1983. augusztus 18. A dátum meghatározó pillanata a magyar zenetörténetnek. Ekkor mutatták be a városligeti szánkózó dombon Szörényi Levente és Bródy János rockoperáját, az István, a királyt. A darab nemcsak zene- és várostörténetet írt - a bemutató nyomán lett a hely hivatalos neve ,,Királydomb" -, hanem politikatörténetet is, amennyiben új megvilágításba helyezte és nagy tömegek számára tette átélhetővé a magyar nemzeti múlt egyik kiemelkedő történelmi eseménysorát, mégpedig olyan eszközökkel, amelyeket a korabeli kultúrpolitika legfeljebb csak megtűrt. Az előadás a színházi gyakorlat meghatározó szereplőjévé avatott számos lázadó rockert, és megmutatta, hogy a populáris zene, a népzene, az európai kereszténység középkori hagyománya, illetve a modern zenés dráma elemeinek egyesítéséből maradandó művészi érték kovácsolható. Mi több, olyan gyúanyag jöhet belőle létre, amely aztán hozzájárult a kommunista rendszer néhány évvel későbbi bukásához. A Királydomb hat előadását összesen százhúsz ezer ember látta élőben, a darab hatalmas sikert aratott a következő év során a szegedi Dóm téren, s a budapesti Nemzeti Színházban 1985-ben bemutatott kőszínházi produkció több mint kétszáz előadást ért meg, mintegy száznyolcvanezer nézővel. A rendszerváltás évében, 1990-ben a Népstadionban összesen ismét százhúsz ezer néző láthatta az immár kultikussá vált rockoperát, amely az elkövetkezőkben Európát is meghódította. Az ősbemutató húszéves évfordulóján a csíksomlyói búcsú színhelyén aztán közel félmillióan - és a televízió képernyőin keresztül további milliók - nézték, hallgatták és énekelték végig a darabot, a huszonötödik évfordulón pedig egy nagyszabású televíziós showműsor, A társulat keretében válogatták ki a jubileumi előadás főszereplőit, hogy immár egy új generáció vigye tovább a mű előadásának negyedszázados hagyományát. A harmincadik évfordulóra, 2013-ban Alföldi Róbert gondolta újra az István, a királyt, s hogy az előadás hatalmas érdeklődést és komoly kritikai vitát váltott ki, jelzi, hogy a mű máig érvényes kérdéseket feszeget, hogy valóban megkerülhetetlen klasszikussá vált. A Rózsavölgyi és Társa kiadó gondozásában először jelenik meg a rockopera teljes zenei anyagának kottája, mégpedig az Erkel-, Bartók-Pásztory- és Artisjus-díjas Gyöngyösi Levente zongoraátiratában. Az átirat készítője nemzedékének egyik legkiemelkedőbb zeneszerzője, Gólyakalifa című operáját 2005-ben mutatta be a Magyar Állami Operaház, III. szimfóniáját 2012-ben a Budapesti Fesztiválzenekar felkérésére írta, Sinfonia concertante című ütőhangszeres versenyművét pedig 2013-ban mutatta be az Amadinda ütőegyüttes.

120 oldal

3490 Ft

A II. világháborút megelőző évtizedek legnépszerűbb magyar énekese vitathatatlanul Kalmár Pál volt, a ,,tangókirály", ahogy sokszor nevezték. 1932-ben fedezte fel a Columbia Records, aminek köszönhetően rendszeresen vendégszerepelt Londonban, Berlinben és Párizsban, de legnagyobb sikereit itthon aratta. A háború után pályája megszakadt, hegesztőként és köszörűsként dolgozott, majd 1954-től énekelt újra, 1968-ig, amikor is egy operáció végleg megfosztotta énekhangjától. Élete során a legnagyobb slágerszerzők írtak neki dalokat, s több mint 2000 lemezen hallható a hangja. Ebből a lenyűgözően gazdag anyagból válogat a Rózsavölgyi Kiadó új lemeze, amelyen sok egyéb mellett Zerkovitz Béla, Fényes Szabolcs és Seress Rezső slágerei is szerepelnek, köztük a kihagyhatatlan ,,Szomorú vasárnap" első felvételével.

oldal

2990 Ft

1956-ról természetes módon jut eszünkbe a 20. századi magyar történelem egyik fordulópontja. Az október 23-án kitört forradalom, és a hozzá vezető hónapok intenzív politikai történései azonban elhomályosítják, hogy sorsfordító események hátterében - vagy ha úgy tetszik: előterében - az emberek élték mindennapjaikat: gyereket neveltek, szerelembe estek, érzelmi csalódásaikkal küzdöttek, táncoltak és álmodoztak. A legendás forradalmi év legnagyobb magyar slágereit gyűjti egybe a Rózsavölgyi kiadó új lemeze, amelyen Fényes Szabolcs, Seress Rezső, Huszka Jenő és számos más dalszerző legjobb darabjai hallhatóak, köztük olyan örökzöldek, mint a G. Dénes György magyar szövegével éppen 1956-ban itthon is népszerűvé vált Livingstone-Ray világsláger, az ,,Ahogy lesz, úgy lesz", amelynek címét akár a korszak politikai eseményeire is vonatkoztathatjuk.

oldal

2990 Ft

Ha léteztek a zene történetében csodagyerek slágerszerzők, Fényes Szabolcs bizonnyal közéjük tartozott. Tizenöt éves, amikor első dalát kiadják - éppen a Rózsavölgyinél -, s a következő évben egy slágere már filmben szerepel. Nincs még húsz éves, mikor meghódítja a zenés színpad világát a Maya című darabbal, majd Berlinbe költözik, ahol filmek zenéjén dolgozik. Hazatérése után ontja magából a népszerű dalokat, zenés darabokat, filmzenéket, 1949-ben, majd 1957 és 1960 között az Operettszínház igazgatója. E rendkívül gazdag életpálya legszebb pillanatait idézi fel a Rózsavölgyi kiadó lemeze, amelyen olyan slágerek hallhatók eredeti előadásban, mint az ,,Álmaimban valahol", az ,,Egy esős vasárnap délután", az ,,Odavagyok magáért", vagy a ,,Holnap, ki tudja, látsz-e még?". Az előadók között pedig éppúgy megtaláljuk Kalmár Pált, Latabár Kálmánt és Mezei Máriát, mint Karády Katalint vagy Mikes Évát.

oldal

2990 Ft

A 20. század elején a jiddis kultúra virágkorát élte Kelet-Európában, de a migráció és a holokauszt
miatt egy évszázad alatt szinte el is tűnt. Vele együtt tűnt el a klezmer néven ismert hangszeres
tánczene is. Maga a szó héber eredetű: a k'lé zemer eredeti jelentése ,,hangszer", de átvitt értelemben
,,hangszeres zenészt" is jelent. Korábban a kelet-európai jiddis kultúra hangszeres népzenei
együtteseire vonatkozott, de ma már az egész világon e szóval jelölik a jiddis zene megújítására
vállalkozó hangszeres együtteseket.
A kelet-európai stetl (zsidó falu) életében számos rituális eseményhez, lakodalomhoz szervesen
kapcsolódott az effajta zene. A zsidó és a nem zsidó zenei kultúra hatással is volt egymásra és keveredett
is. Zsidó zenészek játszottak lengyel, orosz vagy moldvai urak menyegzőin, és nem zsidó
zenészek, főleg cigányok játszottak zsidó ünnepeken. Kiadványunk néhány darabjának például
Galambosi Gyula (G. Gy.) munkácsi cigányprímás
a forrása, aki nagy sikerrel muzsikált együttesével
zsidó esküvőkön is. A négy hangszerre feldolgozott klezmer dallamok más részének
Moses Beregowski Zsidó hangszeres népzene című gyűjteménye (M. B.), illetve Abraham Z. Idelsohn
A zsidó zene történeti fejlődése (A. Z. I.) című kötete a forrása.

Kiadványunk klezmer darabjainak közreadója, Jávori Ferenc, 1946-ban született Munkácson. Zenei
tanulmányait a Szovjetunióban végezte, hegedű szakon diplomázott a drohabicsi Tanárképző Főiskolán.
A komolyzene mellett a jiddis hangszeres népzenével is elkezdett foglalkozni; legfontosabb
forrása egy híres munkácsi cigányprímás, Galambosi Gyula, akitől sok dallamot tanult. 1976-ban
Magyarországra települt. 1990-ben megalapította a Budapest Klezmer Bandet, mely a háború
után az első ilyen jellegű népzenei együttes volt Magyarországon. Ma már jól ismerik az együttest
a világnak azokon a részein, ahol szívesen hallgatják ezt a hangulatos, vidám muzsikát. Az együttes
repertoárján szerepel az a tíz darab is, melynek kottáját négy hangszerre (hegedű, klarinét, harmonika, nagybőgő)
átírva, esetenként a könnyebb játszhatóság feltételeihez igazítva adunk közre azok számára,
akik maguk is megpróbálkoznának a hangszeres táncok előadásával.

oldal

3490 Ft

Amy apja és bizalmasa, Mitch Winehouse első ízben osztja meg lányáról szóló gondolatait a világgal: könyvéből megismerjük a babusgatott pici gyereket, a szupersztár előadóművészt, a szenvedő nőt. Személyes történetekkel, bizalmas emlékekkel festi meg Amy portréját, a szerető lányét, aki varázslatos hangot kapott az égiektől. A pajkos korai évektől a meghatározó zenei élményeken át a karrierről szóló álmokig és elképesztő sikerekig mindenről szó esik a könyvben, beleértve a legsötétebb napokat is és Amy baljós küzdelmét a káros szenvedélyekkel. A könyv őszinte, szenvedélyes és megindító portré nemzedéke talán legtehetségesebb énekesnőjéről, egyedülálló emlékirat attól az embertől, aki Amyt a legjobban ismerte.

340 oldal

3990 Ft

A filmzene éppoly régi, mint maga a film. Már évekkel azt megelőzően, hogy a képpel összehangolt hang normává vált volna, a mozgóképek vetítéséhez zenei kíséret társult, olykor egy magányos pianino, máskor egy 100 tagú zenekar révén. Manapság a filmzene önálló iparággá vált, s nélkülözhetetlen a filmek eladhatósága szempontjából. Kathryn Kalinak, a Rhode Island College filmelmélet professzora, a filmzene kutatásának egyik nemzetközi szaktekintélye tömör, élvezetes és elmélyült olvasatát nyújtja a témának. Tarantino filmje, a Kutyaszorítóban egyik jelenetének lenyűgöző filmzenei elemzésével kezdi könyvét, hogy aztán olyan általános kérdésekkel szembesítse olvasóját, mint hogy miként és mitől működik (vagy éppen nem működik) egy filmzene. A legfontosabb elméleti kérdéseket is tárgyaló könyv perspektívája a teljes nemzetközi filmes szcénát szem előtt tartja Ázsiától a Közel-Keleten át Európáig és Amerikáig. Vizsgálat tárgyává tesz meghatározó rendező-zeneszerző kapcsolatokat (Alfred Hitchcock és Bernard Herrmann, Akira Kurosawa és Fumio Hayasaka, Federico Fellini és Nino Rota), és bevezetést nyújt a némafilm korának elfeledett zenei gyakorlataiba. Miként Kathryn Kalinak felhívja rá a figyelmet, a filmzene sok mindenre képes a hangulat megteremtésétől a cselekmény fontos dramaturgiai pillanatainak hangsúlyozásán át a képsorokat kiegészítő érzelmi tartalom hordozásáig. A zenész- és filmes szakma számára egyaránt fontos kötet az átlag film- és zenerajongó számára is rendkívül élvezetes és gondolatébresztő olvasmányt ígér.

144 oldal

1990 Ft

Mi a zene? Hogyan jön létre? Miként fogyasztjuk? Miért élvezzük egyáltalán? Nicholas Cook, a provokatív nézeteiről ismert, Cambridge-ben tanító muzikológus professzor arra invitálja az olvasót, hogy gondolja végig a zenével és életünkben játszott szerepével kapcsolatos alapkérdéseket. Találó példák sokaságán keresztül a szerző az olvasók saját zenei tapasztalatit hívja segítségül ahhoz, hogy rávezesse őket annak végiggondolására, milyen szerepet játszik a koncertéletben az előadó és a hallgató, hogy mit jelent a zene árucikként és műalkotásként, miként értjük meg a zenét és milyen értékeket tulajdonítunk neki. Nicholas Cook a zenéből mint emberi tevékenységből indul ki, s innen jut el a zenéig mint gondolati formáig, miközben számos sztereotípiát rombol le, s megrögzött kliséket állít a feje tetejére. A humorral és remek stílusban megírt kötet nemcsak a nyugati klasszikus zene köréből veszi példáit, hanem a rocktól az indonéz muzsikáig és tovább számos zenei kultúrát érint. A Zene című kötet felvillanyozó élményt ígér azoknak is, akik elgondolkoztak már a zene alapkérdésein, és azoknak is, akik majd csak e kötet révén fognak szembesülni velük. A könyv nem a zenei műfajok és formák történetét kívánja összefoglalni, hanem a zene, elsősorban a nyugat-európai művészi zene fogalmának körüljárására tesz igen élvezetes kísérletet. Nicholas Cook szemlélete jótékony felfrissülést hozhat a zenéről való gondolkodás hazai világába.

160 oldal

1990 Ft

24 oldal

0 Ft

oldal

0 Ft