„Mostantól magyar író leszek” (Irodalmi Jelen)
(kiadvány: Pesti barokk)

Pesti barokk címmel jelent meg a több mint 25 éve Spanyolországban élő Dés Mihály első regénye. A lendületes mű korrajz a nyolcvanas évek értelmiségi létmódjáról, egy talajt vesztett figura helykeresése, bibliai parafrázis-sorozat, humoros „bugyikalauz” és még sok minden más. A szerzővel beszélgettünk.

Mivel viszonylag régóta Barcelonában él, Magyarországon kevesen ismerik. 1986-ban ment el, korábban műfordítással is foglalkozott. Milyen műveket fordított?

Fordítottam Julio Cortázar-novellákat, melyek a Nagyítás című kötetben jelentek meg. Gabriel García Márqueztől szintén novellákat, Alejo Carpentiertől egy esszékötetet, Mario Vargas Llosától regényrészleteket, de az akkor csak szamizdatban jelent meg, azóta kiadták Mayta története címmel. Nincs nagy fordítói életművem, mert nagyon lassan dolgozom, mint ahogy nem írok könnyen sem. Viszont nagyon nívós szerzőket fordítottam, és mindegyiknél az volt számomra a fontos, hogy megtanuljam a technikájukat. Mondhatjuk úgy is, hogy az írói munkásságom része volt. Nemcsak azért fordítottam lassan, mert nehezen megy, hanem mert tényleg a mélyére akartam hatolni, a nyelv szövetébe, rájönni, hogyan tudom rekonstruálni, melyek azok a technikák, amelyekkel megteremti például Márquez azt a bizonyos varázslatos hatást.

Barcelonában mivel foglalkozott?

36 éves koromban mentem ki, ősz fejjel, nem orvos voltam vagy mérnök, aki többé-kevésbé átmentheti a tudását, hiszen az én tudásom a nyelv. Amikor kiköltöztem Spanyolországba, az a kevés ember, akiket még Pestről ismertem, lényegében szóba sem állt velem. Nehéz volt a nulláról elindulni, de isteni szerencsém volt, mert egy évvel korábban, amikor Barcelonában jártam, elmentem a világ legnagyobb spanyol és portugál nyelvű irodalmi ügynökségébe Carmen Balcellshez, akinél többek között az említett szerzők is vannak. Ajánlottam nekik egy kubai írót, Anton Arrufatot, akit én nagyon szeretek, magyarra is fordítottam, és írtam is róla spanyolul. Kubában nagy tekintélynek örvendett, de nemzetközi szinten nem ismerték. Ezen ajánlásnak köszönhetően néhány héttel a kiköltözésem után Carmen Balcells munkát ajánlott nekem. Az ügynökségen az új szerzőkkel foglalkozó részleg vezetője lettem, ahol nagyon nívós, de Spanyolországban még nem ismert írókkal kellett foglalkozni. A feladat nem okozott problémát, de nem éreztem jól magam, diktatúrából jöttem, nem akartam diktatórikus körülmények között dolgozni. Így 3 hónap múlva otthagytam az ügynökséget, viszont addigra már nagyon sok kiadóval kapcsolatba kerültem, kiismertem magam abban a közegben, barátaim lettek. Tovább!

Jolsvai Júlia

Forrás: Irodalmi Jelen Online (2013.04.06.)

2013-04-06 17:15:59
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ