És akkor Dubček elvtárs Csehszlovákiában bevezette a szexet (Könyves Blog)
(kiadvány: Tankom)

A Tankom hőse Forrest Gumpként trollkodja végig a nagypolitikát – írtuk Horváth Viktor új regényének margós bemutatója után. A cím elsőre talán túlzásnak tűnhet, mégis sok igazság van benne. Narrátora a névtelen főhadnagy, aki tolmácsként és teljesen fogalmatlanul asszisztálja végig az 1968-as csehszlovákiai bevonulás előkészítését: a nagypolitika közvetlen közelében, attól mégis nagyon távol munkálkodik, közvetlen környezetében pedig Kádár, Dubček és Brezsnyev megfellebbezhetetlen politikai apafiguraként váltják egymást. A súlyos téma ellenére a Tankom mégis az elmúlt hónapok egyik legszórakoztatóbb könyve (a groteszk, abszurd fajtából), ez viszont nem jelenti azt, hogy könnyed olvasmány lenne – valójában egy iszonyú okosan felépített, gondosan összerakott, nagyon karakteres világgal és hanggal rendelkező regény. Ráadásul egy olyan történelmi traumáról beszél, amelyről hajlamosak vagyunk elegánsan megfeledkezni. A Tankom a hét könyve.

1968-ban a Szovjetunió, valamint Lengyelország, az NDK, Bulgária és Magyarország csapatai bevonultak Csehszlovákiába, véget vetve ezzel a dubčeki reformoknak és eltiporva a prágai tavaszt. Magyar részről az intervenció egyik kulcsszereplője a rétsági katonai alakulat volt. (A történelmi háttér részleteiért érdemes végigböngészni a Nógrád Megyei Levéltár Rétság–Léva 1968 blogját.)

Rétságon állomásozik a Tankom narrátor hőse is, a főhadnagy, akiért időről időre nagy fekete autó jelenik meg a laktanya előtt. Útja viszont nem az Andrássy út 60-ba vezet, hanem a Duna-parti Fehér Házba, ahol nem másnak, mint Kádár Jánosnak kell tolmácsolnia, amikor a baráti Szovjetunió első számú emberével, Leonyid Brezsnyevvel tárgyal telefonon. A rétsági katonáknak persze elképzelésük sincs, hova tűnhet ilyenkor a főhadnagy:

„– Ja, tiszta hülye gyerek az. Csak azért nem fokozzák le, mert a Kovács ales kedvence. Az apja, az valami fejes a minisztériumban, azért dédelgeti a Kovács ales. Vagy a nagyapja valami góré. Azért ilyen csókos.
– Nem sima csókos az.
– Hát akkor milyen, ha nem sima?
(…)
– Én azt hallottam, hogy még a minisztériumnál is följebb van annak az apja.”

A biológiai apánál viszont sokkal fontosabb az az apa, melyet a Tankom hőse kreál magának: mindegy, hogy Kádár, Dubček vagy Gomułka, mindannyian fontos szerepet töltenek be a narrátor életében és képzeletében. Olyan apák ők, akik „harcolnak értünk és helyettünk”, nehéz és felelősségteljes döntéseket hoznak, nekünk akarnak jót, meg az országnak.

„Kádár elvtárs a bölcs nagyapám volt, Dubček az apukám, Gomułka a szigorú keresztpapám, de az öreg Ulbricht elvtársat nem tudtam hová tenni; túlságosan furcsa ember volt.”

A főhadnagy tolmácsként a politikai döntéshozatal kellős közepébe csöppen, és testközelből követheti végig, hogyan határoznak a kommunista országok vezetői Csehszlovákia lerohanásáról. Igaz, mindebből szinte semmit nem fog fel. Egyszerűen képtelen kirakni a politikai kirakós darabjait, fájdalmas naivitásában pedig azt sem veszi észre, amikor egy ©pión nevű ügynök szépen-módszeresen minden fontos információt kiszed belőle. A Tankom hőse ugyanakkor nem hülye, csak a végletekig infantilis, aki szabadidejében szívesen molyol a játékkatonáival, önálló gondolatok helyett pedig a párt szólamait böfögi vissza. Infantilizmusának maga a rendszer ágyazott meg, mely gyerekként kezeli polgárait: látszólag magára veszi az élet irányításának minden terhét (kéretlenül is persze), ezért viszont teljes alávetettséget vár el.

A Tankom hőse nem lázad, az ő szempontjából nincs is mi ellen: dualista világképe jókra és rosszakra, keletiekre és nyugatiakra, kommunistákra és kapitalistákra oszlik. Eszmerendszerében az ország és a párt vezetői azok az atyai figurák, akik megszűrik a külvilágból felénk irányuló ingereket, és eldöntik, mi a jók nekünk. Hogy nem mindenki olyan, mint a narrátor-hős, azt értetlenséggel és berzenkedéssel fogadja: amikor például Zsolti hadnagy egy imperialista nyugati dalból szedi a titkos jelszót („Áj kent getnó. Szatiszfeksön.”), akkor csak azért nyugszik bele, mert megideologizálja: végül is a nyugati fiatalok így lázadtak a kapitalizmus ellen. Az viszont, hogy szerelme, Julika az Ifjúsági Magazint olvassa, benne mindenféle szexuális tartalommal, eléggé elszomorítja. A szex eleve egy megfoghatatlan dolog számára: mint valami szokás vagy intézkedés, melyet be kell vezetni ahhoz, hogy az emberek gyakorolhassák. A rendes emberek nem is csinálják. Dubček bezzeg bevezette Csehszlovákiában a szexet – erősíti meg ©pión a főhadnagy félelmeit, hozzátéve, hogy emiatt is akarják most Moszkva segítségével megbuktatni.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Kiss Orsi, Könyves.blog.hu, 2017. december 10. 

2017-12-10 16:08:11
Hirvonen, Elina
Fordította: Szécsi Noémi
,,Amikor egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ