Leszoktunk a falinaptárakról, mobiltelefonból nézzük meg hányadika van, vagy az íróasztalunkra pillantunk, az asztali naptárunkra, amelyet a vállalatunk ajándékozott nekünk aranyozott céglogóval, vagy az autódílerünk adta a téli gumi csomag mellé. Pedig a falinaptár jó dolog.

És még esztétikus is lehet. Itt van például a Magvető kiadó Írótükör 2009 című naptára, melyben Burger Barna kiváló portréit, zsánerképeit nézegethetjük, jellegadó idézeteket olvashatunk, és persze megtudjuk azt is, hogy hányadika van. Mert az irodalom nemcsak gyönyörködtet, de praktikus is.

És nem ez az egyetlen tanulság. A tanulságot és egyben heti idéznivalót a portrék mellé rendelve ?vehetjük magunkhoz?. A naptár valójában fotóalbum, 53 kiváló fényképfelvétellel, de míg egy albumot az átlapozás után a polcra tesszük, a naptár minden nap velünk van. Az ötlet tehát zseniális. Elegáns promóció, mely felmutatja a kiadó a portfólióját, ugyanakkor mégis csak írókat, költőket látunk, olyan szerzőket, akik így részei lesznek a mindennapi tervezéseinknek. Ha egy hétig nézegetem Kertész Imrét, valószínűleg leveszem újra a Kaddist a polcról. Talán azért ezt a könyvét, mert ebből idéz a szerkesztő. Valószínű, hogy ő választotta az idézeteket. Vagy a szerzők? Csupa-csupa izgalmas kérdés.

Persze, izgalmas bepillantunk íróink lakásába. Ugyanakkor vannak, akiket nem a lakásukban fotóztak le. Például Bartis Attilát. Őt miért nem ott? Csupa-csupa izgalom. Talán mert Berlinben készült a felvétel? Talán. Aztán: mi alapján készült a sorrend? Valószínűleg születésnapra datálták a szerkesztők. Kemény István október 28-án született, és az egyik képét a 44. héthez párosították. De hová került a másik kép?
Az izgalmak fokozódnak. A naptár egyébként elegáns produkció. Garaczi egyik idézete a még a Jelenkornál megjelent Mintha élnél című könyvéből van.
A kiadvány bizonyára izgalmas társalgási téma is lesz... Például: milyen lett volna, ha csak havonta egy szerzőt szerepeltetnek? Ki kell volna a kiválasztott tizenkettő? Kik maradnak ki? A kiadványban huszonhat alkotó kapott helyet, akik kétszer tűnnek fel a naptárban.
Persze, a legizgalmasabb a dolgozószobák kulisszája. Darvasi László számítógépének desktopján rengeteg doksi van fenn, Závada polcán ott a Kor-képek című MTI-s fotóalbum - talán forgatta az Idegen testünk írása idején.

A barnított képek egy-egy ihletett pillanatot örökítettek meg, a beállítások nem modorosak, a kép és a szöveg arányai jók. Vannak oldalak, ahol kézírásosak az idézetek, talán azok a kompozíciók a kalligrafikus finomságuknak köszönhetően szebbek, de a produkció egésze szimpatikus és elegáns.

Forrás: kulturpart.hu/pzl