Tóth Kinga: A "határokat" muszáj feszegetnem. Interjú (Litera)
(kiadvány: All Machine)

A német avantgarde megkerülhetetlen, lenyűgözött az a törekvés, melyben a szavak tövéig, a hangokig „mentek” le, hogy újraformálják a nyelvet. Számos huszadik századi művész, film vagy vers mozgatott, a legjelentősebb Rudolf Steiner Schlafes Brudere, ahol az abszolút hallás a központi téma... - All machine címen jelent meg a Magvetőnél Tóth Kinga kötete. A szerzőt Nagy Gabriella kérdezte.

Az All machine „kortárs hangköltészeti projekt élő loopingolással” - olvashatjuk a blogoldaladon. Kérlek, avass be, mi is ez valójában, és hogyan született ebből kötet!


Az ALL MACHINE könyv, vizuális és hangköltészeti formában is létezik, mindegyikhez használom a kötet verseit. Egy speciális, ún. extensive vokális technikával képzek (torok, garat, gyomor stb.) hangokat, melyeket egy pedál segítségével egymásra veszek az élő koncertek-performanszok alatt, így hozok létre magamból egy kórust, vagyis magát a „gépet”, amelyről a versek szólnak. Igyekszem a versek hangulatát, témáját a hangok-képek segítségével is visszaadni, hogy a nyelv ne képezzen akadályt. A hangomat nem torzítom, minden egyes „nyekkenés”, zörej az én hangom, régóta kísérletezem és gyakorlok, hogy különféle hangokat tudjak kiadni. Így válik gépszerűbbé maga az előadás. A kötetnél fontos téma volt ez a hangképzés, ahogy magam a hangommal is hangszerré, eszközzé válok, valamint a külföldi koncertjeim alatt tapasztaltak, a rengetek zajgép, szerszám, hangszer és különleges művészek, akikkel találkoztam, ahogy a gáz-, autó- és húsgyárban szerzett tapasztalataim, ahol korábban dolgoztam. A koncepció a hang létrehozása, az ember-szerszám és eszköz együttműködése a hang megszólaltatásáért. Gyakorlatilag ezt igyekszem én is művelni a performanszok alatt.

„Tóth Kinga spirálos-csavaros versei különleges, korábbról nem ismert lírai mondattannal, működés közben mutatják meg énünk gépszerűségét és személyiségünk kapcsolódási pontjait a külső világhoz” - mondja a fülszöveg. Honnan ered a gépek iránti meglepő vonzalmad?

Öt-hatéves lehettem, amikor apukám, aki egy húsgyárban dolgozott az irodán körbevezetett a gyárban. Megnéztük a kazánházat, a műanyag tasakokat készítő gépeket, gyártási folyamatokat, hogy készül granulátumból műanyag massza, abból táska – és véletlenül a csirkenyakazó gépeket is, ahol szétszedik, belezik és tasakolják az állatokat. Diákmunkán magam is dolgoztam soron, csomagoltam húst, majd később logisztikusként autó- és gázgyárban követtem a gyártási folyamatokat, a tartályok sorsát, a lakkozó, préselőgépeket. Korán felfigyeltem a gyárak hangjaira is, arra a megnyugtató monoton zakatolásra, amiben nincs emberi.

Nem előképek nélküli ez a vállalkozás, láttunk már gépszobrokat, hallottunk gépzenét, sőt létezik gépszínház is, futurista festmények és irodalmi művek témájaként sem ismeretlen a gép. Gépversként mégis a kompjúterek generálta verset tartjuk számon. Milyen művek és alkotók inspiráltak, illetve szolgáltak mintául?

A német avantgarde megkerülhetetlen, lenyűgözött az a törekvés, melyben a szavak tövéig, a hangokig „mentek” le, hogy újraformálják a nyelvet. Számos huszadik századi művész, film vagy vers mozgatott, a legjelentősebb Rudolf Steiner Schlafes Brudere, ahol az abszolút hallás a központi téma, a főszereplő, Élias meg is jelenik az ALL MACHINE-ben, de nálam a tiszta hangot igyekszik létrehozni, ő az irányítója az élőkből és élettelenekből álló nagy orgonának, ami a kötet végén áll össze. Ernst Toller Masse Mensche is nagyon fontos, ahogy a Sprechakttheorie, a nyelv mint funkció, mint cselekvés, a hasznos, cselekvő ember, aki objektummá, (nálam hangszerré) is képes válni egy magasabb cél érdekében. Kortársak közül a rengeteg zajzenész, akikkel külföldi koncerjeim során találkoztam: a hamburgi Bad Wires fesztivál hangasztal-készítői, a bilbaói Zarata feszt kávéfőzőn és vizespalackokon zenélő matematikusai, a holland fesztek citerahúrjain esőhangokat kreáló művészei, a német Kai Franz homokszobrai és szoborépítő gépe vagy Laura Straßer kerámiái, a pozsonyi Kompozicne Laboratory do it yourself-hangszerei porszívócsőből és Tesla-gömbből, Miroslav Tóth „asztrálkórusa”, ahol megszólal egy guiotin is, és az a számos, játszani és kísérletezni merő zenész, képzőművész, akik igazán izgalmassá teszik ezt az irányt. Érdekes egybeesés, hogy a Metronom című vers után (melyben konkrétan hangszert készítenek egy emberből, „kinyitják”) nem sokkal vetítették a Hannibal című gyermekkori kedvenc filmem sorozatának azt a részét, melyben brácsa és ember kereszteződéséből készít „alkotást” a sorozatgyilkos. De fontos volt Hugo Ball Karawane című verse, mely tökéletes hangköltemény, mégis versként, írott szövegként is működik, vagy a Totenklange verse, ami ahogy Kurt Schwitters versei is, vizuálisan egy géppuskára emlékeztet, olvasva pedig a géppuskák hangjait hozza be.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Nagy Gabriella, Litera.hu, 2014. június 13.

2014-06-13 15:38:42
A 2022-es Petri-díjas kötet
,,Egész úton azt nézed, / mi mindent hagytál magad mögött" - szólítja meg az Utószezon című vers beszélője Rékai Anett első kötetének olvasóját is. Mintha az elszakadás és a felszabadulás...
Magzatpróza a szülésről és a születésről
Mit jelent életet adni, és mit jelent a világra jönni? Kiss Noémi különleges könyve magzatpróza. Az elbeszélések, monológok, jegyzetek és töprengések ritmikus sorozata a szülés-születés...
Fordította: Scholz László
García Márquez eddig sosem publikált kisregénye
Gabriel García Márquez sosem publikált kisregénye a világpremierrel egy időben jelenik meg magyarul Scholz László fordításában. Az öt rövid történet egy Ana Magdalena nevű asszonyról szól,...
Fordította: Szávai János
Két rendhagyó szerelem története
Kötetünk a Nobel-díjas író két kisregényét tartalmazza, amelyeket harminc év választ el egymástól. Mindkettő egy-egy szerelem története: Az Egyszerű szenvedély narrátora az ötvenegy...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ