Feleségverseny
(kiadvány: Feleségverseny)

"Lesz a jövőben egy Magyarország. Múltjában közösnek mutatkozik az általunk ismert hazával, viszont a mi mostani jelenünk ebben a regényben már a közelmúlt. Olyan múlt ez, amely nem hozott megoldásokat. A megoldások a regény idejében születnek."

Egy Magyarország, mely majdnem belehalt a hülyeségbe, de végül megmenekült. Nem mintha saját magának köszönhetné. Inkább az élet végtelen körforgásának, az állandó cirkulálásnak. Olyan ez, mint a természet, mely saját magát pusztítja el, hogy aztán csodás főnixként éledhessen fel hamvaiból. Bár itt szó sincs csodáról, sem főnixről. Aprócska veréb ez, még annak is satnya, de valahol el kell kezdeni.

Új haza születik: új érzelmek és új ideológiák.

Közben azonban végig kell járni az utat, ami kezdetben semmi jóval nem kecsegtet. Az utópisztikus kép annyira megdöbbentő, hogy felháborodni rajta már nincs is erőnk.

A történet nem bonyolult, ellenben morbid és sokszor megbotránkoztató, de a legborzasztóbb mégsem ez, hanem hogy elhisszük. Lecsúsztunk, a politika kisemmizte az embereket, az országot, még önmagát is. A Parlamentben egymással szemben ülő pártok csak azért mondanak ellent, hogy a látszat megmaradjon, de a történelem során először egy eszme vezérli őket: a teljes idiotizmus. Budapest romokban hever. Az emberek szegényebbek, mint valaha, az ország élhetetlen, csak a lopás, csencselés, csalás maradt, mint alternatíva. A rendőrség korrupt, totálisan a maffia vezénylete alatt, és a rossz hír, hogy van még ennél lejjebb is. Ez pedig akkor következik be, mikor a kormánypártok bevezetik a kamatyadót (az egy kamatyra eső összeg a prostituáltak aktuális tarifái szerint 6793 forintban határoztatott meg), mely könnyebb behajtása érdekében az adófizetők pénzéből létrehozzák a SparMaBankot.

Ez már önmagában is óriási felháborodást okoz, így a bajt csak tetézi, hogy ezzel párhuzamosan kitör a cigányháború. A had színtere a Szent István park, ennél tovább nem terjed, de ez is épp elég. A háborúnak köszönhetően a második Trianon keretein belül lecsatolják az országról Békés megyét, ahol megalapítják Romanisztánt.

Innen már csak felfelé vezethet az út...

Mi a megoldás? Hogyan lett a feszkelepből "kifeszített gólya"? Mi lesz a kamatyadóval? És hogyan menekül meg az ország a teljes megsemmisüléstől? A válasz kézenfekvő. Miután az összes létező államforma kudarcot vall, és mindenért a fene nagy demokrácia a felelős, természetesen királyt választunk a frissen alakult Magyar Kommunista Királyság élére. És mi lehetne kézenfekvőbb a XXI. században, mint hogy a király, Kegyes Jóság egy tévés vetélkedő, a Feleségverseny keretein belül találjon magának megfelelő arát? Végül minden rendeződik, akárcsak egy igazi mesében.

Apropó mese...

Spiró György maga határozta meg a műfajt, miután gyakran éri támadás a művel kapcsolatban. Mindenekelőtt kijelentette: ez nem egy antiutópia, és egy cseppnyi valóságos darab, egyetlen szereplő sincs benne, aki napjaink politikájához köthető lenne. A Feleségverseny az író szerint egy szatirikus mese, mely nem azt mondja, hogy így fog történni, sokkal inkább azt, hogy vigyázzunk, mert akár így is történhet.

A regény legnagyobb erénye sokak szerint az, hogy miközben számtalan hülyeséggel szembesít bennünket, megadja a választ arra is, hogyan éljünk túl. A mindent átható önirónia nem hagy más kiutat, csak a nevetést. Enélkül belebolondulnánk.

Kiadvány:
Spiró György
Feleségverseny
Magvető Kiadó, 2009


Forrás:
ajandek.hu
2009.10.03.

 

 

2009-10-07 16:05:32
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ