Houellebecq: A gyönyör miatt elveszítjük a józanságunkat
(kiadvány: Lanzarote)

Michel Houellebecq-ről minden pletyka igaz. A zseniális író három napja nem öltözött át, árad belőle a piaszag, az interjúról fél órát késik, majd elszív még két cigit egy autónak támasztva, mielőtt elkezdődne a beszélgetés, amelyhez látványosan semmi kedve nincs. Interjú a Kiábrándult Értelmiségivel, akinek Lanzarote címmel jelent meg egy vékony regénye a könyvfesztiválra. 

Fél órája várakozunk Houellebecq-re, a francia botrányhősre és provokatív íróra, aki milliós példányszámban adja el könyveit világszerte, akit vádoltak már plágiummal és fogtak perbe iszlámellenességért, emellett viszont utolsó regényével, A térkép és a tájjal elnyerte a legrangosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t. Várakozás közben azzal nyugtatnak, hogy a XX. Könyvfesztivál díszvendége a férfiakat nagyon utálja, a fiatal lányokért ellenben rajong, nem lesz gond. Az aggodalom az Houellebecq-interjúk visszatérő elemeiből táplálkozik: az író részegen elalszik, nem válaszol, vagy öt perces hatásszüneteket tart a válaszai előtt, miközben cigit forgat a szájában. Egyébként semmiben sem különbözik A térkép és a tájban leírt Houellebecq nevű figurától. Ha egyáltalán eljön a megbeszélt időpontban, és nem mondja le. A csütörtöki napon minden gond nélkül, ám elég unottan válaszolgatott a pódiumbeszélgetésen. Houellebecq pedig akkora showman, hogy ezt a performanszot most sem hagyja ki, és a hitelességét sem lehet megkérdőjelezni.

„Ez a fotel förtelmes. Egyszerűen borzasztónak találom. És kényelmetlen is. Inkább átülök egy székre" – adja meg a beszélgetés alaphangját a világ legnépszerűbb francia írója, majd később kérésünkre sem ül vissza a fotelbe egy kép erejéig.

Sokakat meglepett, hogy elfogadta a meghívást díszvendégként egy ilyen protokolláris eseményre, mint egy könyvfesztivál. Létezik Ön szerint az irodalmi turizmus?

Ezt nem igazán lehet turistaságnak nevezni, hiszen most is nagyon aktív vagyok. A városnézés is szinte kimaradt. Inkább úgy fogalmaznék, hogy ez egy munkaút. Magyarország azon országok közé tartozik, ahol megjelentek a műveim, de sosem jártam még. Sok ilyen ország van.

Milyen képe volt Magyarországról, mielőtt ideérkezett?

Gyakorlatilag semmilyen.

(..)

 

Olvassa tovább az interjút!

Apró Annamária

Forrás: Könyves Blog (2013.04.21.)

2013-04-21 16:42:16
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Todero Anna
Egy olasz család félreértései
Claudia Durastanti a fiatal olasz írónemzedék legizgalmasabb, legeredetibb hangú alkotója. Önéletrajzi elemeket is tartalmazó könyve egy nem mindennapi család életébe enged bepillantást, ahol...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ