Eszem a zúzdáját! (Revizor)
(kiadvány: Négy fal között)

A 20. századi magyar történelem legőrültebb, pusztítóan abnormális időszaka – egy súlyosan cukorbeteg, de egyebekben valószínűtlenül normális, ép lelkű és egészséges kedélyű öregember naplójában. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.

1944. március 19-én a hetvenkét esztendős Heltai Jenő naplóírásba kezdett. A történelem meg egy előző évi kartörés által tétlenségre kárhoztatott és a nyilvánosságból kiszorított író (egyszersmind volt színházigazgató és könyvkiadó, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének meg a Színpadi Szerzők Világegyesületének hajdani elnöke) természetesen korántsem véletlenül éppen Magyarország német megszállásának napján szánta rá magát erre a tevékenységre. Dokumentálni kívánt egy tragikus történelmi végjátékot, amelyet mindazonáltal ő maga és kiterjedt baráti-ismerősi körének legtöbb tagja is gyorsabb lefolyásúnak és sokkalta kevésbé véresnek remélt és becsült az utóbb a valóságban lezajlottnál.

Az elkövetkező egy évben Heltai lelkiismeretesen feljegyzett a naplójába minden hírt, álhírt és rémhírt, s feljegyezte a legsötétebb rémhíreknél is rémesebbnek bizonyuló valóságot is. Naplójegyzetei nyilvánvalóan ebből a szempontból is izgalmasak és forrásértékűek, ám azt azért nem állítanánk, hogy Heltait olvasván gyökeresen mást és újat tudhatnánk meg Budapest 1944-45-ös kataklizmájáról – amennyiben korábban foglalkoztunk már ezzel a témával. Lehet, tévedek, de megkockáztatom, a Heltai-napló igazi érdekességét és egyszersmind fontosságát másban lehet felismerni: Heltai Jenő rendkívüli személyiségében és világlátásában. Az egymás után sorjázó bejegyzések ugyanis a józan ész, a sohasem szenvelgő, sőt olykor egyenesen kegyetlen vagy épp kaján reflexió és önreflexió megőrzésének bámulatos bizonyítékai. Valamint tanúságai az életkorra és a történelmi korra egyaránt rácáfoló (majdnem) kifogyhatatlan humorérzéknek, amely a futtában elhullajtott szóviccektől a groteszk vagy bohózati helyzetek fölismeréséig a legkülönfélébb szinteken és minőségekben jelenik meg a Négy fal között lapjain. 

A veszendő kedély ragyogása” – jellemezte Heltai stílusát és írói világát pár évtizeddel korábban Kosztolányi Dezső, s ez a háborús és ostromnapló mintha a veszendő létre rácáfoló kedély ragyogását tárná elénk – a legváratlanabb közegben. Merthogy másként aligha értékelhetnénk a bezúzásra ítélt életmű megalkotójának legfentebb, a címben idézett szóviccét, vagy akár azt, ahogy a magyar nyelvet heves szerelemmel szerető Heltai – az ostrom és a pincelét legnehezebb óráiban! – derűsen rácsodálkozott az alábbi gyermekszájra: „A 7 éves kis Gabit megkérdeztem, jóllakott-e az ebéddel. Azt felelte: »Nem laktam jól, rosszullaktam.«” (1945. január 8.)

S mindez korántsem az önvédő fél-szenilitás gyermekded mórikázása volt a szivarjait akkurátusan számon tartó Heltainál. Merthogy mindeközben kíméletet nem ismerve vizsgálta a környezetét: őszintén írva az üldözöttek és rejtegetőik között megtapasztalt, a hálát és a hősiességet átszínező/felülíró ellenszenvekről, de éppígy az üldözöttek mély megosztottságáról, akár egyetlen családon belül is. S hogy a könnyebbik utat sosem kereső reflexiói milyen mélyen hasítottak bele a legkülönfélébb érzékenységekbe, annak érzékeltetésére legyen elég néhány mondat az 1944. május 18-i bejegyzésből: „…a magyarországi zsidó azért olyan hitvány, mert hitvány a magyar úr is. Nem az a baj, hogy a zsidó nem asszimilálódott, hanem az, hogy túlságosan asszimilálódott. A szegény zsidót éppen úgy lenézte, ahogy a magyar középosztály meg a dzsentri. A zsidó bűnök elsősorban magyar bűnök.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: László Ferenc, Revizoronline.com, 2018. július 29. 

 
 
2018-07-29 15:19:15
Bourdeaut, Olivier
Fordította: Tótfalusi Ágnes
Egy kisfiú meséli el családja titokzatos tündöklését és bukását. A tehetős család mintha a világon kívül élne, barátok, mulatságok töltik ki napjaikat hol Párizsban, hol spanyolországi villájukban. A szülők...
Kovács András Ferenc
"Örömzene darabokban"
Kovács András Ferenc hatvanadik születésnapjára maga válogatott verseket eddigi életművéből, így a zenei témákban és motívumokban gazdag kötet tekinthető a formabravúrjairól híres költő lírai önarcképének,...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ