A könyv, amelyet, bár letehetetlen, mégsem lehet egy ültő helyünkben elolvasni. A könyv, amely nem enciklopédia, nem szótár, nem almanach, nem antológia, nem lexikon, nem kincsestár, nem közhelygyűjtemény, nem kisokos és nem vademecum - hanem mindez együtt! A könyv, amelyből kiderül, hány és mekkora lyukhoz milyen hosszú cipőfűző - vagy miféle golfütő dukál. A könyv, amelyből megtudhatja, hogyan haltak meg a burmai királyok, mely országokban kötelező szavazni, ki kicsoda Dante Poklának bugyraiban - és megannyi más hasznos és haszontalan adatot, amelyek nélkül élni lehet ugyan, de aligha érdekes.

160 oldal

2490 Ft

Egy férfi ül az íróasztalnál, előtte élete két végpontja: a befejezetlen mű, valamint a töltött fegyver, amely végül kiteszi a pontot. Igor Štiks 2006-os, második regényének főhőse, Richard Richter valami olyat tudott meg az emberről, amitől számára a világ többé már nem élhető. A töredékes zsidó családtörténet két idősíkot köt össze: a második világháborúét és a legutóbbi balkáni vérengzését. Ugyanakkor a történelem véres kulisszái mögött az európai és a személyes identitás válságának drámája zajlik. Az ógörög utalások ellenére nem az antik, hanem a legújabb kori európai tragédia végzete teljesedik be a regényben. Igor Štiks mesteri módon párosítja az ötvenéves, osztrák-zsidó író saját összeomlását az időtlen kérdésekkel, s a nagy érzelmek feszítette szerelemi szálon keresztül a város (Szarajevó), a nemzet és a kontinens válságáról is beszámol. A legszínvonalasabb délszláv regényekhez méltóan a könyv nem ér véget, hanem újra és újra kezdetét veszi – örökös körforgásába szippantva mindenkori olvasóját.

304 oldal

2690 Ft

oldal

3490 Ft

oldal

3490 Ft

oldal

2990 Ft

Kertész Imre elbeszélése épp negyven éve, még a Sorstalanság írása közben született, és nem jelent meg eddig a Magvető életműsorozatában. Míg Köves Gyuri történetében az áldozattá válás mechanizmusa foglalkoztatta a szerzőt, addig az ószövetségi Káin és Ábel történetében a jó kiszolgáltatottsága és a bűn diadala. A pontos és szenvtelen elbeszélésmód teszi megrendítővé és kortalanná Kertész írását.

16 oldal

1990 Ft

Először 1944-ben jelent meg ez a Szerb Antal által összeállított versantológia. Szerb Antal azt állítja a Bevezetőben, hogy személyes szeretete alapján válogatta ki a kötet darabjait, melyek közül mind „vigasztalója volt egyszer egy magányos vagy bánatos órán, vagy pedig titkos és kimondhatatlan sejtelmeket ébresztett benne a világ mélyebb és örök összefüggéseire vonatkozólag”. Válogatása részben egybeesik a világirodalom klasszikusainak névsorával Szapphótól Shakespeare-en, Goethén át Hugo von Hofmannsthalig. De a közismert szerzőktől is különleges verseket válogatott, és nagy gondot fordított rá, hogy a legjobb fordításokat találja meg a válogatás közreadásához. A Száz vers tulajdonképpen kétszáz vers, hiszen az eredendően angol, francia, görög, latin, német és olasz nyelvű versek mellett olvashatók a fordítások, nagyrészt olyan magyar költők tolmácsolásában, mint Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Kosztolányi Dezső, Ady Endre, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Tóth Árpád és Vas István. Szerb Antal tíz csoportba rendezte kedvenc verseit, méghozzá a megközelített témák és hívószók alapján: vannak benne Magányosok és Szeretők, Istenek és Halandók, Állatok, Nosztalgiák, Sorsok, Éjszakák, Bánatok és Hatalmak, valamint látomások.

432 oldal

4499 Ft

Kovács András Ferenc gyerekversei a magyar gyerekvers- irodalom Weöres Sándor által megteremtett vonulatához állnak legközelebb. Olyan versek ezek, amelyek nem a gyermeki világlátásból vagy a világban helyét kereső gyerek sajátos problémáiból indulnak ki, hanem a versnyelv zeneiségéből, a dal, az ütem, a rímek sodrásából. A Hajnali csillag peremén verseire is a bravúros nyelvjáték és a még bravúrosabb rímtechnika jellemző. Kovács András Ferenc az elmúlt harminc esztendőben írt gyerekverseiből állította össze kötetét. A hét ciklusban a költő sorra veszi a természetben fellelhető csodákat, a növények életét és az évszakokat. A Bogyó Bandi boldogsága című ciklus a cirkuszok világát idézi meg, míg a Világjáró Malacikában a világ különböző tájainak jellegzetes állatai tűnnek fel a pézsmatuloktól kezdve a dundi pandamedvén át Hasszán szamaráig. A kötetet Takács Mari illusztrációi teszik még mulatságosabbá.

152 oldal

2690 Ft

Parti Nagy Lajos múzsája ezúttal egy vak murmutér. Segítségével -valamint Banga Ferenc zseniális közreműködésével és kétszáz rajzával- az író arra keresi a választ, hogy miként írható le a Föld az elemek szintjén, azaz a föld, a víz, a tűz és a levegő hogyan hatja át a mindenséget. Az író szerint talán olykor nem haszontalan elmolyozgatni a földgolyóbis körül, gurigázni, sártekézni vele, megérteni a szavak pontos jelentését, már ha egyáltalán létezik olyan. A `négy elemi szócikk` elolvasása után az olvasó bátran állíthatja: immár többet tud azokról a teremtő és fenntartó folyamatokról, valamint a nyelvben rejlő lehetőségekről, amelyek mentén akár teljes pompájában leírható és megismerhető a világ.

192 oldal

2990 Ft

Esterházy Péter esztétikai-publicisztikai munkásságának első kötete először 1988-ban jelent meg. Az azóta eltelt két évtized nem tudott kárt tenni az akkor „aktuális” szövegekben, melyek elsősorban Esterházy saját írásművészetének értelmezését tartalmazzák. Az írások nagy része olyan címet vagy alcímet kapott, amely magyar írók, költők személyéhez, könyveihez, gondolataihoz vagy íróságához kötődik, sorrendben: Kosztolányi, Ottlik, Örkény, Hamvas, Mészöly, Móricz, Vasadi Péter, Petőfi és Csáth Géza. Az egyszerre munkanapló, esszé és ars poetica típusú szövegek összessége egyfajta személyes irodalomtörténetté formálódik, mely az akkoriban átalakuló kánonra is hatást gyakorolt. A kitömött hattyúban egy olyan belső köznyelvet (Balassa Péter) hozott létre a szerző, melyen azóta is csak ő tud beszélni, írni – már akkor is fociról, a foci ürügyén megint irodalomról; képzőművészet kapcsán megint irodalomról; filmforgatókönyv-(utó) írásban bundáskenyérről és Egy magyarról New Yorkban.

280 oldal

2490 Ft