kiadvány oldalanként
Zenetörténet
5 könyv 1 csomagban, akciós áron:
D. Kern Holoman: Szimfonikus zenekar - Nagyon Rövid Bevezetés;
Mark Slobin: Népzene - Nagyon rövid bevezetés;
Nicholas Cook: Zene - Nagyon rövid bevezetés;
Kathryn Kalinak: Filmzene - Nagyon rövid bevezetés;
Thomas Forrest Kelly: Régizene - Nagyon rövid bevezetés
oldal
5000 Ft
Hamburger Klára
A fordítóként és szerkesztőként is komoly életművet maga mögött tudó Szabolcsi-díjas zenetörténész, Hamburger Klára a 20. század második felében felvirágzó Liszt-kutatás egyik legjelentősebb, nemzetközileg ismert alakja. Lisztről szóló első írásai az 1960-as években jelentek meg, tanulmányait magyar, angol, német, francia, olasz és orosz folyóiratokban, könyvekben publikálta. Liszt életét és művét összefoglaló könyvének felújított, bővített kiadása Franz Liszt: Leben und Werk címen 2010-ben jelent meg a Böhlau Verlagnál, Liszt Ferenc zenéje című munkája pedig a Balassi kiadó gondozásában.
A most megjelenő tanulmánykötet egy hosszú és gazdag kutatói életút megkoronázása: ismertebb és kevésbé ismert - ma azonban csak nehezen hozzáférhető - írásait gyűjti egybe. A tanulmányok között egyaránt helyet kapnak átfogó témákat tárgyaló írások - Wagner és Liszt barátsága, Liszt cigányzene-fogalma, az utókor képe Lisztről -, a zeneszerző ismert kortársaihoz fűződő viszonyát áttekintő szövegek, s persze zenei kérdéseket tárgyaló, elemző jellegű cikkek. A magyar olvasó számára különösen izgalmasak és fontosak lehetnek azok a tanulmányok, amelyek Liszt magyar kapcsolatait tárgyalják, rávilágítanak arra a közegre, amely a 19. századi Magyarországon körülvette a ,,hírhedett zenészt", és amelyek megerősítik, hogy Liszt számára rendkívül fontos volt magyarsága és szülőhazájához fűződő viszonya.
352 oldal
4490 Ft
Kerékfy Márton
Ma már aligha kérdéses, hogy Ligeti György (1923-2006) a 20. század második felének egyik legeredetibb és legnagyobb hatású zeneszerzője volt; azon kevesek egyike, akiknek munkássága a kortárs zene szűk szakmai berkein túl is lelkes fogadtatásra talált. Ligeti sokféle hatást magába olvasztó művészetének egyik legszembeötlőbb vonása, hogy a világ számos népének, nemzetiségének hagyományos zenéjét felhasználja, ám ezt igen egyéni módon teszi. Hogy a felhasznált zenék között a komponista számára ismerős magyar és román népzenének kitüntetett szerepe, különös jelentősége van, arra már az 1990-es években több elemző is felfigyelt. Mégis a jelen könyv az első, amely az összes elérhető forrást számba véve, átfogó módon, a maga összetettségében mutatja ki a kelet-európai népzene nyomait Ligeti darabjaiban, és tesz kísérletet ez alapján a művek újraértelmezésére.
Kerékfy Márton (1981) zenetörténész és zeneszerző, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának tudományos munkatársa, a Bartók-összkiadás szerkesztője és az Editio Musica Budapest főszerkesztője. Fő kutatási területe Bartók és Ligeti zenéje; tanulmányai magyar, angol és német nyelvű folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelentek meg. 2010-ben magyarra fordította és közreadta Ligeti válogatott írásait, valamint társszerkesztője volt a 2017-ben megjelent György Ligeti's Cultural Identities című kötetnek.
256 oldal
3490 Ft
Kenneth Hamilton
Kenneth Hamilton egyszerre gyakorló zenész és muzikológus: zongoristaként rendszeres vendége a világ legjelentősebb hangversenytermeinek, miközben kutatásaival rengeteget tesz azért, hogy jobban megismerjük a múlt zenei gyakorlatát. Az eredetileg az Oxford University Pressnél 2008-ban megjelent könyv elragadó stílusban, ugyanakkor elmélyült érveléssel oszlatja el a zongorázás egykori aranykoráról szóló mítoszt. Hamilton azt a történetet meséli el, hogy a 19. századi zongoraestek, ezek a turbulens, olykor botrányos, minden ízükben élő, gyakran kiszámíthatatlan események miként váltak napjainkra formális, merev és kiszámítható rendezvényekké. A kötet bemutatja, hogy a ,,kotta iránti hűség" többnyire történetietlen elve miként írta felül a zongoristák improvizációkban és átdolgozásokban gazdag előadói gyakorlatát, s miként változott meg ennek megfelelően a közönség szerepe. A zongoristák számára a könyv nemcsak a repertoárral, hanem az előadói hagyománnyal kapcsolatban is számos meglepő kijelentést tartogat. Az zenekedvelő olvasóknak pedig az mutatja meg, hogy mennyire más volt egykor a zongoraestek gyakorlata, s hogy a közönség lassanként miként alakult át hangos, aktív résztvevőből a pódiumról osztott zenei áldás passzív befogadójává.
440 oldal
3990 Ft
Christopher Lawrence
A zeneszerző az írónál és a festőnél is rejtőzködőbben védi magánéletét - legalábbis művein keresztül ő árul el magáról a legkevesebbet. Hiába keressük a ,,halhatatlan kedves", Brunszvik Jozefin nyomait Beethoven ifjúkori műveiben: ha nem maradt volna fenn néhány levél és napló, a partitúrák sosem mesélték volna el nekünk, hogy egy magyar kisasszony mosolya ihlette őket. Ha nem kerültek volna elő Bartók Béla Geyer Stefi hegedűművésznőhöz írt szerelmes levelei, ma nem tudnánk, hogy első hegedűversenye egyben rendhagyó szerelmi vallomás is.
Éppen ezért hiánypótló Christopher Lawrence kötete, aki arra vállalkozott, hogy a nagy zeneszerzők helyett elmesélje nekünk szerelmeik történetét. Természetesen az ő hőseiről, Mozartról, Wagnerről, Chopinről és a többiekről hosszú monográfiákban is bőséggel tájékozódhatunk, ám érzelmeik rekonstruálására e munkákban nem számíthatunk. Pedig a zenetörténeti tankönyvekben szereplő, olykor fekete-fehér zeneszerző-figurák a való életben gyarló emberek voltak, akik párkapcsolataikban is éppúgy szerettek, hibáztak és szakítottak, ugyanúgy voltak hűségesek és csalfák, mint bárki más.
Tegyünk föl egy lemezt és nyissuk ki a könyvet: így szerettek a világ legnagyobb muzsikusai!

Nyáry Krisztián
272 oldal
2990 Ft
Herpy Miklós
Aggházy Károly (1855-1918) zongoraművész, zeneszerző és zenepedagógus az előző századforduló magyar zenetörténetének jelentékeny mestere volt. Munkásságával a magyar zene két nagy korszakát kötötte össze: Liszt Ferenc és Bartók Béla korát. Vándoréveiben Hubay Jenővel társulva koncertezte végig Európa zenei központjait. Párizsban, Londonban és Brüsszelben aratott sikereket, majd Berlinben lett tanár és komponista. Harmincnégy évesen, érett művészként tért haza, és ettől kezdve életét a zongoratanításnak és a magyar zeneművészet fejlesztésének szentelte. Zenéjében sokat merített a francia és német kultúrából, anélkül, hogy magyarságából veszített volna. Ez a rendhagyó kötet neki és kortársainak állít emléket, és 2018- ban, Aggházy halálának centenáriumi évében számos eddig ismeretlen vagy kevéssé ismert dokumentum és kép segítségével kísérli meg megtörni a csendet, amely e muzsikust és generációját még ma is övezi.
228 oldal
3990 Ft
Theodor W. Adorno
A Mahler. Egy zenei fiziognómia Theodor. W. Adorno egyik legismertebb munkája, egyszersmind méltó párja a szerző zenefilozófiai főművének, Az új zene filozófiájának. Az először 1960-ban megjelent könyv jelentőségét két perspektívában lehet fölmérni: az adornói életművön belül, illetve a Mahler-recepcióhoz való hozzájáruláson keresztül.
Adorno már az 1920-as évek közepén, Alban Berg Wozzeck című operájának értelmezése kapcsán megpróbált kidolgozni egy olyan általános elméletet, amely egy mű (méghozzá egyetlen mű) közvetlen közelében marad. Másrészt még a hatvanas években is meg-megjelentek olyan elemzései, amelyek konkrét életművekkel foglalkoznak. Ennek kiemelkedő példája a Mahler-monográfia. A kutatás egyre inkább hajlik arra, hogy ebben a könyvben lássa Adorno zenefilozófiai működésének csúcspontját.
208 oldal
3490 Ft
Theodor W. Adorno
Az új zene filozófiája sok tekintetben a 20. századi esztétikai és zenefilozófiai irodalom meghatározó alapműve. A szerző amerikai emigrációs évei (1940-1948) alatt íródott és 1949-ben megjelent könyv az előszó iránymutatása szerint A felvilágosodás dialektikájának ,,kidolgozott exkurzusa", arra tett meghatározó kísérlet, hogy a frankfurti iskola főművének elveit és belátásait átfogóan alkalmazza és próbára tegye a művészet, elsősorban a zene jelenségein.

Ebből adódóan e könyv igen komplex értelemben válik zenefilozófiává: egyszerre tartalmaz szakavatott és artisztikus elemzéseket konkrét zeneszerzési technikákról, konkrét művekről, fejteget izgalmas általános esztétikai kérdéseket, művészet-hermeneutikai problémákat úgy, hogy mindezt az észkritika és a felvilágosodás dialektikus történelmi folyamatának összefüggéseibe ágyazza.

Adorno szemében a zene a társadalmi igazság és hamisság hordozója: ,,a művészet formái pontosabban jegyzik fel az emberiség történelmét, mint a dokumentumok". A szépség helyére a műalkotás igazságtartalma lép - a mű így képes kognitív funkció ellátására. A művészet alakzatai saját logikájukat követve válnak a társadalmi igazságok (mint a szubjektum helyzete vagy a hatalmi struktúrák) megjelenítőivé - de sohasem a vulgármarxista értelemben vett közvetlen visszaadásává, tükrévé. A szerző mindezt a 20. század eleji zenei avantgárd történésein, s különösen Arnold Schönberg és Igor Stravinsky művészetén keresztül gondolja bemutathatónak.

Adorno életművének e meghatározó darabja mindeddig fájdalmasan hiányzott a magyar könyvkultúrából, s talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar olvasóközönség előtt még ma is alig ismert a 20. század legnagyobb hatású zenefilozófusa. Az új zene filozófiájának megjelentetésével a magyar könyvkiadás régi, nagy adósságát törleszti.

240 oldal
3490 Ft
Demeter Tamás
A kötet a 20. századi magyar zeneesztétika egy lehetséges narratíváját kínálja: megmutatja, hogy e zeneesztétika fejlődése miként illusztrálja a magyar filozófiatörténetben domináns szociologizáló hagyomány alakulását. E történetet a szerző a 20. században egymásra torlódó szociologizáló filozófiai módszertanok vezérfonalára fűzve beszéli el, s így mutatja meg, hogy miként kapcsolódnak a zeneesztétikai problémák koruk általános filozófiai problematikájához. A szóban forgó történet a pozitivizmus, a szellemtörténet, a marxizmus és posztmarxizmus csomópontjai köré szerveződik, anélkül azonban, hogy szakadozott lenne: a fogalmiság és a módszertanok különbözősége ellenére a csomópontok között az egyes személyek, problémák és olykor bizonyos értékelések is olyan kontinuitást teremtenek, amely a 20. századi magyar eszmetörténetben éppoly ritka, mint a társadalomtörténetben. A kötet azonban nem pusztán egy történetileg értékes hagyomány kanonizálására tesz javaslatot, hanem arra is rávilágít, hogy ez az örökség továbbra is megvitatásra méltó filozófiai és szociológiai kérdések megfogalmazására inspirál.
120 oldal
1990 Ft
Angster József
Angster József (1834-1918) a leghíresebb magyar
orgonaépítő, a legendás pécsi orgonagyár alapítója.
Idős korában, családja számára vetette papírra élettörténetét
fiatalkori naplói, emlékezete és cégének
dokumentumai alapján. Így született meg ez az egyedülálló
kortörténeti dokumentum, amely most végre
teljes egészében hozzáférhetővé válik a nyilvánosság
számára. A nyolcvan évet átívelő napló betekintést
enged egy 19. századi mesterember életébe, nyomon
követhetjük tanonc- és iparoséveit, európai utazásait,
majd hazatérését Pécsre, ahol családot és orgonagyárat
alapított. A német anyanyelvű, de ekkor már évtizedek
óta magyar közegben élő és dolgozó Angster
naplójának szövege ízes nyelvezettel kalauzolja végig
az olvasót Európa, Magyarország és Pécs másfél évszázaddal
ezelőtti világába. Izgalmas szellemi kalandot
kínál nemcsak az orgona szerelmesei számára, hanem
mindenkinek, aki kíváncsi arra, hogy miként zajlottak
e történelmi szempontból oly intenzív korszak dolgos
mindennapjai.
576 oldal
5490 Ft
Oliver Hilmes
Fordította: Kelenhegyi Andor
Európa 20. századi kultúrtörténetének kevés ellentmondásosabb alakja van, mint Alma Mahler-Werfel (1879-1964). Jelentős művészek hosszú sorának volt szerelme és múzsája: festők, írók, építészek, zeneszerzők...
Bojti János
Ez a könyv évtizedek kutatásának összegzése, a szerző Muszorgszkij utolsó nagyszabású operája, a főműnek is tekinthető Hovanscsina rehabilitációjáért folytatott munkálatainak kísérője és egyfajta mellékterméke....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ