|
Esterházy Péter 1974-ben mutatkozott be az Alföldben
hat novellával, amelyek aztán bekerültek az `írások
egy darab madzagra fűzve` alcímű novellaciklusba,
amely egy gyermek szemszögéből mutatja meg a világot,
két `elválaszthatatlan jó barátja`, Fancsikó és Pinta
főszereplésével. A kötet a későbbi Esterházy-prózák
minden jellemzőjét felvonultatja: a mese- és
anekdotaelemeket, a narráció (az elmondhatóság)
nehézségének felismerését, a (család)történet
széttagolását, a nyelvközpontúságot, a humort és a
személyességet. A novellát a szerző előadásában
hallgathatjuk meg.
oldal
3290 Ft
|
|
oldal
2490 Ft
|
|
Szerb Antal 1936-os olaszországi útinaplója hosszú évtizedekig nem jelent meg önálló kötetben. Néhány jelenete később az Utas és holdvilág lapjain kapott költői formát. Város- és tájleírások, kultúrtörténet, finom megfigyelések, és mindezek ellenpontjaként a harmincas évek Európája. Az Utas Velencéből Vicenzán, Veronán és Ravennán át jut el San Marinóig, hogy ráakadjon a Harmadik Toronyra, amely - még hiszi - segít átvészelni a szörnyű kort, amelyben élnie adatott.
A szöveget Martin Hürlimann fényképei kísérik.
56 oldal
2999 Ft
|
|
Emlékek és maradványok: ennyi volnánk? A verseskötet orvul csupa `nagy dolog` körül lépeget, melyek legjelentősebbje a szerelem. Nádasdy költeményeinek könnyű-nehéz tánca az érzelmekről - azok időbeliségéről leginkább - nem hivalkodó rumba, inkább valami közép-européer iróniát sejtető, levegős salsa. Az emlékszíneket és -illatokat könyörtelenül (mert markánsan) eleveníti meg, mediterrán napsütésben vibrálnak az alkalmak és a tárgyak. A Nádasdy-versskiccek kirabolják az időt, majd tovább engedik, hogy könnyű szívvel hagyjanak mindent és mindenkit elenyészni. Ez fájdalmas, de jó nekünk.
64 oldal
1990 Ft
|
|
A kötet írásai esettanulmányok; az esetek pedig
kulturális gyökereinket, magát az emlékezést
kutatják. Ha a múzeumban - akkor például azt, hogyan
vált funkciót, arcot és beszédmódot maga a múzeum;
hogyan válik gyűjtemények tárházából, az emberiség
kulturális emlékezetéből maga is a tárgyak, emlékek
egyikévé, hogyan őrzi és mutatja saját történetét,
illetve ellenkezőleg: hogyan kapcsolódik
modernizálódó környezetéhez és megváltozott
közönségéhez: hozzánk. Hogyan lesz/lehet szentélyből
agora, befelé forduló, áhítattal teli zárványból
beszédes, életes tér... A kötet más írásaiban a
szerző a testet és teret öltött emlékekről,
emlékezésről beszél: a műemlék és emlékmű közti
radikális különbségről. A `mindig emlékezni` és
a `sosem felejteni` kettősségéről: a személytelenné,
történettelenné tett és a birtokba vett, feldolgozott
múltról. A koncentrációs táborok, az átlényegülő
műalkotások és a forradalmi emlékművek
jelentésrétegeiről, a múlt és a történelem nehéz,
ellentmondásos, de megúszhatatlan feldolgozásáról, az
önazonos történelmi létezésről. Hogy tudjuk, hol
élünk. És hogyan.
326 oldal
2990 Ft
|
|
Soha nem találkoztak, ám az Egyik Nő, mint kígyótól
megbűvölt állat engedelmeskedik Szvitelszki, a
színtelen szemű könyvgyűjtő akaratának, és a Másik Nő
nyomába ered. Naplójából – penészes füzetekből, ázott
papírlapok szétfolyt betűiből – teremti újra a Másik
Nőt, aki keze nyomán, mint pillangó a bábból bújik
elő és tovarebben, csak szerelmei emlékét hagyva maga
után. És még valamit, egy kérdést: kinek az életét is
éli most már az Egyik Nő, aki a titkokat kutatva
újabb és újabb titkokra bukkan.
A Harmadik Nő: a Márai Sándor-díjas fiatal írónő,
Berniczky Éva, aki a maga különös módján látja és
láttatja velünk mindezeket.
204 oldal
2490 Ft
|
|
Ha hirtelen – egy pillanat alatt – meghalna a Nap,
ebből nyolc percig nem vennénk észre semmit, mert
nyolc percig tart, amíg a sugárzás eléri a földet.
Farkas Péter elbeszélésének két szereplője – két
öregember: egy férfi és egy nő – ebben a „nyolc
percben” végzi el mindennapos halálgyakorlatait,
amelyek középpontjában mégsem a halál, hanem a
szerelem áll: az egyetlen olyan dolog, ami túléli,
túlélheti a test és a szellem leépülését, a hús
felbomlását.
128 oldal
1990 Ft
|
|
64 oldal
1990 Ft
|
|
Az elmúlt három évtizedben 38 kortárs magyar író,
filmrendező és zeneszerző töltött el egy-egy évet a
DAAD Berlini Művészeti Program ösztöndíjával
Berlinben, köztük Kertész Imre, Nádas Péter, Ligeti
György és Szabó István. "A Berlin-év nemcsak az
életünket, írásainkat változtatta meg, hanem az egész
kortárs magyar irodalmat&" - írja Esterházy Péter, aki
1980-ban egy évig a DAAD ösztöndíjasa volt.
A berlini Matthes Seitz Kiadó nagy sikerű német
nyelvű antológiája után először olvashatók eredeti
nyelven húsz kortárs magyar író Berlin-történetei:
Dalos György, Darvasi László, Eörsi István, Esterházy
Péter, Földényi F. László, Garaczi László, Kertész
Imre, Konrád György, Kukorelly Endre, Láng Zsolt,
Márton László, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Oravecz
Imre, Parti Nagy Lajos, Petri György, Szijj Ferenc,
Tolnai Ottó, Végel László és Vörös István szövegei
olvashatók a kötetben.
oldal
2490 Ft
|
|
A könyv egy hétköznapi családi pokol megrendítő,
olykor tragikomikus története egy gyerek szemével,
aki egyszerre az erőszak tárgya és távolságtartó
elbeszélő. Az érzelmileg éretlen, a gyenge-erős
ellentéten túllépni képtelen apa és a különféle
érzelmi defektusokban szenvedő családtagok kegyetlen-
szatirikus körképén túl a regény egyszersmind
látlelet a kommunista Lengyelországról.
208 oldal
2490 Ft
|
|
|
|
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
|
|
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
|
|