Garaczi László: Isten elszólta magát. Interjú (Litera)

Most inkább a történetek érdekeltek, a karakterek kialakulásának motívumai. A hasadás pillanata, a hasítás jellege. Mikor hatévesen egy villamosmegállóban eldől, hogy életed titkos terve az lesz, hogy a lányok felpofozzanak. - A hónap szerzőjével, Garaczi Lászlóval beszélgetett Jánossy Lajos.

Az ötödik Lemur-kötetednél tartasz. Láttál-e ennyire előre, amikor elindítottad ezt a regénysorozatot? Másképpen: mennyire láttál előre?

Semennyire. Aktuális élményekből dolgoztam, ekkor próbáltam először hosszabb narrációban gondolkodni és nyersanyagként értelmezni a múltat. Rousseau, Márai, Kassák voltak a minták, de fogalmam sem volt, mi fog ebből kisülni. A múltra figyeltem, de a jövőbe nem láttam. Rávágtam egy interjúkérdésre, hogy ötrészes lesz, ennek iszom most a levét. Itt is szeretném leszögezni, hogy a Hasítás (remélhetőleg) nem a sorozat záróakkordja.

A mostani, Hasítás című könyvet a Wünsch híd előzte meg. Számomra az egyik legerőteljesebb munkád. Ugyanakkor azt is lehet tudni, hogy mind a kritika, mind a Lemur-olvasók körében bizonytalanságot váltott ki. Az eddigi nézőpontodat felforgattad, a történetvezetés rendjét nemkülönben. Milyen tapasztalatokat szereztél ennek során, amelyek erre a könyvre hatással voltak? A Wünsch híd nélkül más lenne a Hasítás?

Minden könyvet úgy kezdek írni, mintha az első lenne. Tiszta lap, szűz kéz, új szabályok. Megjelenhetnek ismerős motívumok, megoldások, de az egésznek a szelleme általában különbözik az előzményekétől. Illetve a tanulságok sokkal később érnek be. Nem teljesen elborult ötlet például, hogy A Hasítás továbbgondol egy-két dolgot a húsz évvel korábbi Pompásan buszozunk!-ból. A Wünsch híd a sorozat része, de eljut egy határig. Gondolhatunk az olvasók türelmére is, ilyenkor szokott Németh Gábor szmájlit írni. Szmájli. Nekem is kedvencem amúgy a Wünsch, ha szabad ilyet mondani. Mintha a Nincs alvás! kistestvére lenne. Lolka és Bolka. A felnőttek a nappaliban beszélgetnek, a két kölyök meg közben kivágja a biztosítékot. Az ember az ilyen gyerekét másképp szereti.

A hetvenes-nyolcvanas évek Budapestjén járunk, olykori, de hangsúlyos kitekintésekkel a hatvanasokra, gyerekkorod évtizedére. Azt a törekvésedet, hogy a korrajz hiteles legyen, ezúttal is írói kutatómunka, levéltárazás, fényképek közötti tallózás előzte meg?

A Hasítás gyerekkori fejezeteinek miliőjét a korábbi könyvek nagyjából felvázolták. Most inkább a történetek érdekeltek, a karakterek kialakulásának motívumai. A hasadás pillanata, a hasítás jellege. Mikor hatévesen egy villamosmegállóban eldől, hogy életed titkos terve az lesz, hogy a lányok felpofozzanak. Szmájli again. A nyolcvanas évek elég jól ismert és dokumentált, próbáltam „séróból" dolgozni. Összeraktam egy fotógyűjteményt: néhai arcok, helyek, plakátok, ezek mindig nagyon inspirálnak.

Említettük, hogy a domináns időbeli periódustól eltérő irányok, visszahurkolódások szervezik a regényt. Miért tartottad lényegesnek, hogy a Pompásan buszozunk!-ban már bejárt területet ismét prózai gondjaidba vedd?

Általában az anyag jellege és a szerkezeti elvek alakítják ki az időkezelést. A Mintha élnél a kora gyerekkort keveri a megírás, azaz a kilencvenes évek jelenével, a Pompásan buszozunk! hőse általános iskolás a hatvanas években, az Arc és hátraarc katonatörténete a hetvenes években játszódik egy év alatt. A Wünsch híd és a Hasítás több idősíkkal operál: a Wünsch egy teljes emberi életidővel, a Hasítás a születéstől körülbelül negyvenéves korig követi a főszereplőt. Itt fontosnak tűnt a gyerekkor. Hogy értsük a nyolcvanas éveket, kellettek vágóképek a hatvanasokból.

Hogyan gondolható el a könyv megírásának a története? Sok húzással dolgozol-e, s ha igen, ezekre menet közben, vagy a szöveg végső létrejötte után kerül sor?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Jánossy Lajos, Litera.hu, 2018. július 29. 

2018-07-29 14:57:01
Radnóti Sándor
Radnóti Sándor esztéta, filozófus könyve egy memoár helyetti memoár: személyes emlékekben bővelkedő portrék füzére, amelyek egy hosszabb interjúval kiegészítve mégiscsak kirajzolják szerzőjük életútját...
SMITH, ALI
Fordította: Mesterházi Mónika
Egy reneszánsz festő az 1460-as évek Itáliájában. Egy kamasz napjaink Angliájában. Egyikük a művészekre nehezedő társadalmi elvárásokkal küzd, másikuk a gyásszal. Francesco del Cossa élet és halál között...
Krasznahorkai László
Homéroszi meneküléstörténet képekkel és zenével

Annak, ,,aki menekül, éppen abban a világban kell léteznie, amelyik elől és amelyik miatt menekül" - olvassuk Krasznahorkai László új könyvében,...
Darvasi László
Képzeletbeli német kisvárosban időzünk, valamikor a romantika idején. Ködös, késő őszi napokon magyar sellőt szállítanak a településre. Csakhogy a lény elszökik, majd furcsa szerelembe keveredik a szénégető...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ