Tóth Kinga: A "határokat" muszáj feszegetnem. Interjú (Litera)
(kiadvány: All Machine)

A német avantgarde megkerülhetetlen, lenyűgözött az a törekvés, melyben a szavak tövéig, a hangokig „mentek” le, hogy újraformálják a nyelvet. Számos huszadik századi művész, film vagy vers mozgatott, a legjelentősebb Rudolf Steiner Schlafes Brudere, ahol az abszolút hallás a központi téma... - All machine címen jelent meg a Magvetőnél Tóth Kinga kötete. A szerzőt Nagy Gabriella kérdezte.

Az All machine „kortárs hangköltészeti projekt élő loopingolással” - olvashatjuk a blogoldaladon. Kérlek, avass be, mi is ez valójában, és hogyan született ebből kötet!


Az ALL MACHINE könyv, vizuális és hangköltészeti formában is létezik, mindegyikhez használom a kötet verseit. Egy speciális, ún. extensive vokális technikával képzek (torok, garat, gyomor stb.) hangokat, melyeket egy pedál segítségével egymásra veszek az élő koncertek-performanszok alatt, így hozok létre magamból egy kórust, vagyis magát a „gépet”, amelyről a versek szólnak. Igyekszem a versek hangulatát, témáját a hangok-képek segítségével is visszaadni, hogy a nyelv ne képezzen akadályt. A hangomat nem torzítom, minden egyes „nyekkenés”, zörej az én hangom, régóta kísérletezem és gyakorlok, hogy különféle hangokat tudjak kiadni. Így válik gépszerűbbé maga az előadás. A kötetnél fontos téma volt ez a hangképzés, ahogy magam a hangommal is hangszerré, eszközzé válok, valamint a külföldi koncertjeim alatt tapasztaltak, a rengetek zajgép, szerszám, hangszer és különleges művészek, akikkel találkoztam, ahogy a gáz-, autó- és húsgyárban szerzett tapasztalataim, ahol korábban dolgoztam. A koncepció a hang létrehozása, az ember-szerszám és eszköz együttműködése a hang megszólaltatásáért. Gyakorlatilag ezt igyekszem én is művelni a performanszok alatt.

„Tóth Kinga spirálos-csavaros versei különleges, korábbról nem ismert lírai mondattannal, működés közben mutatják meg énünk gépszerűségét és személyiségünk kapcsolódási pontjait a külső világhoz” - mondja a fülszöveg. Honnan ered a gépek iránti meglepő vonzalmad?

Öt-hatéves lehettem, amikor apukám, aki egy húsgyárban dolgozott az irodán körbevezetett a gyárban. Megnéztük a kazánházat, a műanyag tasakokat készítő gépeket, gyártási folyamatokat, hogy készül granulátumból műanyag massza, abból táska – és véletlenül a csirkenyakazó gépeket is, ahol szétszedik, belezik és tasakolják az állatokat. Diákmunkán magam is dolgoztam soron, csomagoltam húst, majd később logisztikusként autó- és gázgyárban követtem a gyártási folyamatokat, a tartályok sorsát, a lakkozó, préselőgépeket. Korán felfigyeltem a gyárak hangjaira is, arra a megnyugtató monoton zakatolásra, amiben nincs emberi.

Nem előképek nélküli ez a vállalkozás, láttunk már gépszobrokat, hallottunk gépzenét, sőt létezik gépszínház is, futurista festmények és irodalmi művek témájaként sem ismeretlen a gép. Gépversként mégis a kompjúterek generálta verset tartjuk számon. Milyen művek és alkotók inspiráltak, illetve szolgáltak mintául?

A német avantgarde megkerülhetetlen, lenyűgözött az a törekvés, melyben a szavak tövéig, a hangokig „mentek” le, hogy újraformálják a nyelvet. Számos huszadik századi művész, film vagy vers mozgatott, a legjelentősebb Rudolf Steiner Schlafes Brudere, ahol az abszolút hallás a központi téma, a főszereplő, Élias meg is jelenik az ALL MACHINE-ben, de nálam a tiszta hangot igyekszik létrehozni, ő az irányítója az élőkből és élettelenekből álló nagy orgonának, ami a kötet végén áll össze. Ernst Toller Masse Mensche is nagyon fontos, ahogy a Sprechakttheorie, a nyelv mint funkció, mint cselekvés, a hasznos, cselekvő ember, aki objektummá, (nálam hangszerré) is képes válni egy magasabb cél érdekében. Kortársak közül a rengeteg zajzenész, akikkel külföldi koncerjeim során találkoztam: a hamburgi Bad Wires fesztivál hangasztal-készítői, a bilbaói Zarata feszt kávéfőzőn és vizespalackokon zenélő matematikusai, a holland fesztek citerahúrjain esőhangokat kreáló művészei, a német Kai Franz homokszobrai és szoborépítő gépe vagy Laura Straßer kerámiái, a pozsonyi Kompozicne Laboratory do it yourself-hangszerei porszívócsőből és Tesla-gömbből, Miroslav Tóth „asztrálkórusa”, ahol megszólal egy guiotin is, és az a számos, játszani és kísérletezni merő zenész, képzőművész, akik igazán izgalmassá teszik ezt az irányt. Érdekes egybeesés, hogy a Metronom című vers után (melyben konkrétan hangszert készítenek egy emberből, „kinyitják”) nem sokkal vetítették a Hannibal című gyermekkori kedvenc filmem sorozatának azt a részét, melyben brácsa és ember kereszteződéséből készít „alkotást” a sorozatgyilkos. De fontos volt Hugo Ball Karawane című verse, mely tökéletes hangköltemény, mégis versként, írott szövegként is működik, vagy a Totenklange verse, ami ahogy Kurt Schwitters versei is, vizuálisan egy géppuskára emlékeztet, olvasva pedig a géppuskák hangjait hozza be.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Nagy Gabriella, Litera.hu, 2014. június 13.

2014-06-13 15:38:42
BECKETT, SAMUEL
Samuel Beckett Watt című regénye különös olvasmány, cselekményét leírni szinte lehetetlen. Watt-tal történnek bizonyos dolgok, tesz bizonyos dolgokat, részt vesz bizonyos beszélgetésekben, majd a történet...
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ