Krusovszky és az amerikai realista próza (Magyar Nemzet Online)
(kiadvány: A fiúk országa)

Krusovszky Dénes költőként, műfordítóként lett egyre ismertebb és elismertebb, nemrég viszont novelláskötettel jelentkezett: A fiúk országában az olvasót is körülvevő kisvilágokról, az itt felnövő fiúkról igyekszik pontos képet adni. A novellák hősei az idősebbek alantasságával, a világ összetettségével vagy saját régebbi történeteikkel szembesülnek.

Ha vannak Krusovszky kötetében kulcsmondatok, akkor mindenképpen a következő néhány mondat az: „Ez nem ugyanaz a csodálat, ahogy mondjuk a Sagrada Famíiára néz fel az ember, sokkal hétköznapibb annál, de éppen ezért valóságosabb is. És ha őszinte lehet, hát elárulja, hogy az ő életére nagyobb  hatással van a Hunyadi téri csarnok, mint Gaudí óriástemploma. Nem a szépsége vagy a magasztossága vonzza ehhez a leharcolt épülethez, hanem a keserűség egymásra halmozott, türelmes rétegei.” Érdekes lenne megtudni, volt-e mögötte ilyen szándék, ars poeticát akart-e ezzel megfogalmazni. Az olvasó szemszögéből azonban mindenképpen érvényesek ezek a mondatok az egész kötetre. Ahogy a hősét, Krusovszkyt is az őt körülvevő kisvilágok érdeklik, és a keserűség egymásra halmozott rétegei. Elbeszélői alaphelyzetként gyakran választja a szerző az emlékezést, nemegyszer egyes szám első személyben. Néha évtizedeket kell visszalépniük a hősöknek az időben, hogy elérjék e keserűség első rétegeit, néha pedig a keletkezésükkor vagy közvetlenül utána – van, hogy még gyerekszemmel – mesélik a történetet. De ezek a visszaemlékezések is tárgyilagosak; ha vannak is, ritkán törnek elő az elfojtott indulatok.
 
Talán az sem véletlen, hogy az idézett mondatban éppen a Sagrada Familiát említi a szerző. Gaudí monumentális épülete ebben az összefüggésben nagyjából azt az irodalmat testesítheti meg Krusovszky számára, amit ő nem szeretne művelni. Korábban egy interjúban nyilatkozta, hogy véleménye szerint a mágikus realizmus kiüresedett, őt inkább a „művészkedéstől” mentes amerikai realista próza foglalkoztatja.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: R. Kiss Nelli, Magyar Nemzet Online, 2014. augusztus 25.

2014-08-25 18:08:32
Lispector, Clarice (1920–1977)
Fordította: Bense Mónika
Egy fiatal lány a dzsungelből Rio de Janeiróba kerül gépírókisasszonynak: vajon az ő ártatlansága lesz erősebb vagy a nagyváros nyüzsgése? Ezt a történetet meséli el Clarice Lispector, vagyis az a férfi,...
Davis, Lydia
Fordította: Mesterházi Mónika
Abszurd történetek a hétköznapokról
Lydia Davis különleges novellái megújították a műfajt, és a kortárs amerikai irodalom megkerülhetetlen figurájává tették szerzőjüket. A flash fiction koronázatlan királynője olyan egyetemes emberi tapasztalatokat...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ