A kötetben található írások két nagyszerű alkotó barátságának és együttműködésének a lenyomatai. Igor Sztravinszkij és Charles Ferdinand Ramuz az első világháború idején, 1915-ben találkoztak Svájcban, és azonnal megkedvelték egymást. A barátság hamarosan közös munkákhoz vezetett. Ramuz, mint a francia nyelvű svájci irodalom egyik kiválósága, három Sztravinszkij-mű - a Menyegző, a Róka és a most új fordításban közölt A katona története - librettóját írta meg. Talán emiatt is gondolt vissza oly szívesen a zeneszerzőre, és vidám hangulatú memoárban örökítette meg a vele való találkozásait. Ez a szöveg egyszerre számol be két kiemelkedő művész barátságáról, szerzői hitvallásáról és egy viszontagságokkal teli korról, s nem mellesleg A katona története keletkezéséről is fontos részleteket közöl. Ezért akár bevezetőként is olvasható Sztravinszkij egyik legfontosabb művéhez, amelynek szövegkönyvét most új fordításban olvashatjuk.
Jávori Ferenc, vagy ahogy sokan ismerik, Fegya, a klezmer spiritus rektora. Elsajátította majd megújította a jellegzetes zsidó hangszeres nép-zenét. Zenekarával, az 1990-ben megalakított Budapest...
A zeneszerző-életrajzok az esetek túlnyomó részében kevés izgalmat tartogatnak az utókor számára, Georg Friedrich Händel (1685-1759) pályája azonban e tekintetben is kivételesnek mondható....
