Kétségtelenül az utóbbi időszak egyik legjelentősebb költői teljesítménye a Grafitnesz. Minden ízében nagyszabású vállalkozás. Bravúros falfirkák szövődnek egymásba ezeken a lapokon. Parti Nagy Lajos több mint tíz évig rajzolgatta őket. Klasszikus motívumok ezredvégi átiratai groteszk hangszerelésben. Merthogy koncert is ez, sokhangú. Első hallásra úgy tűnik, mintha az előadó mellé ütne, aztán kiderül, hogy ezek a `tévesztések` egy sajátos és nagyon tudatosan felépített összhanggá állnak össze. Parti Nagy játékos könnyedséggel ugrál át szakadékokon, mi meg nézzük-hallgatjuk, és örülünk, hogy ilyen is van. Mármint költészet. A verseket a szerző előadásában hallgathatjuk meg.

oldal

3290 Ft

Esterházy Péter 1974-ben mutatkozott be az Alföldben hat novellával, amelyek aztán bekerültek az `írások egy darab madzagra fűzve` alcímű novellaciklusba, amely egy gyermek szemszögéből mutatja meg a világot, két `elválaszthatatlan jó barátja`, Fancsikó és Pinta főszereplésével. A kötet a későbbi Esterházy-prózák minden jellemzőjét felvonultatja: a mese- és anekdotaelemeket, a narráció (az elmondhatóság) nehézségének felismerését, a (család)történet széttagolását, a nyelvközpontúságot, a humort és a személyességet. A novellát a szerző előadásában hallgathatjuk meg.

oldal

3290 Ft

oldal

2490 Ft

Szerb Antal 1936-os olaszországi útinaplója hosszú évtizedekig nem jelent meg önálló kötetben. Néhány jelenete később az Utas és holdvilág lapjain kapott költői formát. Város- és tájleírások, kultúrtörténet, finom megfigyelések, és mindezek ellenpontjaként a harmincas évek Európája. Az Utas Velencéből Vicenzán, Veronán és Ravennán át jut el San Marinóig, hogy ráakadjon a Harmadik Toronyra, amely - még hiszi - segít átvészelni a szörnyű kort, amelyben élnie adatott. A szöveget Martin Hürlimann fényképei kísérik.

56 oldal

2999 Ft

Emlékek és maradványok: ennyi volnánk? A verseskötet
orvul csupa `nagy dolog` körül lépeget, melyek
legjelentősebbje a szerelem. Nádasdy költeményeinek
könnyű-nehéz tánca az érzelmekről - azok
időbeliségéről leginkább - nem hivalkodó rumba,
inkább valami közép-européer iróniát sejtető, levegős
salsa. Az emlékszíneket és -illatokat könyörtelenül
(mert markánsan) eleveníti meg, mediterrán
napsütésben vibrálnak az alkalmak és a tárgyak. A
Nádasdy-versskiccek kirabolják az időt, majd tovább
engedik, hogy könnyű szívvel hagyjanak mindent és
mindenkit elenyészni. Ez fájdalmas, de jó nekünk.

64 oldal

1990 Ft

A kötet írásai esettanulmányok; az esetek pedig kulturális gyökereinket, magát az emlékezést kutatják. Ha a múzeumban - akkor például azt, hogyan vált funkciót, arcot és beszédmódot maga a múzeum; hogyan válik gyűjtemények tárházából, az emberiség kulturális emlékezetéből maga is a tárgyak, emlékek egyikévé, hogyan őrzi és mutatja saját történetét, illetve ellenkezőleg: hogyan kapcsolódik modernizálódó környezetéhez és megváltozott közönségéhez: hozzánk. Hogyan lesz/lehet szentélyből agora, befelé forduló, áhítattal teli zárványból beszédes, életes tér... A kötet más írásaiban a szerző a testet és teret öltött emlékekről, emlékezésről beszél: a műemlék és emlékmű közti radikális különbségről. A `mindig emlékezni` és a `sosem felejteni` kettősségéről: a személytelenné, történettelenné tett és a birtokba vett, feldolgozott múltról. A koncentrációs táborok, az átlényegülő műalkotások és a forradalmi emlékművek jelentésrétegeiről, a múlt és a történelem nehéz, ellentmondásos, de megúszhatatlan feldolgozásáról, az önazonos történelmi létezésről. Hogy tudjuk, hol élünk. És hogyan.

326 oldal

2990 Ft

Soha nem találkoztak, ám az Egyik Nő, mint kígyótól megbűvölt állat engedelmeskedik Szvitelszki, a színtelen szemű könyvgyűjtő akaratának, és a Másik Nő nyomába ered. Naplójából – penészes füzetekből, ázott papírlapok szétfolyt betűiből – teremti újra a Másik Nőt, aki keze nyomán, mint pillangó a bábból bújik elő és tovarebben, csak szerelmei emlékét hagyva maga után. És még valamit, egy kérdést: kinek az életét is éli most már az Egyik Nő, aki a titkokat kutatva újabb és újabb titkokra bukkan. A Harmadik Nő: a Márai Sándor-díjas fiatal írónő, Berniczky Éva, aki a maga különös módján látja és láttatja velünk mindezeket.

204 oldal

2490 Ft

Ha hirtelen – egy pillanat alatt – meghalna a Nap, ebből nyolc percig nem vennénk észre semmit, mert nyolc percig tart, amíg a sugárzás eléri a földet. Farkas Péter elbeszélésének két szereplője – két öregember: egy férfi és egy nő – ebben a „nyolc percben” végzi el mindennapos halálgyakorlatait, amelyek középpontjában mégsem a halál, hanem a szerelem áll: az egyetlen olyan dolog, ami túléli, túlélheti a test és a szellem leépülését, a hús felbomlását.

128 oldal

1990 Ft

64 oldal

1990 Ft

Az elmúlt három évtizedben 38 kortárs magyar író, filmrendező és zeneszerző töltött el egy-egy évet a DAAD Berlini Művészeti Program ösztöndíjával Berlinben, köztük Kertész Imre, Nádas Péter, Ligeti György és Szabó István. "A Berlin-év nemcsak az életünket, írásainkat változtatta meg, hanem az egész kortárs magyar irodalmat&amp" - írja Esterházy Péter, aki 1980-ban egy évig a DAAD ösztöndíjasa volt. A berlini Matthes Seitz Kiadó nagy sikerű német nyelvű antológiája után először olvashatók eredeti nyelven húsz kortárs magyar író Berlin-történetei: Dalos György, Darvasi László, Eörsi István, Esterházy Péter, Földényi F. László, Garaczi László, Kertész Imre, Konrád György, Kukorelly Endre, Láng Zsolt, Márton László, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Oravecz Imre, Parti Nagy Lajos, Petri György, Szijj Ferenc, Tolnai Ottó, Végel László és Vörös István szövegei olvashatók a kötetben.

oldal

2490 Ft