A nemzetvezető agyának sötét zárkái. Karsai László történész a Szálasi-naplókról (Hetek)

„Aki meg akarja érteni Szálasit, az embert és a politikust, annak el kell olvasnia a naplóit, amelyeket a második világháború idején kezdett papírra vetni, és kivégzése napjáig, 1946. március 12-ig rendületlenül vezetett. A napló reflektor Szálasi agyának sötét zárkáiba” – véli Dr. Karsai László történész, aki több évtizedes kutatómunka után publikálta Szálasi Ferenc naplóit (Magvető Tények és Tanúk sorozat, Szálasi Ferenc naplói 1942–1946, Magvető Budapest, 2016).

Őrültnek nevezhetjük Szálasi Ferencet?

– Mindazok, akik Szálasit ön- és közveszélyes elmebetegként írják le, vagy jellemzik, azok nálam is sokkal súlyosabb, és szerintem nem megalapozott bírálatot mondanak a Horthy-rendszerről. Milyen ország az, ahol egy őrült, közveszélyes elmebeteg meg tudja szervezni a legnagyobb ellenzéki pártot, aki mögé száz- meg százezrek sorakoznak fel? Az 1939-es választásokon hatszázezren adták a voksukat a Nyilaskeresztes Pártra. Sokkal több lehetett volna a szavazók száma, ha különböző, főleg belpolitikai okok – pénzhiány, kemény hatósági üldöztetés és hasonlók – ebben Szálasi híveit nem akadályozzák meg. Szálasi Ferenc a fent említett időpontban börtönben ült. Ez a tény nagyot lendített népszerűségén: a népéért szenvedő mártír vezér fogságban van, alvezérei fennen lobogtatták zászlaját.

Ha tehát Szálasit elmebetegnek tituláljuk, magyarázatot kell adnunk arra, hogy milyen rendszer, milyen közhangulat, milyen ország az, ahol egy őrült ekkora befolyással bír?

Miben rejlett mégis a vonzereje?

– Ellentétben diktátor kortársaival, Hitlerrel, Trockijjal, Leninnel, Mussolinivel, akik rendkívüli szónokok, jó szervezők voltak és koncepciókkal, víziókkal, elképzelésekkel bírtak, Szálasi nem tudott szónokolni. Neki is voltak víziói, koncepciója, de mindezeket érthető magyar nyelven nem tudta megfogalmazni. Szálasi szövegeit, beszédeit nem lehetett érteni.

A naplói valamivel közelebb viszik az olvasót Szálasi karakteréhez, gondolkodásához?

– Most, hogy már ismerjük a naplóit, mindezek az információk új megvilágításba kerülnek. Az 1945–46 között keletkezett szövegeket, a bitófa árnyékában, a perére várva írta. 1945. október 7-től kezdte írni utolsó naplóját, az Andrássy út 60. pincezárkájában. Ezen szempontok ismeretében egy új és nagyon fontos dokumentumról beszélhetünk. Szálasi megpróbálta összefoglalni, megfogalmazni véleményét, koncepcióját nemcsak a múltról, addigi pályafutásáról, a második világháborúról, hanem arról is, hogyan kell az új világot felépíteni. Ezt mániákusan ismételgeti. Szerinte, aki megnyerte a háborút, az nem nyerte meg a békét.

Mit jelent ez?

– Annak ellenére, hogy Németország és katonai szövetségesei a csatatereken elvesztették a háborút, a küzdelem nem ért véget. A hungarizmus igazsága szerinte legyőzhetetlen, mindenek felett áll, és egy idő múlva győzedelmeskedni fog. Akár úgy, hogy ő, a mártírvezér túléli a fogságot, és jelenlegi fogvatartói be fogják látni, hogy semmiben nem bűnös, semmiért nem felelős, megkegyelmeznek neki vagy úgy, hogy egyszerűen átadják neki a hatalmat, mert ráébrednek arra, hogy nemzetvezető pozícióra rendeltetett.

Péter Gáborral megtalálta a „közös hangot”?

[...]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Németh Ványi Klára, Hetek.hu, 2017. jan. 13.

2017-01-13 16:15:57
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ