kiadvány oldalanként
Keleti források sorozat
Simon Róbert
A világirodalom története néha meghökkentő és elgondolkodtató meglepetésekkel szolgál a kíváncsi utókornak. Ilyen a Barlaam és Joszaphát, amely a Pancsatantra mellett vagy talán előtt a világirodalom legtöbbet fordított műve volt a 6. századtól a kora újkorig. A Buddha életét és tanítását földolgozó indiai legendának számos vallás és kultúra számára volt fontos üzenete, s állandó változtatásokkal, kiegészítésekkel és hangsúlyeltolódásokkal elkezdte hosszú vándorútját Belső-Ázsián és Iránon keresztül Bizáncba és Európába, s ennek során Bodhiszattvából Joszaphát keresztény szent lett, akinek az ünnepét az egyes keresztény felekezetek gondosan megtartották. A történet a maga radikálisan dualista világlátásával a korai buddhista eredetek után olyan kultúrák és vallások számára lett fontos, mint a szélsőségesen dualista, világtagadó manicheizmus, az etikai dualizmusra építő mazdaizmus, a nem dualista és nem megváltásvallás iszlám, az egyre halványabban dualista és a megváltás érdekében egyéni erőfeszítést alig követelő kereszténység, s a se nem dualista, se megváltást nem kínáló judaizmus. Így aztán, amíg a manicheista recepció érthető és magától értődő volt, a többi esetben a történet átvétele és viszonylagos népszerűsége megfejtendő problémaként jelentkezik, amelyet legtöbbször a mainstream ortodoxia mellett fellépő ellenáramlatok, szekták érdeklődése magyaráz meg. Ekképpen a Barlaam-regény majd ezeréves népszerűsége az összehasonlító vallás- és kultúrtörténet érdekes és fontos fejezete.
A kötet első része az előbbi kérdésekre próbál választ adni. A kötet második része tartalmazza az eredeti buddhista történethez és az elveszett manicheista verzióhoz legközelebb álló korai (valószínűleg a 9-10. században keletkezett) rendkívül míves és gondosan felépített arab verzió első magyar fordítását.
368 oldal
4200 Ft
Simon Róbert
Az ókori keleti birodalmaktól kezdve a poliszon át a nemzetállamokig az uralom formája, legyen az tradicionális, karizmatikus vagy racionális jellegű, döntően rányomta bélyegét az adott társadalom működésére. Mindhárom esetben alapvető az uralom legitimitása. E munka azt mutatja be, hogy az iszlám által létrehozott társadalom esetében egyik weberi kategória sem használható kielégítően. Az iszlám meghatározó szerepéből következően, a Korán és a prófétai hagyomány meg nem változtatható módon szabályozza a társadalom minden lényeges mozzanatát. Emiatt maradt fönt az iszlám társadalom az utóbbi ezernégyszáz évben, akkor is, amikor egységes politikai szervezetről az első ezredforduló után már nem beszélhetünk. Az iszlám és a társadalom szoros összefonódottsága ugyanakkor az utóbbi két évszázadban lehetetlenné tette a modernizációt szolgáló reformkísérleteket. A társadalom ,,anyagcseréjét" szabályozó iszlám alapjai, a Korán és a Szunna ugyanis nem reformálható.
A munka első része szemügyre veszi a társadalom genezisét, vizsgálja a társadalom valóságos vagy lehetséges megszervezését elemző forrásokat, kísérletet tesz a politikai iszlám kulcsfogalmainak hermeneutikájára, a társadalom szervesülésének és tagozódásának vizsgálatára, s arra az alapvető kérdésre próbál válaszolni, hogy van-e, lehetséges-e az iszlámban fejlődés, s az eddigi kísérletek hogyan értelmezhetők?
A munka második része ezúttal is alapvető forrásokat ad bőséges kommentárokkal. Az első forrás a 8. századból származik, Ibn al-Muqaffa egyedülálló politikai memoranduma a kalifához, amelyben egyfajta (ókori keleti modellt idéző), felülről felépített és irányított power-state államvezetést vázol föl. A másik alapvető forrás a 11. századi szaldzsúq wazír műve, ,,A kormányzás könyve", amely a szilárdan kézben tartott patrimoniális birodalom államvezetési kézikönyve. A harmadik forrás, Alí Abd ar-Ráziq 1925-ben keletkezett tudós pamfletje, ,,Az iszlám és a hatalom forrásai", amely a vallás és a kormányzás szigorú szétválasztása mellett érvel.
584 oldal
4600 Ft
Simon Róbert
A Keleti források sorozat legújabb kötete. <br>
<br>
A könyv első része egyrészt történeti-vallástörténeti elemzéseket tartalmaz a klasszikus fundamentalizmus mozgalmairól, másrészt értelmezi az utóbbi húsz év iszlamista áramlatainak ideológiáját. <br>
A könyv második része alapvető forrásszövegeket tartalmaz, a klasszikus és a modern mozgalmak nélkülözhetetlen dokumentumait.
488 oldal
4200 Ft
Simon Róbert
A Fontes Orientales sorozat 7. kötete két nagy keleti vallás, a mazdaizmus vagy zóroasztrianizmus és az iszlám túlvilág elképzeléseinek egy-egy kommentált alapszövegét mutatja be egy olyan tanulmánnyal, amely összehasonlító vallástörténeti módszerrel elemzi az ,,Ábrahám-vallások" (judaizmus, kereszténység és iszlám) mellett az iráni, az indiai és a görög vallások elképzeléseit a halálról és a túlvilági életről.
380 oldal
4200 Ft
Simon Róbertné Pesthy Monika
A zsidóság kb. i. e. 200-tól i. sz. 100-ig terjedő korszaka kulcsfontosságú mind a zsidó vallás további alakulása, mind a kereszténység létrejötte szempontjából. Az ószövetségi Izrael vallása átalakul, a megváltozott politikai és történeti helyzet hatására a korábbi elgondolások megkérdőjeleződnek és átértékelődnek, külső hatásra új eszmék jelennek meg, a zsidóságon belül különböző csoportok és irányzatok jönnek létre, melyek mind más és más módon próbálják az új helyzetet értelmezni. A kereszténység ebben a tarka átmeneti korban született meg, az Újszövetséget alkotó írások is ekkor íródtak, mondandójuk a korszak egyik különleges, a maga eredeti valójában máig is megfoghatatlan egyénisége, a Názáreti Jézus és az ő tanítása köré épül fel. <br>
Mennyire határozta meg az éppen létrejövő kereszténységet az a közeg, amelyből kinőtt? A tarka sokszínűségből hogyan kristályosodott ki a későbbi keresztény tanítás? Hogyan kezd a kereszténység önállósulni, elszakadni eredeti közegétől? Mikor mondhatjuk, hogy új vallás született? Mennyire tapasztalható valami folyamatosság az Ószövetség és a kereszténység alapvető tanításai között? Mit is jelent az, hogy a korai zsidó irodalom hidat alkot az Ó- és Újszövetség között? És vajon mennyire igazak az olyan általánosan elterjedt sztereotípiák, mint: ,,Jézus az Ószövetségben megígért és a zsidók által várt messiás"; ,,a Sátán már kezdettől fogva az Ellenség volt, aki bűnbe vitte Ádámot és Évát"; ,,a paradicsomi történet az áteredő bűnről szól, mely aztán az emberiség egész további sorsát meghatározza"; ,,a keresztény túlvilágkép az örök büntetéssel és jutalommal az Ószövetségre megy vissza", ,,a feltámadás gondolata is mélyen gyökerezik az Ószövetségben..."? <br>
Könyvünk ezeket a kérdéséket igyekszik megvilágítani három nagy témán - az ember, a rossz, a Messiás témáján - keresztül.
424 oldal
3990 Ft
Simon Róbert
Egy világvallás születése, tetszhalála és feltámadása. A Keleti források sorozat legújabb, páratlan kultúrtörténeti és tudományos értéket képviselő kötetében a manicheizmus eredeti görög, ujgur, kínai, arab, szír, közép-perzsa, latin és kopt forrásainak fordítása és Simon Róbert tanulmánya olvasható. A szövegeket fordította, kommentálta és jegyzetekkel ellátta: Déri Balázs, Hasznos Andrea, Kara György, Kósa Gábor, Simon Róbert és Simonné Pesthy Monika.
464 oldal
3990 Ft
A Tisztaság testvérei
A Tisztaság testvérei enciklopédiája az arab irodalom egyedülálló alkotása. E sajátos és egyedülálló enciklopédiából a legmaradandóbb hatást az állatok és emberek ,,ökológiai meséje" gyakorolta. A híres történet ma időszerűbb, mint valaha, hiszen arról szól, hogy az Istentől elrendelt ökológiai egyensúlyt az ember miként veszi semmibe, az élőlények számára rendelt életteret hogyan hágja át azzal, hogy határtalan és zabolátlan fogyasztási igényeit kiterjeszti a földön kívül a levegőre és a tengerekre is, és az állatok természetes egymásra utaltságát és egymást kiegészítő életmódját kíméletlenül felborítja. A történet szerint az állatok a dzsinnek királya elé viszik az ügyet, bevádolják az embereket, és szabályos bírósági tárgyalás folyik le a szemünk előtt, amelyben az ember lépten-nyomon a rövidebbet húzza, és végső felmentése voltaképpen a Jób-történet végéhez hasonlítható, amelyben a nem-igazságos és nem-racionális isteni elrendelés lenne a végső érv.
340 oldal
3990 Ft
Pesthy Monika
A Péter-apokalipszis, az egyik legkorábbi keresztény apokrif, a korai kereszténységség egyik legérdekesebb és legproblematikusabb irata. A Kr. u. 2. század első felében keletkezett, létrejöttének helye vitatott. Krisztusnak a feltámadás után adott kinyilatkoztatása keretében mondja el a feltámadást, az utolsó ítélet lefolyását és a bűnösökre váró büntetéseket (a jók sorsával csak egész röviden foglalkozik). Így a bűnösökre váró válogatott és természetesen örökké tartó kínzások részletes leírásával a pokol kínjait nagy gyönyörűséggel ecsetelő keresztény hagyomány első számunkra ismert képviselője (vitatott, hogy ez a hagyomány egyenest a Péter-apokalipszisre megy-e vissza, vagy inkább közös, számunkra már nem ismert forrásokkal van-e dolgunk).
Bár görög töredékek már a 19. század végén előkerültek belőle, a teljes szöveg (vagy legalábbis az, amit teljesnek tartanak) csak 1910-ben vált ismertté ge'ez (klasszikus etióp) változatban. Ez utóbbi azonban nem önálló műként maradt fenn, hanem a ,,Krisztus második eljövetele és a holtak feltámadása" című pszeudo-klementinába ágyazva. Később még két rövidebb görög fragmentumot is azonosítottak. A megtalálás óta eltelt 100-120 évben neves tudósok nagyon jelentős munkát végeztek annak érdekében, hogy tisztázzák a mű keletkezésének körülményeit, eredetét, forrásait, és értelmezzék egészében és részleteiben is. Bár munkájukkal komoly eredményeket értek el, a Péter-apokalipszis kutatástörténete szép példa arra, hogy a nagy tudósok olykor nagyon kevéssé megalapozott állításait milyen kritikátlanul veszik át és ismételgetik a később generációk, és mennyire megvannak a kutatásban is az éppen aktuális divatok.
Magyarországon a Péter-apokalipszis eddig, fontossága ellenére, alig kapott valami figyelmet.
E kötet példát mutathat abban, hogyan lehet valamilyen alapvetően fontos kérdéskörben új tudományos eredményeket élvezetes stílussal közkinccsé tenni
Pesthy Monika munkája nemcsak egy számunkra eddig ismeretlen korakeresztény apokrífát tesz közzé a Biblia nyelvét idéző veretesen szép magyarsággal, hanem kommentárjai és mélyreható tanulmánya segítségével újszerűen és rendkívül eredeti megközelítéssel elemzi a kereszténység egyik, legkevésbé rokonszenves elképzelését a Feltámadás utáni büntetések mélyen embertelen voltáról, amelynek a jézusi tanításokhoz nem sok köze van.
148 oldal
3600 Ft
A nagy indiai eposzok, a Mahábhárata és a Rámájana mellett hosszú ideig kevesebb figyelem jutott a puránáknak. Magyarul eddig mindössze két rövid mítosz jelent meg belőlük. A purána szó, amely ,,ősi történet"-et jelent, már a Rigvédában is előfordult, de később többes számban használva az irodalmi művek azon csoportját jelölte, amelyek öt jellegzetességgel bírtak: magukban foglalták a világ teremtésére, pusztítására és újjáteremtésére, a Manuk (az emberiség ősei) korszakainak felsorolására, az istenek és isteni bölcsek genealógiájára, és a királyok leszármazásának és dicső tetteinek megörökítésére vonatkozó történeteket. A Visnu-puránát kivéve azonban a fennmaradt puránák egyike sem követi ezt az ideális sémát, mert a több száz éves fejlődés során számos egyéb témával bővültek, gazdagodtak e művek. A puránákban található mítoszok korát éppúgy nehéz meghatározni, mint szerzőinek kilétét. Lejegyzésükre feltehetően csak kb. a 3. századtól kezdve került sor. A hindu kultúra minden lehetséges aspektusát bemutatják, megörökítik az istenek népszerű mítoszait, kultuszát, ünnepeit, a zarándokhelyek szentségét, foglalkoznak a mindennapi élet vallási szabályaival, az áldozatok bemutatásával és az ebből származó érdemekkel, ismertetik a születési, házassági, temetési szertartásokat, nyomon követhető bennük a különböző vallási irányzatok közötti rivalizálás, a hinduizmus kialakulásának folyamata. Enciklopédikus jellegük folytán elsőrangú források a hinduizmus iránt érdeklődő kutatók, olvasók számára. Kötetünkben ezekből a kivételesen gazdag irodalmi alkotásokból válogattunk az olvasmányosság szempontjait szem előtt tartva, és megőrizve a szövegek eredeti versmértékét.
248 oldal
3800 Ft
Ibn Fadlán
Ibn Fadlán útja a nagy jelentőségű utazások
történetében az egyik nagy ismeretlen ismerős. 920
körül a volgai bolgárok királya levelet írt al-
Muqtadir bi'lláhi kalifának, hogy küldjön embereket,
akik őt és népét az iszlám tanításaiban eligazítják,
és mecsetet építenek számára. A kalifa útnak indított
egy küldöttséget, amelynek Ibn Fadlán is tagja volt...
260 oldal
3400 Ft
Daniela Mari
Fordította: Kárpáti Zsuzsa
Daniela Mari a Milánói Egyetem professzora, az időskori betegségekkel
foglalkozó kutatócsoport vezetője számos orvostudományi
társaság tagja, volt elnöke. A szerző arra kíváncsi, hogy
valójában...
Czobor Zsuzsa - Horlai György
A Lopva angolul egy három részből álló angol nyelvkönyvcsalád, melynek 3/1, 3/2, 3/3-as kötete egy detektívtörténet segítségével a teljesen kezdő szintről a középfok előtti (preintermediate) szintig készíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ