Sodró, de mederben tartott folyó – TÓTH KRISZTINA
Rejtőzködő alkatnak látszik Tóth Krisztina, olyan valakinek, aki legszívesebben csak otthon ülne, írna. De amikor jár-kel a világban, olyan pillanatokat csíp el, amelyeket mi esetleg észre se veszünk. Ő viszont a kívülálló szemszögéből, saját magán átszűrve úgy írja meg, hogy éppen ettől válik érdekessé az a pillanat. Mint az idei, Pixel című novelláskötetében. INTERJÚ
– Nincs szüksége már memóriatréningre? Mert úgy tudom, verset fejben ír, mostanában viszont kevesebb verset publikál. A legutóbbi verseskötete, a 2009-es Magas labda után pár hónappal megjelent a Hazaviszlek, jó? című tárcakötete, ahogy az idén szintén novelláskötete jött ki.
 
– A verseket fejben formálgatom, csak akkor írom le, amikor már sokat mondogattam magamban, összeráztam a sorokat. Utána csiszolok még rajta, de a leíráskor nagyjából kész a szöveg. Prózánál is megvannak a fejemben az alapötletek, csomópontok, kezdő mondatok, a strukturális tartóelemek. Fantáziaképem van a helyszínekről, az atmoszféráról. Egyébként a 2009-es két kötet versei és tárcái ugyanabban a három-négy évben születtek, párhuzamosan íródtak.
 
– Ugyanakkor nemcsak a műfajuk különböző, hanem a hangütésük is. Mást lehet megírni versben és novellában?
 
– Az ember ilyen is, olyan is, más-más formát használ, amikor a különböző hangjait szólaltatja meg. Amikor a Pixel novelláit írtam, közben is születtek versek. De kétségtelenül kevesebb. Az alapanyag eleve adja, mivé akar formálódni. Mostanában jobban szeretem a kibontott, nagyobb struktúrát igénylő történeteket, és ez nem kedvez a versírásnak, amely másfajta fölvillanás, minden vershez meg kell teremteni a nyelvi világot. Ami most verssé válhatna, beépül lírai elemként a prózába.
 
– Talán azért kapott rá a prózára, mert megtetszett a mesélés? A versnél nem a történet az érdekes, hanem az, ami a szavak mögött van, prózában viszont kicsit elengedheti magát?
 
– A mesélés mellett megtetszett az is, hogy a prózánál van olyan szövegvilág, amelybe vissza lehet térni, és ez otthonos érzés. Egy ideje kiegyensúlyozott, stabil keret van az életemben, ez megteremti az állandóságot a munka ritmusához is. Ez pedig jobban rímel a prózaírás ritmusára.
 
– A Pixel kisprózáit összekötő finom szálakat már a különálló novellák írásakor is szőtte? Vagy utólag kötötte össze ezeket?
 
– Amikor írni kezdtem a Pixel novelláit, tudtam, hogy nagyobb struktúrában szeretném ezeket látni. A kötet összerakásakor csak vissza kellett kicsit erősebben öltenem a szálakat. Stuttgartban dolgoztam két és fél hónapig ösztöndíjjal, minden nap kocogtam az erdőben, és egy idő után, amikor már nem szúrt az oldalam, fölvettem a ritmust, feloldódtam a futásban, jöttek az ötletek, hirtelen bevillantak kapcsolódási pontok. Egyébként a teljes struktúra a fejemben élt. Egész nyáron egy rajz volt az asztalomon, nézegettem, ki kicsoda, hol lehet „öltögetni”. Nehéz volt elengednem, voltak még ötleteim, miként szőhetném tovább az egészet.
 
A Kultúra.hu interjúja itt folytatódik.
BECKETT, SAMUEL
Samuel Beckett Watt című regénye különös olvasmány, cselekményét leírni szinte lehetetlen. Watt-tal történnek bizonyos dolgok, tesz bizonyos dolgokat, részt vesz bizonyos beszélgetésekben, majd a történet...
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ