Kiss Noémi: A legalapvetőbb probléma, hogy nem tudjuk elmondani, mi a baj. Interjú (Könyves Blog)
(kiadvány: Sovány angyalok)

Az  agresszív, férfiközpontú politikának az a jó, ha a társadalompolitika háttérbe szorul, ha feldarabolódnak a nőszervezetek, ha azt lehet mondani, hogy nem is a jó ügyért harcolnak, csak a támogatásokon veszekszenek, mondja Kiss Noémi, aki legutóbbi regényében, a Sovány angyalokban csupa olyasmiről írt, amiről mostanában egyre többet hallani. Családon belüli erőszakról, meddőségről, molesztálásról, a tanárok reménytelen helyzetéről. Hőse a meddő, bántalmazott, rendkívül emancipált Lívia történetére ma már fel sem kapjuk a fejünket, ám a regényidőben, a Kádár-korban egy ilyen sors levakarhatatlan stigmának számított. „Öcsi kínzott, éveken át. Anyám ezt pontosan látta, sosem mondta, de volt szeme. – És nem segített? – Miért, neki ki segített, mikor apám kínozta?”(78.o.) Kiss Noémivel otthonról hozott traumákról, gyilkos szerelemről és a kisvárosi lét előnyeiről és hátrányairól beszélgettünk.


Az Ikeranya után rengeteg visszajelzést kaptál, sokan zúdították rád a saját történetüket. A Sovány angyalok kapcsán is volt mit rád zúdítani. Féltél ettől? Vártad?

A legtöbb osztályban vagy baráti körben van egy lány, aki mindig jó tanácsokat ad, bármikor bizalommal lehet fordulni hozzá. Én sosem voltam ilyen típus, de az anyaság finomított: rengeteg mindent láttam alulról a társadalomban,  és el tudom képzelni, hogy most kiálljak a könyv témáiról beszélni, mert lett nyelvem hozzá. Ez a legalapvetőbb probléma. Hogy nem tudjuk elmondani, mi a baj. Sok levelet kapok, egykori úszótársaimtól, vízilabdás lányoktól, osztálytársaktól, olyanoktól, akikkel sokat voltam együtt kórházban a gyerekekkel. Írnak ismeretlenek is, és férfiak. Szerintem rájuk azért hat a regény, mert egy zárt, intim világot mutat be. A történet egy Médea-történet, a hangja a lényeg. Kaptam dicséretet ügyvédnőtől is, aki szerint jogilag teljesen rendben van a könyv. Írás közben egy jogász barátnőmmel konzultáltam, aki Morvai Krisztina óráira járt több féléven át az egyetemen. Morvai írta a Terror a családban című könyvet, fontos dolgokkal foglalkozott, még a jobbikos időszaka előtt. Azóta - 1998-ban jelent meg - sok változás történt a jogban, a családon belüli erőszak önálló tényállás lett. Nem vagyok egy pszichologizáló alkat, de a pszichiáter ismerősöm szerint Lívia teljesen hitelesen van ábrázolva. Szerinte ez a nő borzasztó a sorsa miatt, bár én szeretem. Írás közben szerettem meg, a regény végére, addig az olvasónak is el kell jutni.

Nekem annyira nem tűnik borzasztónak. Nehéz elképzelni, hogy bárki másképp reagálna az ő helyzetében.

Ő ugyanolyan bántalmazó szerintem.

Minden bántalmazottból bántalmazó lesz?

Ez így van.  Én is ilyen vagyok. A bántás a sportban ért, anyai pofont is kaptam, de különösebb verés azért nem volt nálunk a családban. Észrevettem, hogy elég hevesen reagálok, amikor a gyerekek beletaposnak az aurámba, ahol ezek a régi dolgok vannak. Nem gondoltam volna, hogy pici gyerek képes ilyen komoly indulatot kiváltani a szüleiből. Az a kérdés, hogy tudsz uralkodni ezen. Hogy fel tudod-e dolgozni a múltadat. Az nem igaz, hogy a szegény családban élő egyáltalán nem tud uralkodni, mert ösztönlény.

Lívia is ösztönlény, már amennyire egy vidéki tanárnő ösztönlény lehet. Nekem úgy tűnik, mintha a vidékisége felülírná a jólképzettségét, a kifinomultságát. Kisváros, szűkebb burok, nagyobb esély a bukásra.

Igen, hőseim kiváló sportolók, tanárok és késéles szavakkal bántják egymást. Először csak sunyi módon, aztán keményebb eszközeik lesznek. Egy vidéki kisvárosban vagy egy faluban nehéz kitörni. Egy dolgozatban svájci diákoknak nemrég  azt a kérdést tettem fel, hogy mikor találkoztak életükben először prostituálttal. A zürichi magyar lányokról írt cikkem miatt hívtak meg egy egyetemi órára. Volt, aki azt írta, faluban nőtt fel, és a média adta neki azokat a sztereotípiákat, amiket a prostituáltakról gondol. A vidékiségben van védettség is: ha kis helyen nősz fel, akkor nagyon sok mindennel nem találkozol. Persze eközben egy másik diák azt felelte, a főút menti falujukban hat bordélyház működik csupa kelet-európai lánnyal. A német határon virágzik az üzlet….

Én is egész jól elvoltam a puha, falusi burokban, amíg a középiskolában nem találkoztam Iszaak Babel Galambdúcom története című novellájával.

[...]

A teljes interjú itt olvasható »

Forrás: Könyves.Blog.hu, 2015. okt. 31.

2015-10-31 13:54:04
Hirvonen, Elina
Fordította: Szécsi Noémi
,,Amikor egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ