Bartis Attila: az iszlám nem puszta hit (Népszava)
(kiadvány: A szigeteken)

Az év felét a legnagyobb muszlim országban töltő író szerint néha a kormánynak is igaza lehet, bár a hazai politikát jobban jellemzi a vallási fanatizmus.

- Miközben muzulmánok tízezrei, mások szerint milliói akarnak a zsidó-keresztény gyökerű Európában élni, ön néhány éve a világ legnagyobb muszlim országát, Indonéziát, azon belül is Jáva szigetét választotta második otthonának. Ennyire vonzza az iszlám?

- Szó nincs arról, hogy vonzana az iszlám, ha kitekintek a saját vallási és kultúrkörömből, akkor sokkal inkább vonz a buddhizmus. Csak amikor először megadatott hosszabb időre Délkelet-Ázsiába mennem, akkor a buddhista országokban éppen polgárháborús hangulat volt. Ráadásul én nem elmentem innen, csupán az időm egy részét ott töltöm. A kettő között nagyon nagy a különbség. Soha nem jutna eszembe önszántamból végleg itt hagyni Magyarországot. Igaz, mostanában arra se vágyom egyáltalán, hogy mindenestül itt éljem le az életem. Azokat az embereket viszont, akik ide jönnek, nem a zsidó-keresztény Európa, hanem a biztonságos és jóléti Európa vonzza.

- Jáván az iszlám határozza meg a mindennapjait?

- Annál sokkal inkább, mint Pesten a kereszténység. Nekünk itt Közép-Európában volt egyrészt negyven kötelezően ateista évünk, amikor az élet peremére szorult az Isten, meg jóval előtte például volt egy felvilágosodásunk az állam és az egyház szétválásával. Így előbb elfelejtettük, majd megdöbbentünk azon, hogy a vallásnak döntő szerepe van a világban. Európában úgy szokás gondolni a vallásra, mint ami kizárólag hitbeli kérdés és mindenkinek a legszentebb magánügye.

- Amint az is. Nem így gondolja?

- Abból, hogy mi valamit szeretnénk, nem az következik, hogy az úgy is van. Soha nem volt, és hajlok rá, hogy a nyugati világon kívül soha nem is lesz így. Papírforma szerint nagyjából kétmilliárd keresztény és másfél milliárd muzulmán él a Földön. A valóságban viszont van kétmilliárd megkeresztelt ember, akiknek talán a harmada, ha hithű keresztény, a másfél milliárd muzulmánból pedig majdnem másfél milliárd valóban muzulmán. Ugyanis az iszlám nem puszta hit. Az jogrend, társadalmi berendezkedés, olyan viszonyrendszer, amely meghatározza az ember életét a születésétől a gödörig, napi 24 órában. Szó nincs arról, amit mi európaiak évszázadok óta a vallás szerepéről gondolunk.

- A brüsszeli törvényekkel vagy az ügyetlenül ellenséges plakátokkal változtatható-e meg a trend?

- A nyugat még mindig kellőképp öntelt ahhoz, hogy azt higgye, az egész világot a saját képére tudja formálni. Pedig erre még akkor sem volt képes, amikor a mostaninál jóval nagyobb volt a politikai, katonai, gazdasági fölénye. Csodaszernek hittük az ízig-vérig demokratikus internetet, csak közben kiderült, hogy egy kőkeményen hierarchikus társadalomban is prímán használható, anélkül, hogy megingatná az alapstruktúrát. A Nyugat soha nem fogja se demokratizálni, se közösségi helyett magánüggyé tenni az iszlámot. De bízzunk benne, hogy én e témát illetőleg tudatlan dilettáns vagyok.

- A gyakorlati életben látja maga körül működni a két struktúrát, hiszen napi tapasztalatai vannak az iszlám életről, így ezt nem dilettáns, hanem nagyon is praktikus megközelítésnek nevezném.

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Kuczogi Szilvia, Népszava.hu, 2018. január 29. 

2018-01-29 15:39:50
SZAJBÉLY MIHÁLY
Csáth Géza varázslatos, sokoldalú művészi tevékenységének, megdöbbentő életútjának megítélése folyamatos változásban van. Legjobb ismerője és szakértője Szajbély Mihály, aki most megírta ,,régimódi" monográfiáját:...
Tolkien, J. R. R. (1892–1973)
Fordította: Szántó Judit, Koltai M. Gábor
A kötet a szerző fia, Christopher Tolkien rendszerező munkásságának gyümölcse: A szilmarilokból ismert történetek töredékes vagy alternatív kiegészítéseit adja itt közre mindhárom korból, változtatás nélkül....
Krasznahorkai László
Homéroszi meneküléstörténet képekkel és zenével

Annak, ,,aki menekül, éppen abban a világban kell léteznie, amelyik elől és amelyik miatt menekül" - olvassuk Krasznahorkai László új könyvében,...
Darvasi László
Képzeletbeli német kisvárosban időzünk, valamikor a romantika idején. Ködös, késő őszi napokon magyar sellőt szállítanak a településre. Csakhogy a lény elszökik, majd furcsa szerelembe keveredik a szénégető...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ