Ma már aligha kérdéses, hogy Ligeti György (1923-2006) a 20. század második felének egyik legeredetibb és legnagyobb hatású zeneszerzője volt; azon kevesek egyike, akiknek munkássága a kortárs zene szűk szakmai berkein túl is lelkes fogadtatásra talált. Ligeti sokféle hatást magába olvasztó művészetének egyik legszembeötlőbb vonása, hogy a világ számos népének, nemzetiségének hagyományos zenéjét felhasználja, ám ezt igen egyéni módon teszi. Hogy a felhasznált zenék között a komponista számára ismerős magyar és román népzenének kitüntetett szerepe, különös jelentősége van, arra már az 1990-es években több elemző is felfigyelt. Mégis a jelen könyv az első, amely az összes elérhető forrást számba véve, átfogó módon, a maga összetettségében mutatja ki a kelet-európai népzene nyomait Ligeti darabjaiban, és tesz kísérletet ez alapján a művek újraértelmezésére.
Kerékfy Márton (1981) zenetörténész és zeneszerző, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának tudományos munkatársa, a Bartók-összkiadás szerkesztője és az Editio Musica Budapest főszerkesztője. Fő kutatási területe Bartók és Ligeti zenéje; tanulmányai magyar, angol és német nyelvű folyóiratokban, tanulmánykötetekben jelentek meg. 2010-ben magyarra fordította és közreadta Ligeti válogatott írásait, valamint társszerkesztője volt a 2017-ben megjelent György Ligeti\'s Cultural Identities című kötetnek.

256 oldal

3490 Ft

Aggházy Károly (1855-1918) zongoraművész, zeneszerző és zenepedagógus az előző századforduló magyar zenetörténetének jelentékeny mestere volt. Munkásságával a magyar zene két nagy korszakát kötötte össze: Liszt Ferenc és Bartók Béla korát. Vándoréveiben Hubay Jenővel társulva koncertezte végig Európa zenei központjait. Párizsban, Londonban és Brüsszelben aratott sikereket, majd Berlinben lett tanár és komponista. Harmincnégy évesen, érett művészként tért haza, és ettől kezdve életét a zongoratanításnak és a magyar zeneművészet fejlesztésének szentelte. Zenéjében sokat merített a francia és német kultúrából, anélkül, hogy magyarságából veszített volna. Ez a rendhagyó kötet neki és kortársainak állít emléket, és 2018- ban, Aggházy halálának centenáriumi évében számos eddig ismeretlen vagy kevéssé ismert dokumentum és kép segítségével kísérli meg megtörni a csendet, amely e muzsikust és generációját még ma is övezi.

228 oldal

3990 Ft

Az összhangzattan a klasszikus zene oktatásának egyik legfontosabb eleme: egyszerre segíti a hallás fejlesztését, a zene harmóniai logikájának megértését és a szólamvezetés alapszabályainak áttekintését. Sokan ódzkodnak tőle, de többnyire nem a tárgyban van a hiba, hanem a tárgyalásmódban: az összhangzattan gyakran válik merev, iskolás gyakorlatok unalmas sorozatává. Jelen kötet, amelynek elsődleges célközönségét a középszintű oktatásban résztvevő muzsikus növendékek képezik, virtuózan kerüli el ezt a hibát. Hihetetlen gazdagsággal és pedagógiai éleslátással válogat Haydn, Mozart és Beethoven életművéből, hogy konkrét zenei példákon keresztül világítson rá a klasszikus összhangzattan valamennyi fontos jelenségére, és vezesse végig a növendéket az egyszerű harmóniafűzésektől a bonyolultabb harmóniamenetekig. A címben szereplő ,,klasszikus" szó nem általában vonatkozik az úgynevezett ,,komolyzenére", hanem kifejezetten a bécsi klasszikus triász fénykorára utal, hiszen a nyugat-európai művészi zene több mint ezeréves történetében számos különböző összhangzattan létezett. Az persze nem véletlen, hogy éppen Haydn, Mozart és Beethoven kora vált a zene történetében a ,,klasszikus" korszakká, hiszen a zeneoktatásban és a hangversenyrepertoárban éppen ez a stílus játssza a legmeghatározóbb szerepet. Győrffy István, Beischer-Matyó Tamás és Keresztes Nóra kötetét tehát nemcsak a zene magasabb szintjeinek elérésére aspiráló diákok, hanem gyakorló muzsikusok is haszonnal forgathatják - feltéve, hogy érdekli őket, ami a zene felszíne mögött rejlik.

240 oldal

4990 Ft