Szepesi Dóra: Egyszer csak bevillan valami

 

? Tehát mégis volna arany közép?
? Egy kicsit hezitáltam, hogy ez legyen a cím, mert ezzel kategorikusan kijelentem, hogy a világban lehetetlen létrehozni bármiféle harmóniát. Remélem, azért kiderül a végére, hogy ez részben csak provokáció. Azt viszont vállalom, hogy bizonyos helyzetekben nem létezik arany közép.

? Szüksége van ihletre?
? Hogyne, máshogy nem lehet. Egyszer csak bevillan valami, általában az első sor. Itt van például ez a verskezdet, hogy "A félelmek, amik zúgnak. / A félelmek, amelyek zúgnak." Ennél éreztem, hogy valami rendkívüli is kisülhet belőle.

? Az említett vers, a Félelmek kalapban, különös, egyszavas mondatokból áll. Verseinek hangütése hol himnikus, hol csak egy velős megjegyzéssel indulnak. A nyitó vers, a Himnusz hangneme egyébként mintha Goethe Faustjából meg egy rockslágerből keveredne.
? Igyekeztem mindenféle nyelvi regiszteren játszani, van benne idézet Weöres Sándortól, no meg sok mitológiai utalás is. Az ember általában belepörgeti magát a legvégletesebb gondolatformákba, miközben arról gondolkodik, mi az, hogy isten. Igyekeztem úgy megírni, hogy a végén már szinte csak dadogásszerűen, hullámokban jöjjenek a szavak. Ezt éreztem érvényes megszólalásnak: belátom, hogy ilyenkor nem lehetek higgadt és okos, analizáló elme.

? A következő versben mintegy válaszként azt írja: "meguntam a fecsegést".
? Úgy igyekeztem összerakni a könyvet, hogy elsősorban erről szóljon. De nem a költészetben való fecsegést untam meg, mert abban semmi ártalmas nincs, az csak játék. Sokkal inkább a privát világban hallható fecsegés bosszant. Igazából a fecsegés eufemizmus, nevezhetjük hazugságnak. Az önhazugság érdekelt ezen belül a legjobban, ezt vizsgáltam magamon keresztül.

? A Felnyitás című versben az életet mintha egy heroikus küzdelemhez hasonlítaná.
?"Mikor sisakomon megcsikordul a vas", az a pillanat, amikor a páncélba beöltözött ember fölnyitja a sisakját, hogy legalább az arca látsszon, megmutassa, ki is ő valójában. Nagyon belénk vésődött, hogy rögtön föl kell mérnünk, vajon mi van a másik maszkja mögött. Ebből a szempontból különösen stresszes helyen élünk, mindig valami hátsó szándékot feltételezünk, és én ezzel nem vagyok kibékülve.

? Feltűnik, hogy nem igazodik senkihez, megírja, amit gondol, és kész. Emellett vannak vallomásos versei is, például a Szerelem, négyféle verzióban.
? Nyilván senkit nem érdekel, hogy velem mi történik, de ha egy léthelyzetet sikerül érvényesen, minél egyszerűbben, tehát mellébeszélés nélkül, egyúttal magamtól eltávolítva megfogalmazni, akkor az másnak is jelenthet valamit, talán tanulhat az én hibáimból.

? Az egyik versben fölsorolja, mi van egy táskában. A tartalmán túl mintha az is benne lenne, vegyük már észre, hogy minden költészet körülöttünk.
? Ez is régi törekvés, Örkénytől Hajnóczyn át gyakori áramlata az irodalomnak az egyszerű, vegytiszta dokumentálás. Van egy mondás, miszerint egy női táska tartalmából össze lehet szerelni egy atombombát. Ez a vers úgy született, hogy hazajött a feleségem, én épp ültem a gépnél, és azt mondtam neki, add csak ide azt a táskát! Fogtam, és elkezdtem kiszedni belőle a dolgokat. A végére maradt fél marék gemkapocs. Na, ez egy szép befejező sor, gondoltam, így maradt meg versnek a lista. Szerencsére az asszony táskája mindig tele van mindenféle kacattal, úgyhogy nem kellett hozzáköltenem semmit.

? A kötetben olvasható nagyapja búcsúlevele és édesapja két verse is. Valóban tőlük valók a szövegek?
? Igen. Király Lászlónak hívták a vér szerinti apámat, de egyéves koromban elváltak a szüleim, alig volt kapcsolatunk vele. Tizenhét éves voltam, amikor meghalt. Halála előtt kaptam tőle egy kis versesfüzetet, ez az összes örökségem tőle. Neki soha nem jelent meg könyve, nem lett költő. Úgy éreztem, kiválasztom a két legjobb szöveget, és így ami neki nem sikerült, utólag mégis beteljesül egy kicsit. Nagyapám saját kézírású búcsúlevele még 2000-ből való, de nagyanyám csak nemrég találta meg. Amikor elolvastam, éreztem, összeállt a könyv.

? Pályatársaknak ? Kemény Istvánnak, Petri Györgynek ? adózik a mottóival, előző könyvében pedig van egy József Attila-parafrázis. A témának nincs köze az eredetihez, csak a formát használja.
? Így van, a Születésnapomra brutálisan jó vers. Mindig nagyon izgatott, mit lehetne ebből csinálni. Orbán Ottó például végtelen mennyiségű József Attila-parafrázist gyártott, de nála mindig van valami viszonyulás az eredeti vershez. Nálam kizárólag annyi, hogy átvettem a formáját, és kipróbáltam, hogy lehet-e ebben érvényes verset írni.

? A záró vers, az Egy nap az élet mottója egy Kemény István-sor: "Bolyongásvégi nagy türelmet."
? Ez a három szó szerintem az egyik legszebb kép, amit leírtak. Van benne valami odüsszeiás, nagyon komoly férfitapasztalat. Kemény István verse egy osztálytalálkozó története, nála profán a folytatása, így hangzik: bolyongásvégi nagy türelmet vinnék haza a pénz iránt. Ám az eredeti szövegből kiemelve, tágabban értelmezve a sor olyan, mint egy kívánság, egy ima töredéke ? és én pont azt akartam írni.

? Van ebben a záró versben valami áttetsző, időtlen szépség.
? Gondoltam, itt már a hangsúlyos pontokon a szavakat sem írom le, csak jelzem a helyüket. Az Egy nap az élet-ben tulajdonképpen semmi nem történik. Arról van szó, hogy a legjelentéktelenebb dolgokban is megtalálható a maximális boldogság. A művészet kilencven százaléka az elveszett pillanattal foglalkozik, azzal, hogy akkor gondolunk rá, amikor már nincs. Meg lehet próbálni inkább arra koncentrálni, hogy a jelen pillanatban megtaláljuk azt, ami esetleg mégiscsak jó.

? És betenni az arany középbe?
? Pontosan.

(Forrás: Magyar Hírlap, 2007. 07. 09; http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=131975)

2007-07-26 13:41:44
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ