Miben különbözött az élet Széchenyi korában a maitól?
És mi jellemezte?

-a gyermekek minden alkalommal kézcsókkal üdvözölték szüleiket

-a család biztonságot nyújtott. Magányosan csak a nagyon szegények és elesettek éltek.

-az apai hatalom már nem volt korlátlan, sokszor a női akarat kormányzott a családokban

-a házasságkötés még inkább családi, mint személyes ügy volt

-a sajtóban kibontakozik a válás lehetősége

-egyre inkább kívánatosabbá válik a házastársak egyenrangúsága

-a szülő nőhöz átmenetileg odaköltözik az édesanyja

-a fogva tartott nők kétharmadát gyermekgyilkosságért ítélték el

-altatóul a kisgyermekek szopacs-ot kaptak (mint én a főszerkesztőmtől-Timur Link) és mákgubó főzetet

-kevés volt az önálló női foglalkozás

-szociális érzékenységben a női jótékonykodó egyesületek élenjártak

-a nők elkötelezettek voltak a hazaszeretet iránt

-sokszor jobban lefoglalta a nőket a családi birtok irányítása, mint a gyermeknevelés

-az előkelőbb családokban nevelőket alkalmaztak

-a gyermekek kilenc órát dolgozhattak 16 éves korukig

-létrejönnek az első óvodák, noha Teleki Blanka törekvéseit nem kíséri egyértelmű rokonszenv

-a jó családból származó lány zongoraleckéket vesz

-az igazi szerelem kevés volt

-a házastársi kötelesség teljesítésében kívánatos volt, hogy a férj kecseivel éldessen

- Balatonfüreden igazi leányvásár volt

azaz

A gőzhaladású korszellem korában a hangászkárok a Kossuth-téren jelzik az erkölcsök csinosodását, ahol a parasztok hátára is veres dolmányt szabnak az ütlegvirtuóz gyaloghajdúk zajlik az arszlánok és delnők közt a társasági élet. Fényes nevű idegenek, félvérmágnások brillíroznak nyugdíjas katonatisztekkel és nemtelen honoráciorokkal. Hamuzsírfőzdéje révén a szolnoki polgár adóaránylag kap tűzifát. A Felber-féle csákógyár az egész osztrák birodalmi vasas vitézeket ellátja födelékkel. Komoly sikereket ért el mostanság a selyemtenyésztő részvénytársaság, amely egy szedertelepre épült, melyben a szép a hasznossal czélszerűsítve párosítva van. A két millió hernyó termeli a legfinomabb sálselymet. A piacok és vásárok biztonságáért a fő piaczbíró felel. A város hajdúi, a muskatérosok sem tétlenek. Szolnokon a gyár-és gyarmatáru czikkek honszerte a legolcsóbban kaphatni. A kisalföldi kocsisok sok gondot okoznak a tanácsnak, e kicsapongó ifjakat ugyanis nehéz dolog kellő fegyelemben és rendben tartani. A tanács munkáját segíti az árvagondnok és a két lámpagyujtogató. A női kedély finomítására semmi gond nincsen, az anyai hivatásróli oktatmány, mint szempirító dolog, száműzve, de a divat bolondságai annál buzgóbban terjesztve. Páratlan csínű színháza eléggé látogattatik, mert az unalmas téli estékben a vagyonosabb családoknak egyéb tennivalójuk nincsen.
 
Pazar képanyag. Litográfák, metszetek, rézkarcok, színes nyomatok. A kötet a család bemutatásával kezdődik (család, házasság, anyaság, a gyermekkor, szerelem, fizetett szerelem alcímekkel) A ruha és test fejezet tartalmazza a következő alcímeket: Az öltözködés, férfi-női, a szépség kellékei, a tisztaság fél siker, egészség, betegség, divatos gyógymódok. A lakás és kényelem fejezet szól a lakásokról, bútorokról, parkokról. Az étel és asztal gyűjtőcím pedig a kenyér, a táplálkozás rendje, a magyar konyha, beszerzés és raktározás, italok és dohányzás kérdéseivel foglalkozik. Időtöltés és szórakozás, Vallás és hitélet, a munka világa, ország és utazás, kormányzat és közigazgatás, társadalmi rend és intézmények, főváros születik ? kérdései folytatják a reprezentatív munkát.

A kiadó

A Hétköznapi élet című sorozat új kötetében annak az időszaknak ? az 1825 és 1848 közötti éveknek ? a hétköznapjaiba kapunk bepillantást, amelyet reformkorként szokás emlegetni. A korszak legkiterjedtebb hatású közszereplője gróf Széchenyi István volt, aki változásokat kezdeményezett a mindennapi élet csaknem minden területén, és a nyugat-európai viselkedési minták, szokások elterjesztésében, a magyar nyelv hatókörének kiterjesztésében vagy a közlekedés korszerűsítésében senki máshoz nem mérhető eredményeket ért el.

A szerző, Fábri Anna történész szót ejt a korabeli Magyarország családjairól, öltözködéséről, lakásairól, ételeiről-italairól, szórakozásairól, vallásáról, munkakörülményeiről, kormányzásáról, társadalmi rendjéről vagy a főváros életéről. Az olvasmányosan megírt szöveget korabeli idézetek és mintegy 250 illusztráció gazdagítja, a pontosabb eligazodást pedig időrendi áttekintés és irodalomjegyzék segíti.

Utószó:

Wesselényi tollából

Párizs este igazán tündérvároshoz hasonló, s első látásra meglepő és elvakító. A remek világítás, az ízléses fényes boltok, a széles, szabad utcák két oldalán meseszerű, ragyogó látványt nyújtanak. L'Hotel des Princes-be szállottunk meg. Széchenyi nagyon szép lakosztályban, én egy kis szobácskában. ? Mindjárt útiruháinkban a Palais Royalba menénk. Itt az első pillantás a velencei Márkus-térre emlékeztet, de több fénnyel, ízléssel és élettel. A legnemesebb szellemi termékektől s a legszükségesebb használati cikkektől, a leghiúbb élvek s a legkeresettebb divatárukig minden található itt. Tudományos egyletek, olvasótermek, kávéházak, melyekben kizárólag politizálnak, játékbarlangok, kéteshírű korcsmák, a legelőkelőbb emberek s a legaljasabb csőcselék rikító ellentétben vannak itt együtt.

?Ma D?Auvergne-el (Széchenyi Haushofmeister-jével)
dissertálék nagyon hosszan politikáról. Egy szakács szájából következő-
ket kelle hallanom: csak is a gazdaság felvirágoztatásában
s a földmíves osztály előnybe részesítésében van az állam
igaz ereje. Ott, hol az ipar a manufactura s a kereskedelem az
agricultura rovására emelkednek s ez a társadalmi osztály (a
földmíves) amaz (a kereskedő) alatt áll, tönkre megy a nemzet
igaz cselekvő ereje. Az oly ország, mely existenciájának táplálékát
nem belsejéből, hanem idegenből veszi, nem independens
többé, más natioktól függ s így létele bizonytalan, Róma is csak
addig volt igazán nagy, a míg konzuljait is az eke mellől hívta védelmére.
Bécs 300.000 kardforgató polgárt tud előállítani s 3000
munka által erőssé vált izmus falusi ember az egész halom susztert
és szabót szét tudná kergetni. Róma óriási nagy volt és saját
súlya alatt omlott össze, mert voltak jó törvényei naggyá lenni, de
nem nagynak maradni. Anglia is, kultúrában és nagyságban tán
már igen magasra hágott, de törvényhozói elég bölcsek valának
neki oly törvényeket adni, melyek nemcsak erőteljesen növekvő
ifjúságához, de hatalmas férfikorához is mérten elegendők valának.
Az ˝o szemében ? úgymond ? legméltóbb existencia az önérzet
által megédesített bírása és jó felhasználása, egy saját munkával,
becsületesen megszerzett vagyonnak, azért is nem cserélné
fel sorsát egyikkel sem azon nagyméltóságú fecsérlőkével, kik
nagyobb részt, egy érdem nélkül kapott vagyont gondtalanul
elprédálnak. Ez az ember szakács és K. herceg szolgálatában volt.
Ott, hol a rangsorozat nem pénz s nem egy nehány rongyos kutyabőr
szerint megy, a moralis világban, d?Auvergne bizonyára
inkább a herceg és K. még kuptájának is igen rossz lenne.?

Meghökkentően erényes lélek és útirajz , ami a zsibói bölény (Wesselényi Miklós? tollából fakad, dejszen panaszkodik is a testi erejéről közismert szerző, hogy el vagyon hízva nagyon. A vékony füzet minden oldalán átragyog az édesanyjához való feltétlen ragaszkodás. Keretét a kötetnek Széchenyivel való, sokszor ellentmondásos viszonya fogja egybe. A feltétlen odaadás váltakozik fenntartásokkal. Széchenyit nagyformátumú férfinak mondja, de nem hallgatja el, hogy a bortól estvére néha összeakad a lába a mi Stefinknek. Az útirajz írója sokszor szorong. Fél az erdélyi közvélekedéstől, amely úgy fogja fel barátságukat, mint egy gazdag nagyúr kegyét egy szegény ördöggel szemben.
A sokszor megváltoztatott útiterv szerint nemcsak Párizst és Londont látogatták volna meg, hanem az USA-t is. Ez azonban elmaradt.
Wesselényit nemcsak a lovak és lovardák, egy-egy kanca marja érdekli, de élénken részt vesz a kártyában és vadászatokon is, s hajlamait a szépnem iránt sem titkolja. Számomra a legérdekesebb, amit az európaiságról vall Goethe és Schiller kapcsán.

Forrás: Krétamagazin.hu/Kerekes Tamás