rendeztek Berlinben -, a reklámok képi világa pedig már az autó- és családiház-tulajdonosok társadalmát vetítette előre. Mivel azonban a nemzetiszocialista időszak kultúrája sokféle igénynek hangot adott és mindenféle fantáziának teret engedett, képes volt arra is, hogy legitimálja a háborút, a nagy-birodalmi törekvéseket és a zsidó származású állampolgárok fokozatos kiszorítását a társadalomból, majd pedig megsemmisítésüket.

Moritz Föllmer, az Amszterdami Egyetem professzora innovatív megközelítésű és számos magántörténelmi kordokumentumot felhasználó kultúrtörténetében elsőként hangsúlyozza következetesen ezt az összefüggést. Föllmer kifejti azt is, mit jelentett 1933 és 1945 között a kultúra a meggyőződéses nemzetiszocialisták, a politikától látszólag távolságot tartó kortársak és az antifasiszták, illetve a zsidó származásúak számára.

268 oldal
0 Ft
Lukácsy András
Miért világjáték?
Ez, kérem szépen, önéletrajz - az alcímnek van igaza. A furcsa címből a második tagon van a hangsúly: életemet át- meg átszőtte a játék, éspedig nemcsak gyerekkoromban és kisebb dolgokban.1948-ban tettem érettségi vizsgát, a kopasz diktátor uralma alatt kellett valamerre betájolnom magam. Polgárgyerekként ez nem volt egyszerű, korosztályom sorsa is bizonyítja ezt. Ebben a korszakban az értelmiségi ifjúság nagy része játszott: pótcselekvésként, természetes reakcióként tréfákat gyártott, morbid ugratásokat eszelt ki és szellemi vetélkedésekkel múlatta idejét. Hát én magam mihez kezdjek ebben a helyzetben? Egy okos amerikai, Upton Sinclair adta a megerősítő feleletet regényében, amely hasonló szituációt ábrázol. Fogd fel játéknak és tartsd be szabályokat!
332 oldal
3500 Ft
Nyáry Krisztián
Nyáry Krisztián legújabb könyvében 1848-49-ben született levelek segítségével meséli újra a forradalom és szabadságharc történetét. Az ismert szereplők személyes hangú magánlevelei mellett az utca embereinek üzenetei alulnézetből mutatják be a tankönyvekből ismert történelmi eseményeket és a mindennapok küzdelmeit. Hiszen a 170 évvel ezelőtti emberek mást és másképp tartottak fontosnak, örömeik és fájdalmaik, reményeik és félelmeik emberközelibbé teszik a két esztendő krónikáját. A kötetben szereplő 163 levél mindegyikéhez egy-egy rövid történet is társul a Nyáry Krisztiántól megszokott stílusban.


,,Akasztófát, golyót vagy örök börtönt vártam - rövid szenvedések után végső nyugalmat. De jelen állapotom százszorta rosszabb mind ezeknél!" Görgei Artúr öccséhez, Görgey Istvánhoz a száműzetésből - 1849. december 24.


,,Elnézéssel és szerelmünk első éveire gondolva emlékezzél rám. A gyermekeket áldd meg és csókold meg az én nevemben, ne szégyelljék, nem kell szégyellniük atyjukat." Batthyány Lajos búcsúlevele feleségéhez - 1849. október 5.


,,Nemsokára kiszenvedek. Még egyszer köszönet hű szerelmedért, mindenért, amit értem tettél. - Istenem, Istenem! Nem bírom tovább." Leiningen-Westerburg Károly búcsúlevele feleségéhez - 1849. október 5.


,,Én vagyok az az ember, aki rendet fog teremteni. Nyugodt lelkiismerettel lövetek agyon százakat is." Joseph Haynau feldúlt levele Radetzky tábornagynak - 1849. augusztus 18.


,,Szomorú vigasztalás, de én egyébbel nem vigasztalhatom Asszonynénémet, mint azzal, hogy elvesztette ugyan a fiát, de igen-igen rossz fiút veszített, ki után nem méltó bánkódni." Petőfi özvegy Jókainénak a Jókaival való barátság megszűnéséről - 1848. szeptember 6.

A 12 pontot először a dadogós Sükei Károly olvasta fel a pesti népnek, amiért egy titkosrendőr bolondok házába akarta vitetni.

Amikor kiderült, hogy a börtönéből kiszabadított Táncsics nem lesz ott a Nemzeti Színház esti előadásán, a forradalmárok azt tervezték, hogy egy álszakállas színész fogja helyettesíteni.

A forradalom másnapján az egyetemisták is megfogalmazták követeléseiket: ne kelljen tandíjat fizetni, töröltessenek el a vizsgák is, legfeljebb a szigorlatokat tartsák meg.

Petőfi nem március 15-én beszélt a néphez Nemzeti Múzeum lépcsőjéről, hanem egy május 12-ére összehívott népgyűlésen, ahol a pesti fiatalok lemondásra szólították fel a Batthyány-kormányt.

Petőfi összefogott barátja, Jókai Mór édesanyjával, hogy megakadályozzák az író és a nála 12 évvel idősebb Laborfalvi Róza házasságát.

A szabadságharc alatt a tábori kórházakban megfordult betegek kétharmadát szifilisszel kezelték, és a probléma leküzdésére külön ,,bujasenyv-főorvost" kellett kinevezni.

Alois Alnoch osztrák ezredes fel akarta robbantani a Lánchidat, de az akció nem sikerült: saját magát robbantotta fel, csak a szivart tartó fehér kesztyűs bal keze maradt meg belőle.

Thomas Mayne Reid western-író hívására háromszáz Colt-okkal felszerelt önkéntes indult el Amerikából a magyarok megsegítésére, de amire Európába érkeztek, a szabadságharc elbukott.

Görgei Artúrnak egy gránát szilánkjai beszakították a koponyáját, az agyburka is láthatóvá vált, ám csapatait ennek ellenére még egy óra hosszat ő irányította.

A magyar kormány a világosi fegyverletétel előtt felajánlotta a koronát az orosz uralkodóháznak.

Kossuth leborotvált szakállal, elváltoztatott külsővel, egy angol és egy magyar hamis útlevéllel a zsebében indult a törökországi emigrációba.

Az aradi vértanúk többsége nem magyar nemzetiségűként született, s gyakran rosszul vagy egyáltalán nem tudtak magyarul.

Kivégzésük napján zenére ébredtek az aradi foglyok: Láhner György játszotta fuvoláján a haldokló Edgar búcsúáriáját Donizetti Lammermoori Luciájából.

A törökországi menekülttáborban, Vidinben négyszáz magyar halt meg, és nyugszik ma is jeltelen sírban.
432 oldal
4500 Ft
Czank Lívia
Czank Lívia egy évadot élt a Magyar Nemzeti Balett együttesével az Operaházban. A függöny mögött - a balett titkos világa című könyv bepillantást enged a táncosok mindennapjaiba, sikereikbe és kudarcaikba, valamint őszintén mesélnek szerepálmokról, karrierről és magánéletről is. A művészekkel, a balettmesterekkel és az alkotókkal folytatott beszélgetései azelőtt ismeretlen mélységeiben mutatja be a balett zárt világát.
,,Tánc. Munka. Művészet. Akarat. Sors.
Hogy mi a balett? Mindez együtt, és még számtalan érzés, például küzdelem, kitartás és katarzis. Látjuk Degas festményein a balerinákat, próbán és előadáson. A pillanat művészei. Titokzatosak és megközelíthetetlenek. Csodáljuk őket és keressük a titkot, ami világukat belengi.
Czank Lívia bátor és kíváncsi szerző - egy év munkája során nem csak belelátott, de beépült a balett táncosok közé, ült próbatermekben, öltözőkben, folyosón, kérdezett, jegyzetelt, valamit megérthetett e titokból: ami minden táncosban ott van, abból a tűzből, ami vezeti őket ebben a gyönyörű, nehéz világban. Befogadták a balett művészek, ebben a kötetben feltárja előttünk életüket - a függöny mögül!"
Juhász Anna, irodalmár
328 oldal
3490 Ft
Csáky Imre
A címerek - a modern világ ősi jelképei - évszázadok pajzsokra festett, zászlókra hímzett és kőbe faragott színes üzeneteit hordozzák. A XXI. században is kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen elemeik, jelképeik megjelennek a mai államcímerben és a mai megye-, város- és településcímerekben is.
Kötetünk az első fejezetben a címertudomány és címerművészet alapismereteit foglalja össze 376 fekete-fehér címerrajzzal illusztrálva. A második fejezet a Magyar Királyság államcímereit mutatja be a XIX. század harmadik harmadából számos, igen érdekes címerképpel alátámasztva. A harmadik fejezet a Magyar Királyság vármegyéit és azok címerhasználatát taglalja ugyanazon történelmi korszakban, míg a negyedik fejezet egy címeralbum, amely a Magyar Királyság - a XIX. század utolsó harmadától az I. világháború végéig fennálló - közigazgatási rendszerének 71 vármegyecímerét állítja középpontba. A színes, hiteles és tudományos igénnyel rekonstruált címertáblák mellett bemutatja - magyar és latin nyelvű forrásokra hivatkozva - a vármegyei címerek történetét is.
272 oldal
9900 Ft
Bíró Kriszta (szerk.)
Végvári Tamás 2010 májusában halt meg. Lukács Zsolt, aki ismerte és szerette őt, elhatározta, hogy megszólaltat néhány pályatársat, meséljék el, miért és mire emlékeznek Tamással kapcsolatban. Az interjúk 2011-2012-ben készültek. A hangzó anyag 2016 tavaszán került hozzám. Egyetlen kivétellel az interjúkból monológokká szerkesztettem a szöveget. Ez a bizonyos kivétel a könyv legvégén található, és levél formában íródott, nem véletlenül.
Az emlékezések sorrendje többé-kevésbé időrendben próbálja nyomon követni Végvári életét. Vannak motívumok, melyek többször ismétlődnek, más-más megvilágításba helyezve a főhős személyiségét. És nem mindenki emlékszik ugyanarra ugyanúgy. De éppen ezért érdekesek ezek a történetek.
Lukács Zsolt válogatta a fotókat, valamint elkészítette Végvári Tamás színpadi és filmszerepeinek jegyzékét.
(Bíró Kriszta)
208 oldal
2990 Ft
Lengyel György
A 20. század második felének szubjektív színháztörténete Valaha nem volt nálunk ritkaság, hogy a színház jelentős alkotói a színház elméletét művelő írókként is megjelentek. Hevesi Sándor, Bárdos Artúr, Németh Antal színházi tanulmányok, sőt könyvek szerzőjeként nem kevésbé jelentős, mint rendezőként, színházvezetőként. A következő generációban ez az átfogó színházi működés már nem volt jelen, bár a színházról való gondolkodásnak még voltak írástudói: Várkonyi Zoltán, Major Tamás és Gábor Miklós magas színvonalon írt színházi problémákról. Az utánuk jövő nemzedékekből már csak egy valaki folytatta -- folytatja ezt a hagyományt: Lengyel György. Aligha van ma nálunk még egy színházművész, aki a nyelvismeret, a színházi és az egyetemes kultúra, a történeti és az aktuális érdeklődés, a személyes tapasztalat és a gondolati reflexió, a színészek iránti empátia és a színházi tendenciákra való rálátás, s mindehhez az íráskészség olyan fegyverzetével rendelkezne, mint Lengyel György, s ezért kortársként hasonlóan pontos, szuggesztív és hiteles képet tudna adni színházi emberekről a magyar és a világszínházból, sorsdöntő színháztörténeti időszakokról és pillanatokról.
oldal
3500 Ft
Sonnevend Júlia
Hogyan születik egy globális ikonikus esemény? A berlini fal leomlásáról szóló hírekre és az esemény későbbi emlékezetére összpontosítva Sonnevend Júlia azt vizsgálja, hogyan építheti fel a történet elbeszélője...
Fordította: Bernáth István
Az eddig még meg nem jelent különleges könyv óizlandi szövegeken - három 13. századi sagán és egy szintén 13. századi elbeszélésen - alapul, és először ad első kézből való tudósítást Észak-Amerika vikingek...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ