Szürke karnevál (Kulter)
Két, jóformán osztatlan sikert aratott prózakötete után aligha meglepő kijelenteni, hogy Szvoren Edina nagyon tud írni. Új kötete, Az ország legjobb hóhéra megerősít ebben, ugyanakkor a diszkrét és magabiztos kompetencia nyugtázásán túl valamelyest tanácstalanul hagyhatja az olvasót.

A fent említett nívó rejti a kötet egyik sarkos csapdahelyzetét is. A széles életkori, földrajzi, társadalmi palettán szóródó szereplők-narrátorok voltaképp mindvégig ugyanazt a delejező nyelvet beszélik, így a narráció egyrészt reflektívebb lesz: igazán éles eseménysorokról aligha számolhatunk be. Másrészt a különböző tudatok is monolit és folyamatos tömbként jelennek meg – vagyis mind a szövegvilágok, mind az őket megképző beszéd is egyneműnek tűnik. Ezt valamelyest árnyalja a szaknyelvi szókincsek beszélőjükre valló, avatottnak tűnő használata, ugyanakkor a kívülállónak a hangsorból következő asszociációkon túl keveset mondanak az olyan hasonlatok, mint pl. „az ég alja bepirosodott, mint a légnyüves juhok szeme fehérje” (Járni lehet a tetején). A fülszöveg többes szám első személyű ragozását komolyan véve így az önértésre törő olvasóban felmerülhet a kérdés: ennyire egyformák volnánk? Innen nézve szembetűnő, hogy a kötet szereplői jobbára nem eleve összetartozásukat problematizálva taszítják egymást saját végleteikig (nem véletlenül olvashatjuk Dosztojevszkij nevét a 42. oldalon, és nem véletlenül olvassa őt egy, az elbeszélőtől különböző szereplő), hanem eleve össze nem illő mivoltukat megtagadva vállalják összezárt helyzetüket. Talán innen a hasonulás, aminek eredményeképpen nemcsak a pokol marad ki a beszélő(k) perspektívájából, de szinte bármifajta sokszínűség is démoni illúzióként gondolható csak el.

Mindazonáltal szélsőséges helyzetekben nincs hiány, a biztos hang reszketés nélkül számol be szerelemről, válásról, liliomtipró múltjával zsarolt edzőről, halálról, anális szexről, azonban a spektrum színezése aggályosan kerül mindent, ami vásári vagy romantikus lehetne: Bagi Zsolt kategóriáival szólva, itt minden rejtély puszta információhiányként lepleződik le a mindvégig jól működő nyelv voltaképp redundáns kísérőjeként. „Soha még nem emeltem kezet senkire – de akkor, úton a város felé megnyugtatott a gondolat, hogy az a voniga ott fekszik mögöttem a platón. Itt van velem most is. Vízszintes és hűvös, mint a munkában megfáradt, alvó emberek.” (Kinderszenen: Tárnaszentelés) Szinte lényegtelen, hogy – mint az iménti idézetben – zárlathelyzetben vagy a kidolgozás mozzanatai során olvashatunk ilyen részleteket: „Tekintete gyöngéd figyelemmel rajzolta körül anyám mozdulatait. Mit szólna anyám, ha elmondanám, hogy egy ideje lázba hoz, ha vékony nőknek nagyon nagy a mellük. Persze akkor észrevenné, hogy Lem nem egészen ilyen.” (Csonka, jól sikerült), ahogy az általánosabb érvényű megállapítások sem szorulnak az előzmények hitelesítésére. „Nem is sejti Lem, mit érzek azok iránt a férfiak iránt, akikkel régebben együtt élt, és hogy a féltékenységben mennyi az igenlés.” (Ida néni hegedűszín haja) Azonban – minthogy adva van az elbeszélő mozdíthatatlan, gyakran retrospektív helyzete – ez a nyelvi erő szinte maradéktalanul hárul az olvasóra, a szereplőket, a cselekményt csak elvétve katalizálja.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szolcsányi Ákos, Kulter.hu, 2015. okt. 7.

2015-10-07 17:28:04
Hirvonen, Elina
Fordította: Szécsi Noémi
,,Amikor egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ