Az álnév kötelez

Az álnév mögé rejtőző Spiegelmann Laura kilétét egyelőre rejtély övezi, ennek - és szexuálisan túlfűtött Édeskevés című regényének - köszönhetően állandó vita tárgyát képezi. Az ÉS-Kvartett című kritikai beszélgetés-sorozat első alkalmán ő és műve kerültek górcső alá.
 
Kortárs irodalmunk legújabb színfoltja a "rejtélyes" Spiegelmann Laura, aki nemrég megjelent, Édeskevés című, igencsak naturalisztikus, pornóba hajló kötetével jóleső vihart kavart az irodalmi élet langymeleg állóvizében. Az álnéven író szerző kilétét azóta is homály fedi, bár többen Garaczi Lászlóval és más ismert írókkal azonosítják. Radics Viktória és Kiss Noémi kritikájában kifejezetten lehetetlennek nevezte, hogy a könyvet nő írta volna - a szerző kilétére pedig ezúttal, az Élet és Irodalom ÉS-Kvartett című kritikai beszélgetés-sorozatának első alkalmán sem derül fény. Arra viszont annál inkább, hogy a "kvartett" tagjai - Károlyi Csaba szerkesztő-kritikus, Kálmán C. György, Margócsy István és Angyalosi Gergely irodalomtörténész-kritikusok - igencsak negatív véleménnyel vannak Spiegelmann Laura kötetéről. Mondhatni édeskevésnek tartják. Az Írók boltjában megrendezett beszélgetésen a négy beszélgetőtárs egyenként, egy 10-es skálán értékeli a kötetet, ami Margócsy István legjobb indulatú osztályzata esetében is csak egy hatost jelent.
 
Az irodalomtörténész szerint - bár az írás egyenetlen és hevenyészett - egyes részei kiemelkedően érdekesek, és leginkább a '70-es-'80-as évek férfiprózájának inverzeként értékelhető. Ez utóbbi művek ugyanis Spiegelmann Laurához hasonlóan az adott világ keretei közötti létezés lehetetlenségét, a teljes kilátástalanságot énekelték meg, ez a regény azonban a nő esetében csupán a szerelmi fájdalomra redukálja a szenvedést. A kvartett-tagok egyhangúlag egyetértettek abban, hogy az alkoholista, neurotikus Laura ilyen szempontból hajaz ugyan az említett férfiszerzőkre, de sorsáról, állapotának okairól szinte semmit nem tudunk meg, ami az egész történetet hitelteleníti. Kálmán C. György egyenesen úgy fogalmaz: "Rendkívül rossz és hazug könyvnek gondolom. Örülök, hogy nem ismerem Spiegelmann Laurát, mert így nem tudom személyében megsérteni". Szerinte azon túl, hogy a könyv mérhetetlenül közhelyes, félő, hogy azok, akik nem olvasnak elég kortárs irodalmat, el is hiszik, hogy ez ilyen.
 
Margócsy István kissé visszaugorva az időben Kármán József Fanni hagyományai című művét említi: "Annyira beütött, hogy hatvan évig egy Fanni nevű nővel azonosították a szerzőt". A szerzői álnév használata egyiküknek sem szimpatikus, főleg amiatt, mert ez a gesztus direkten lett közszemlére téve: "Íme, én álneves vagyok" - mondja Margócsy István. A kérdésre, vajon ki rejtőzhet az álnév mögött, egyikük sem próbál meg választ találni, mindenesetre leszögezik: vannak olyan részek, elemek, amelyek stilisztikailag hasonlítanak profi írókra. "Ha leleplezi magát, nem fogja a homlokára tűzni" - jegyzi meg Angyalosi Gergely.
 
A kollektívan negatív vélemények után Kálmán C. György - a maga 2 odaítélt pontjával - méltatlankodva kérdezi társait: "Miért adtatok több pontot, mint én?". "Mert jóságosak vagyunk" - érkezik a kedélyes válasz Angyalosi Gergelytől. Az először blogformátumban napvilágot látott regény eredeti közege kapcsán Kálmán C. György megjegyzi, szeretné megvédeni a blogokat Spiegelmann Laurával szemben, amik sokkal jobbak: "Ott nincs szépelgés. A normális emberek úgy írnak, ahogy normális". Laura természetesen nem hagyta abba a blogolást, holnap valószínűleg ezt a beszélgetést is kommentálja majd; és bár ízekre szedték az írását, feltehetőleg mosolyogva konstatálja, hogy szelet vetett, és a vihararatás még jó ideig eltart majd.

Forrás: Kultúra.hu/Kelemen Éva

2009-02-10 16:34:43
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ