52 oldal

1490 Ft

Richard Wagner (1813-1883) a nyugat-európai zenetörténet egyik legnagyobb hatású és legellentmondásosabb alakja. Hosszú pályája során lenyűgöző művek sorát hozta létre, amelyek gazdagságuknak, harmóniai nyelvezetüknek és a mögöttük rejlő zenedrámai koncepciónak köszönhetően megrengették a hagyományt, s kikövezték az utat a 20. századi zene számára. <br> Barry Millington könyve Wagner életének, életművének és korának elmélyült, mégis könnyen megközelíthető leírását nyújtja. Széles ecsetvonásokkal festi meg a zeneszerző sorsának alakulását és friss szemmel tekint a legkülönfélébb, Wagnerrel kapcsolatos témákra: a művek inspirációs forrásaira, a komponista egzotikus selymek iránti fetisizmusára, nőkhöz fűződő viszonyára, antiszemitizmusára, az operák filmtörténeti szerepére, valamint a Bayreuth-i Fesztivál és a wagnerizmus zűrzavaros örökségére. <br> A legújabb szakirodalom eredményeire építve - amelyből napjaink meghatározó Wagner-kutatójaként a szerző is jelentős részt vállalt - Millington felülbírálja a Wagnerrel kapcsolatos mítoszokat, közhelyeket és hamis beidegződéseket. Az eredmény minden idők talán leginkább zavarba ejtő zeneszerzőjének radikális - olykor provokatív - újraértékelése. A színes illusztrációkban, és korabeli dokumentumok széles köréből vett idézetekben gazdag kötet felvillanyozó szellemi élményt ígér nemcsak a Wagner-rajongók, hanem a zene és a 19. század iránt érdeklődő szélesebb nagyközönség számára egyaránt. <br> <br> Barry Millington a London Evening Standard vezető zenekritikusa, a Wagner Journal szerkesztője. Hét, Wagnerrel kapcsolatos könyv fűződik a nevéhez (szerzőként, társszerzőként vagy szerkesztőként), olyanok, mint a The Wagner Compendium (1992), vagy a New Grove Guide to Wagner and his Operas (2006). Nemcsak zeneíróként aktív: számos zenei fesztivál alkalmazza művészeti tanácsadóként, egyebek mellett a Bayreuth-i Ünnepi Játékok is.

320 oldal

6900 Ft

A Hangold Újra! kezdeményezést Gergely Éva énekművész, Bársony Bálint Artisjus- és Fonogram-díjas szaxofonművész és zeneszerző, valamint öt muzsikustársuk hívta életre. Céljuk, hogy az együtténeklés és zenélés öröme minden gyermek számára elérhető és átélhető legyen, hiszen a közös rezgés erősíti leginkább az összetartozás élményét. A Rózsavölgyi és Társa Kiadónál áprilisban megjelenő, 14 új dalt tartalmazó nagylemez anyaga a koncerteken mindig az adott régióban működő gyermekkórussal és vegyeskarral kiegészülve szólal majd meg. A lemezhez tartozó daloskönyvben megtalálhatók a dalok kottái, amelyek a hamarosan induló honlapon is letölthetőek lesznek, és a zenekar tagjai oktató videókkal is segítik a zenélni vágyókat. Így bárki elsajátíthatja a könnyen megtanulható, változatos dalokat és akár koncertet adni is csatlakozhat a zenekarhoz. <br>
<br>
A nagy lemezbemutató koncert a MOM Kulturális Központban lesz május 11-én. <br>
<br>
www.facebook.com/HangoldUjra <br>
<br>
A Hangold Újra! kezdeményezés művészei:
Gergely Éva - ének
Bársony Bálint - ének, gitár, szaxofon, furulya
Rieger Attila - gitár, vokál
Tar Gergely - ütőhangszerek, vokál
Elek Norbert - zongora, vokál
Máthé László - nagybőgő, basszusgitár
Végh Balázs - dob <br>
<br>
Gergely Éva mögött mára már több mint két évtizedes iskolázottsága és tapasztalata áll, hiszen nagyon sok országos hírű zenekar munkájában működött közre, énekelt mozi-főcímdalt, és kölcsönözte a hangját számtalan televíziós reklámhoz. Több tízezres közönség láthatta-hallhatta egyebek közt a ,,Néma város" vagy a ,,Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország" című dalt énekelni. Négy lemezt tudhat a magáénak:
Valahol Magyarországon (2003), Ica néném elátkozott boldogsága (2005), Future plant (2008), Innen fentről (2011). <br>
<br>
Bársony Bálint Artisjus- és Fonogram-díjas szaxofonművész, zeneszerző. Első önálló albuma 2009-ben jelent meg Sunshine Jazz címmel és a megjelenés napján platinalemez lett. 2010-ben ezzel elnyerte az év legjobb jazz lemezéért járó díjat a Fonogram-díjat. 2012. március 15-re átdolgozza a már kultikussá vált Nemzeti dalt. Tíz éve indította el hazánk legnagyobb örömzenei koncertsorozatát, a Star Jam Sessiont, melyben eddig közel 250 művész vett részt. Rendszeresen tart zenei kurzusokat haladóknak és hangszersimogatókat kisgyermekeknek, mely segíti közelebb hozni a zenét a felnövekvő generációk számára. Többször közreműködött zenekarával az Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat jótékonysági rendezvényein.

40 oldal

3490 Ft

Gárdonyi Zsolt és Hubert Nordhoff könyve az elmúlt négy évszázad különböző stílusokon átívelő harmóniavilágának tanulmányozásához nyújt megközelítési módokat. Az egyes fejezetek olyan témákat tárgyalnak, melyek a zeneelmélet-tanítás számára még részben feltáratlanok, vagy nem ebben a formában kerülnek terítékre az oktatásban. A szerzők a würzburgi Zeneművészeti Főiskolán tanítanak, de könyvükben hasznosították azokat a pedagógiai tapasztalatokat, melyeket német, magyar, osztrák, norvég, svéd, spanyol és portugál zeneművészeti főiskolákon munkájuk első kiadásának alkalmazása során szereztek. A kötet jótékony zeneelméleti felfrissülést hozhat a felsőfokú zeneművészeti intézmények hallgatói számára, de megfelelő oktatói irányítás mellett a középfokú oktatásban is komoly haszonnal forgatható. Tanulmányozása nélkülözhetetlen mindazon muzsikusok és muzsikus jelöltek számára, akik nemcsak játszani és hallgatni, de érteni is szeretnék az utóbbi évszázadok nyugat-európai klasszikus zenéjét.

260 oldal

4990 Ft

„1993 tavaszán, a Trio Stendhal egyik vígszínházi koncertje után Hegedűs D. Géza jött be az öltözőmbe gratulálni. Lelkesen mesélt egy musical-ötletéről: ez volt A dzsungel könyve. Később leültünk beszélgetni a darabról, de elsősorban türelmet kértem, mert akkor már a Valahol Európában című musical zenéjét írtam. A Vígszínház türelme egy idő után elfogyott, ezért már a Valahol Európában próbái közben elkezdtünk Gézával, Békés Palival és Radnóti Zsuzsa dramaturggal a szövegkönyvön dolgozni. Pali nyitott, kreatív és türelmes volt, kb. hatszor írta át a könyvet, ami először egy véres rémdrámára hasonlított, majd egy bohózatra, míg végül kialakult a végleges formája és tartalma. Ebben az alkotói fázisban (is) fontos szerepe van a zeneszerzőnek, el kell döntenie, hol és miként szólaljon meg a zene, ami meghatározza a darab ívét és szerkezetét. Hátra volt még egy nagy kérdés. Ki legyen a dalszövegíró? Én bedobtam Geszti nevét, ami akkor elég nagy meglepetést, mi több, kétségekkel teli csodálkozást váltott ki a színházi „öreg rókákból”. Egy rapper a színházban! Végül sikerült meggyőzni őket. Ehhez képest Gesztit én se nagyon ismertem, és még sohasem dolgoztam vele együtt, de volt egy olyan érzésem: éppen neki való a feladat. Nagy örömmel vállalta, és 1995 júniusában nekiláttunk a munkának. Én igazán benne voltam a musical-írásban, hiszen a Valahol Európában bemutatóját májusban tartották. Két hét pihenést engedélyeztem magamnak, mivel már A dzsungel könyve bemutatójának napját is kitűzték: 1996. január 26." Dés László

oldal

590 Ft

oldal

0 Ft

"...Ha a kis Latyi nevét kiejtik, elmosolyodik mindenki, esetleg el is neveti magát. Az az ócska igazság, hogy a komikusok a legszomorúbb emberek, az megbukik a kis Latyi esetében. Ő maga a született jókedv, mint lével az őszibarack, úgy teli van ő vidámsággal. Ez az ő vidámsága ragad el rögtön a nézőtéren, elég meglátni a kis Latyit, hogy földerüljön minden lélek..." Szép Ernő

192 oldal

2990 Ft

240 oldal

3990 Ft

Erkel Ferencet, a magyar nemzeti opera műfajának megteremtőjét, egyszersmind beteljesítőjét a halála óta eltelt közel százhúsz esztendőben a nemzeti kultúra egyik héroszává koszorúzták. Mégis, életművét bizonyos értelemben elzárták a nyilvánosság elől. A 19. századi magyar irodalom jeleseivel ellentétben, kiknek alkotásai egyes esetekben már életükben, máskor haláluk után sorozatos kiadásokban jelentek meg, Erkel operái közül a legutóbbi időkig egyetlen egynek a partitúrája sem volt nyomtatásban hozzáférhető. E méltatlan helyzeten kívánt változtatni a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, az Országos Széchényi Könyvtár és a Rózsavölgyi és Társa Kiadó Erkel Ferenc operái kritikai kiadásának megindításával. Közös vállalkozásuk eredményeként, széles körű pályázati támogatást élvezve 2002 és 2009 között megjelent Erkel első három operája, az 1840-es Bátori Mária, az 1844-ben bemutatott Hunyadi László és az 1861-ben színre került Bánk bán. Az egyes operák közreadásának előkészítése során a szerkesztők feltárták a teljes korabeli kottás és levéltári forrásanyagot, vizsgálták a szövegkönyvek viszonyát irodalmi előzményeikhez, áttekintették a kortárs kulturális és napisajtót, és legjobb tudásuk szerint feldolgozták a történeti, színház- és zenetörténeti irodalmat. A vizsgálatok eredményei és tanulságai nem csupán a kottákban hasznosulnak, hanem a történeti és elemző részletekben rendkívül gazdag és olvasmányos bevezető tanulmányokban is megjelennek. Ezek, az egyes művek fogantatásának, kompozíciós folyamatának és bemutatójának részletes adatolásán túl az előadások történetének szálát követve eleven képet adnak a Nemzeti Színház operaműhelyének első évtizedeiről is. Kötetünk az opera-partitúrák bevezető tanulmányait teszi hozzáférhetővé a szélesebb olvasóközönség számára, kiegészítve a megjelenésük óta eltelt években született új kutatási eredményekkel.

oldal

6990 Ft

Klasszikus gitárművész, népzenei gyökerekkel rendelkező fúvós, a jazz világából érkező ütőhangszeres és egy varázslatos énekhang: a Dina együttes tagjai éppúgy fonják egybe a különféle zenei kultúrákat, ahogy a lemezükön hallható szefárd, jiddis és héber dalok olvasztották magukba különböző évszázadok és földrajzi területek muzsikáját. Samu-Pandzarisz Diana neve egyelőre talán ismeretlenül cseng, lélegzetelállító éneklése azonban nagy dolgokra predesztinálja. A jövő hangja ő, aki a zenei múlt mélységes mély kútjából merít bemutatkozó lemezén.

oldal

2990 Ft