Könyvbemutató! Latzkovits Miklós: Laboda
Latzkovits Miklós: Laboda című könyvének bemutatója 2008. május 15-én, csütörtökön 16 órakor az Írók Boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45.). A szerző beszélgetőtársa Péczely Dóra, a kötet szerkesztője.









Latzkovits Miklós: Laboda


Magyar mágikus realizmus

Latzkovits Miklós 1963-ban született Szegeden. Latin–magyar szakon végzett a József Attila Tudományegyetemen, majd 1997-ben PhD fokozatot szerzett. Jelenleg ugyanott régi magyar irodalomtörténetet tanít.
Novellaírással 1989-ben kezdett kísérletezni.

Első önálló kötete megjelenése előtt a Palócföld, a Pompeji, a Symposion, a Holmi és a 2000 közölte novelláit. Önálló kötete 2001-ben jelent meg Hogyan tanultam meg koptul? címmel a JAK Füzetek sorozatban.
Laboda 1963. május 13-án született Szegeden, Magyarország tündöklő metropolisában. Mikor a gyermek felsírt, a Tisza kilépett medréből, s a városban összedőlt minden magasabb épület. A kisfiú szőke volt, kimondhatatlanul szőke. Szőke volt vállig érő, hosszú haja (tudniillik vállig érő, hosszú hajjal született), szőke volt a bőre, a körme, szőke a szeme színe és szőkék a könnyei, szőke volt a vére és a nyelve, szőke az ínye, ahogy szőkék voltak a szájában a fogak (tudniillik a szájában fogakkal született). Állítólag szürkésbarna denevérszárnyakat viselt a hátán, amin az orvosok csodálkoztak. – Ez a történet eleje.
2015. május 13-án Labodát holtan találták a Tisza partján. Halálát titokzatos módon nyílvessző okozta, mely hátulról fúródott a nyakába. De az is lehet, hogy 2011. május 13-án halt meg, Afrika legnagyobb homoksivatagának kellős közepén. Utolsó sikolya sivatagabbá tette a sivatagot, mint amilyen valaha volt, sivatagabbá, mint amilyet egyáltalán elképzelni tud az ember, és tény, hogy Laboda holtteste sohasem került elő. Néhányan rebesgetik, hogy Labodát a polgármester lőtte le, a városháza ablakából, ahonnan a Széchenyi téren andalgó polgárokra szokott lövöldözni délután négy és hat között. – Ez a történet vége.
A Laboda című kötet novelláit jórészt egy Laboda nevű, titokzatos személy alakváltozatai, szerepváltásai mozgatják. A briliánsan felépítésű kötet a nyitószöveg (Találós kérdés) rendezőelvei alapján egy mátrixszerű nyelvi világba visz, ahol a hétköznapokban tapasztalt valóság keveredik a transzcendens, de nem misztifikált világ jelenségeivel.
Terjedelem: 152 oldal
Ára: 2290 Ft

Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ