kiadvány oldalanként
Teleki Pál
MOTTÓ: ,,Erdély függetlensége véget ért."


Széki gróf Teleki Pál 1934-ben: Több barátom kívánságára lefordítottam és közreadom néhány - főleg utóbbi időben - külföldön tartott előadásomat és megjelent cikkemet. A legunalmasabbakat, az egészen földrajziakat, a gazdasági és egyéb viszonyainkat, történelmünket, veszteségeinket sablonosan leírókat elhagytam. De el kellett hagyjam viszont a legmulatságosabbakat, azokat, amelyek szövegtelenek és vetített térképek, képek, grafikonok beszélgetésszerű magyarázatából álltak. Maradt a közepe - felerészben Európa problémáiról, felerészben hazánk dolgairól szólok.
A kötet tizenkét írást tartalmaz, a szerző szerint a legizgalmasabbakat azok közül, amelyeket a nyugat-európai egyetemeken adott elő. Részben politikatörténetről van szó, de a földrajzi, népességi, kisebbségi témák boncolgatása mellett hamar kiderül, hogy miként vélekedett egy tudós kora Európájáról és benne az ország helyzetéről.
Pazar, okos, részleteiben is számos újdonságot megfogalmazó közéleti és magyar történelmi krédó a kötet, melyet a tragikus sorsú magyar miniszterelnök jegyez.
328 oldal
3990 Ft
Ignotus
1916 júniusában a Nyugat főszerkesztő-kritikusa, Ignotus úgy döntött, hogy a háborús helyzetről írt feljegyzéseit, tárcáit kötetbe rendezi, ahogy ő fogalmaz: Az itt következő jegyzetek szerzője válogatta össze e könyvében egyelőre az első hadi esztendő terméséből a sorokat, melyeket vagy jellemzőeknek érez azon napokra, vagy további napokra is igazaknak.
Akkor mi is ez pontosan?, tehetnénk fel a kérdést. Háborús krónika, titkok könyve, ismeretlen tények és összefüggések tárháza, netán helytörténet vagy bédekker? Talán mindegyik egy kicsit. Ignotus európai körképet fest a világégés első évéről, benne egyszerre szól a balkáni nemzetiségi ellentétekről, a szarajevói gyilkosságról, az amerikai kontinens ízléstelen divatjáról, a Monarchia hanyatlásáról és a ,,parisienne" kultúra dekadenciájáról, városkultúráról, hadvezérekről és nagypolitikai szándékokról.
Nem felelősöket keres, hanem világosan érvel, meglátásai és következtetései ismeretlen összefüggésekre hívják fel a figyelmet, amikor nem ismert adalékokkal szolgál a román királyról, az albán törekvésekről, a Titanicról, a Lusitániáról, a Tátráról és a Lomnici-csúcsról, Clemenceau-ról, aki Ignotus szerint a világ legrosszabb embere.
A kötet egy kiváló elme látlelete 1914-ről és 1915-ről.
224 oldal
3490 Ft
Márkosfalvi Barabás Miklós
Születtem 1810-ben febr. 22-én Márkosfalván, Erdélyben, Háromszéken. Édes atyám márkosfalvi Barabás János, édes anyám dalnoki Gaál Therézia volt, dalnoki Gaál István leánya - kezdi önéletírását a magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere, Barabás Miklós, akinek portréi alapján ismerhetjük Széchenyi, Arany, Teleki László, Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Liszt Ferenc és megannyi ismert személy képét. Tehetségéről már életében legendák keringtek, miszerint négy évtized távlatából emlékezett megfestendő arcokra, aztán amikor összevetették a kész képet fotókkal, mindenki azt hitte, hogy arról másolt...
Életrajza pompás karriertörténet, a korszak egyik legjobb és legizgalmasabb memoárja, mely a 19. század elejétől 1887-ig követi a személyes történet mellett az erdélyi és európai eseményeket. A helyszínek magukért beszélnek: Kolozsvár, Bécs, Bukarest, Itália, Pest, újra Erdély, az krónika pedig egyszerre szól gyerekkorról, sikerekről, a pesti árvízről és a kolozsvári télidőkről, a szabadságharcról és a kiegyezésről, a Pesti Műegyletről és a családi titkokról.
Az első kiadás 1944-ben jelent meg Kolozsváron, az ahhoz készült eredeti előszó és jegyzetek is helyet kaptak a kötetben, az újraszerkesztés megjegyzései mellett.

Barabás Miklós önéletrajzának időtartama a magyar művészet legjelentősebb korszakával esik egybe. Az úttörők közül sokan letörtek, sokan külföldön találták meg érvényesülésüket, sokan más, megbecsültebb pályával cserélték fel a rögös művészi pályát. Barabás Miklós az első, aki, bár külföldön is megállja a helyét, mégis itthon marad, és győzelmesen veszi fel a harcot a beáramló idegen művészekkel. Első, aki hazájában - és szűkebb erdélyi hazájában is! - hírt-nevet és jelentékeny vagyont szerez művészetével. Nagy szó ez abban az időben, amikor még a magyar művészettörténet hivatásos művelői is azt hirdetik, hogy a magyar fajnak nincs hajlama a művészetek iránt, s minden komoly művészi megbízást szinte magától értetődőleg az élelmes bécsi művészek sajátítanak ki maguknak - írta a műről anno Bíró Béla.
328 oldal
3490 Ft
Rejtő Jenő
Újabb Rejtő-mű az ismeretlenség homályából. Az Elveszettnek hitt művek alcímű sorozat új darabja két összetartozó művet takar, egyik cím (talán) ismerősen csenghet, de a tartalom más, főleg hogy csonka szövegközlésről volt szó korábban, és még a cím sem idomult az eredeti kézirathoz. Az izgalmas alaptörténet: a félreértések kavalkádjában egy titokzatos kémnő környékezi meg a nyársat nyelt belgyógyászt, az ügyefogyott sikkasztó matróznak áll, és egy lányszöktető fülig szerelmes lesz a zongorázó ikerpár egyik tagjába. Vagy a másikba. Ahogy tetszik! A Rejtő-rajongók nem kis örömére több mint húsz éve jelent meg először nyomtatásban a Szerencsés utat című két felvonásos Rejtő-színmű. Volt azonban a dolognak két kis szépséghibája: egyrészt a darabnak az író eredetileg a Fuss vagy fizess! címet adta, másfelől pedig hiányzott a végéről a finálé, a mindent lezáró, harmadik felvonás. Erre a hiátusra bukkant rá az író hagyatékában Kiss Ferenc Rejtő-kutató, ráadásként pedig megtalálta a valódi Szerencsés utat című operett szövegkönyvét, aminek az volt a különlegessége, hogy Rejtő az alapváltozatot dolgozta át egy teljesen más színművé. Mi akkor a közös bennük, ha két különböző történetet kreált Rejtő? Csupán annyit árulunk el, hogy főleg a humoros részeket tartotta meg, a szituációk, a helyszínek, a szereplők változtak. Mű a műben? Avagy lehet-e ugyanazt a poént más és más helyzetben használni? Vagy helyzetgyakorlat másképp, mint az ismert Beugró című tévéműsorban?
,,Hogyan ír az író?" - merül fel bennünk gyakorta a kérdés. Ez a kettős, különálló, mégis összetartozó mű talán erre a kérdésre is megadja a választ.
304 oldal
3490 Ft
Sophie Edwards Károlyi
A második világháború végeztével igen sokan elmenekültek Magyarországról. Nekünk a legszűkebb családi körön kívül mindenkivel megszakadt a kapcsolatunk. Amikor elkezdtem gyűjteni a világ minden tájára szétszóródott, rég eltűnt rokonok címeit, rádöbbentem: az én nemzedékemből már nem sokan maradtunk olyanok, akik még visszaemlékezhetnek a régi időkre. Korábban is a család legidősebb tagjai mesélték el emlékeiket a következő nemzedékeknek. Amit én hallottam a nagyszüleimtől, az jobbára még a 19. században történt. Egy mozgalmas korszakba szeretnék bepillantást engedni olvasóimnak részint személyes, részint családi, részint történelmi eseményeken keresztül. A Békés megyei Póstelken születtem 1926-ban, és a keresztségben a Károlyi Krisztina Mária Franciska Ilona Zsófia nevet kaptam. Grófkisasszony voltam, gyerekkoromban Dittának becéztek, mivel az öcsém nem tudta kimondani az első keresztnevem becenevét, a Krisztát. Mióta 1948-ban Angliába érkeztem, utolsó keresztnevem angol változatát, a Sophie-t használom - kezdi a ,,családtörténetet" a szerző, aztán keresztül-kasul vágtat a történelmen, és megrajzolja a teljes Károlyi famíliát a kora középkortól a jelenig, vagyis előtérbe kerülnek az élő Károlyi leszármazottak krónikái is. A pazar képanyaggal összeállított album mondhatni teljes repertoár, az események és legendák, a várak és kastélyok, a bálok és politikai szerepek bemutatása okán amolyan kis magyar történelmet olvashatunk e lenyűgöző kiadványban, melynek fókuszában fejezetenként a család legérdekesebb történetei állnak: így a kötet bárhol fellapozható, tetszőlegesen olvasható.
A különleges kiadvány egyedi és hiánypótló reprezentatív munka, melyben mintegy félezer színes és fekete-fehér kép kalauzol végig az évszázadokon és ismeretlen történeteken, főispánok, hadvezérek, mecénások, miniszterek, valamint miniszterelnök és köztársasági elnök titkain keresztül.
oldal
5990 Ft
Báró Kemény Jánosné Augusta Paton
Talán a legfontosabb erdélyi női emlékírás Augusta Paton eddig kiadatlan önéletrajza, amelyben a két világháború közötti és az azt követő időszak páratlan krónikáját olvashatjuk Görögországtól Erdélyig, ,,Marosvécstől Brâncoveneşti-ig". Vagyis az 1945 utáni román időszak ugyanúgy része az írásnak, mint a görög szigetvilág, ami a gyermekkor helyszíne volt. A román államosítás, a szekuritáté, a Duna deltába hurcolások és a kitelepítések történeteinek bemutatása sem maradt ki, ahogy a színházi és kulturális élet megnyomorítására tett pártállami kísérletek részletezése is helyet kapott az emlékezésben. A skót-görög származású Augusta Marosvécs urához, báró Kemény Jánoshoz ment feleségül a mezőségi Gyekén, s hosszú időn keresztül, 1944-ig együtt szervezték az Erdélyi Helikon találkozóit. Tudjuk: ez egyben Erdély legfontosabb kultúrtörténet időszaka is. A kultúrhistória mögött Bánffy Miklós, Kós Károly, Makkai Sándor, Dsida Jenő, Berde Mária, Szilvássy Karola is megjelenik számos más erdélyi híresség mellett, ugyanakkor a korabeli Kolozsvár, Marosvásárhely és Marosvécs pezsgő életének részleteiről is sokat elárul az eredetileg angolul lejegyzett memoár. A marosvécsi találkozók hátterében kibontakozik egy kivételes női sorstörténet is, hiszen Augusta Erdélyben tanult meg magyarul, Bánffy és Kós mellett képezte magát irodalomból, kultúrából, s olyannyira megszerette Erdélyt, hogy a kommunizmus idején sem hagyta el a Maros vidékét: egészen haláláig Marosvásárhelyen élt szegénységben. Kiadatlan naplója felbecsülhetetlen érték, nem csak Erdély és Erdély története iránt érdeklődőknek.
,,1945: Mielőtt János visszajött volna, fogtam a gyerekeket és beköltöztem Vécsre, a gazdasági intéző kicsi házába, ami üresen állt. Szalmát tettünk a földre, és azon aludtunk. Másnap mindenki tetvesen ébredt. Még mindig tele volt tetűvel, amit az oroszok hagytak maguk után. De sikerült kitakarítani. Visszakaptunk a falusiaktól néhány bútordarabot, amit elvittek a kastélyból megőrzésre. Vettem egy tehenet, és elkezdtünk élelmet termelni. Idős hozzátartozóink is oda költöztek, hárman egy szobába. Mi egy másikban voltunk. De legalább tisztaság volt.
A kastélyból mindent kirámoltak. A németek, mielőtt elmentek volna, kiürítettek minden tollpárnát és lószőr-matracot, gondolom azért, hogy az oroszok ne alhassanak olyan kényelmesen, mint ők. Eltűnt a teljes könyvtár. Heine versei a földön feküdtek, összetépve. Szívszorongató látvány volt. Később, amikor elmentem húst venni a mészárszékbe, szörnyülködve láttam, hogy a mészáros, Creciu, a román papnak a testvére, az antik köteteinkbe csomagolta a húst. Meg se tudtam szólalni."
384 oldal
3990 Ft
Báró Nopcsa Ferenc
Báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc (Déva, 1877. május 3. - Bécs, 1933. április 25.) kalandos életű magyar paleontológus, geológus, albanológus, hírszerző, albán trónaspiráns emlékiratai, naplói az ismeretlenség homályából lépnek elő. A kalandregénybe is beillő életrajz pazar és lenyűgöző, hiszen Nopcsa maga is különleges életet élt Erdély és Bécs között, miközben dinoszauruszleletek feltárása mentén a Monarchia titkosügynöke volt, aki Románia ellen kémkedett az első világháború idején. Világhírű felfedező lett, az első erdélyi őslénymaradvány megtalálója, leírója, tucatnyi akadémia és egyetem tagja, professzora, aki rendíthetetlenül járta Albánia vadregényes vidékeit, se egyben leírta az ország első földrajzi összefoglalását is. Élete vége felé elhagyta erdélyi kastélyát és birtokait, Bécsben élt titkárával. Ez a tény már eleve megbotránkoztatta a közvéleményt, de végül 1933-ban lelőtte szeretőjét és magával is végzett. A földrajztudós szakmai életútja többnyire ismeretes, ám személyes életének szakaszai, történetei eleddig ismeretlenek voltak. Az emlékirat mindenre fényt derít, benne kirajzolódik a századelő és a Monarchia politikatörténete, illetve a világháborút megelőző balkáni és dél-európai forrongások története is, köztük elsősorban az ismeretlen Albánia, ahol a vendetta, a törzsi berendezkedés, a török uralom nyűgje és hatása valós jelen volt még 1912-ben illetve az első világháború idején is. A kötetet mintegy százötven fotó kíséri, a kiadvány kultúrtörténeti kuriózum mint első közlés.
,,1916-ban Pristináról Prizren felé menet Ferizovicban találkoztam először bolgár tisztekkel. Mivel Ausztria-Magyarország igényt tartott Szerbiának azon albánok lakta területeire, amelyeket elsőnek bolgár csapatok szálltak meg, meglehetős feszült volt a hangulat a Monarchia és Bulgária között. A feszültségről szóló első híreket Kövesstől hallottam Čačakban, aki megmondta nekem és Haesslernek, hogy mindent elkövet, hogy a bolgárok elhagyják Djakovát és Prizrent. Ők azonban sehogyan sem akarják kiüríteni e két helységet. Hasonló híreket hallottam Mitrovicán és Prizrenben is, mivel pedig nekem szabadcsapatomat abban az időben kizárólag bolgárok által megszállott területen kellett felállítanom, első találkozásunk nagyon fontos volt. A bolgár tisztikar, amint azt el is vártam, nagyon szívélyesen fogadott. Magatartásából azt vettem ki, súlyt vetnek arra, hogy egy független közép-európai emberre lehetőség szerint jó benyomást gyakoroljanak."
432 oldal
3990 Ft
Görgey Gábor
Különleges emlékkönyv: Görgey Gábor, a dédunoka emlékezik Görgey Artúrra egy nem szokványos, különleges kötetben. Benne az Artúrról írt, nagy sikerrel bemutatott dráma eddig kiadatlan szövege is helyet kapott, a személyes tárgyakról és a Görgey Artúr-hagyaték egyéb relikviáiról és dokumentumairól írt feljegyzések, természetesen képek és korabeli fotók kíséretében. Tíz írás mutatja be e hagyatékot, először kerül bemutatásra a Kossuth-féle kinevezés, Görgey Artúr pipája, pecsétgyűrűje, levelek és rajzok a hadvezértől, akinek emlékezete igencsak furcsa és vegyes képet mutat, miután Kossuth valósággal megvádolta őt ama bizonyos vidini levélben. Hogy ki volt valójában Görgey Artúr, az kiderül e személyes emlékezésből, mely nem a családi kötelék okán fogant elfogultság leirata, hanem a kivételes portré sajátos nézőpontú megrajzolása. A Kossuth-díjas Görgey Gábor, aki mellesleg szintén Artúr, ezúttal vegyes műfajú kötettel rukkolt elő. Egyedi, különleges és személyes hangú mementó ez, tele korábban kiadatlan dokumentumokkal, képekkel. És titkokkal.
,,...legfontosabb, hogy a nemzet a bukott szabadságharc után ne veszítse el önbizalmát. Ehhez pedig bűnbakra van szüksége: hogy nem a nemzet az oka a bukásnak, hanem egy gaz áruló. Ön vállalta ezt a szerepet, hordta a terhet kilencvenkilenc esztendős koráig, tragikus boldogtalanságban. És én ezt legalább akkora stratégiai bölcsességnek, de mindenekelőtt hősiességnek tekintem, mint a hadtörténetben máig példaértékű téli és tavaszi hadjáratát, amelyekben Európa egyik legerősebb hadseregét verte meg, vagy Pákozdot és Isaszeget, vagy amikor az ácsi csatában lélektani szempontból fontosnak vélte, hogy katonái ott lássák, tábornoki egyenruhástól az első vonalban, és olyan fejsebet kapott, hogy szemtanúk szerint látszott az agyveleje. Igen, a nemzet önbecsülését mentő bűnbak szerepének fájdalmas vállalása ugyanilyen hősiesség volt."
256 oldal
3490 Ft
Ifjabb gróf Andrássy Gyula
Az ismeretlenség homályából lép elő Andrássy gróf írása: 1916-ban összefoglalta az első világháború történelmi helyzetét, s mint ilyen, az írás nem Trianon felőli bemutatás, hanem a jelen élve boncolása. A jelen, ami a háború derekán a Monarchia sikereiről, Bukarest megszállásáról, Wilson új politikájáról, a béketeremtési erőfeszítésekről szólt. A kötetben a nagyhatalmi politikai játszmák jelennek meg a forrongó balkáni háborúk tükrében, a szarajevói gyilkosság, a császár halála, illetve az orosz nagyhatalmi törekvések kulisszatitkai. Mindemellett a román politikai törekvések sem maradnak említés nélkül: Andrássy kíméletlenül leleplezi a bukaresti diplomácia húzásait, amikor Erdély elszakítására tettek kísérletet már jóval a világégés előtt. A történelmi panoptikum pazar: a kiegyezéstől kezdve a török birodalom hanyatlásáig, ebből kifolyólag a forrongó balkáni tűzvészek bemutatásáig valamennyi esemény terítékre kerül, hiszen a háborús konfliktus valójában sokkal 1914 előtt kezdődött. Az első nagy nyugati háború, a francia és porosz viszály végkimenetele illetve a cári Oroszország Európa-politikája 1870-től borítékolta a konfliktus fennmaradását, amihez az ütközőállam Monarchia sem tudott válaszokat adni. Sem akkor, sem a századelőn. Andrássy elemző írása sajátos interpretációja a vérzivatarban úszó kontinensviadalnak, a szemtanú és politikus szemszögéből vizsgálja az eseményeket, megállapításai és okfejtései túlnyúlnak a korabeli jelen kérdésein. A mű megkerülhetetlen mind a történelem iránt érdeklődőknek, mind pedig a nemzeti múlt olvasóinak.
,,Oroszország minden ízében hódító állam. Ott két hódító irány küzd egymással, az egyik az, amely Ázsia felé kívánja terjeszteni a cárok birodalmát Mandzsúriával és esetleg Indiával, mint végcéllal, a másik pedig, amely a keleti kérdést tartja fontosabbnak, és az ortodox szláv világ élén akarja magának a Boszporus és a Dardanellák uralmát biztosítani. A háború oka az, hogy az utolsó japáni háború óta Oroszország teljes erővel a keleti ambíció szolgá?latába állt, és különösen az, hogy ezen keleti ambícióját a nagyszerb eszmék felkarolásával indította meg."
oldal
3490 Ft
Rejtő Jenő
Irodalmi szenzáció Rejtő Jenő kiadatlan munkáinak kiadása. A jelen esetben több kéziratról, levélről, bohózatról, forgatókönyvről van szó, melyek ízig-vérig igazi rejtős-sztorik, és műfaji különbségük ellenére valamennyi hamisítatlan korabeli pesti humor. Az egyes szövegeket bevezető vezeti fel, illetve az eredetileg töredékes kéziratokhoz fűzött megjegyzések és kiegészítések a Rejtő-írásoktól elkülönülve szerepelnek. A közölt írások közül egyedül a Tokaji aszú című vígjáték látott nyomtatásban napvilágot a Színházi Magazinban (1941) - Szilágyi László neve alatt, mert a korabeli zsidótörvények miatt az író csak ,,feketén", más neve alatt dolgozhatott. A Pillanatnyi pénzzavar forgatókönyvét Kanizsay József néven Rejtő írta, mely a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában lelhető fel. A filmforgatókönyv a könnyebb olvashatóság végett színműformára lett átalakítva. A kötetbe beemelt két bohózat közül a Légió mindhalálig kultikus státuszra emelkedett, bár idáig még nem publikálták, és szintén aránylag ismeretlen A 3 test őr. Rejtő Jenőhöz szorosan kapcsolódik Fülig Jimmy neve, így ifjúkori jóbarátja, Ladányi Béla fiának születésére kedvenc főhőse nevében írt levelet, ami igazi gyöngyszeme az összeállításnak. A kötetet a sajtó alá rendező Kiss Ferenc utószava zárja, melyben megpróbál rendet rakni a kusza Rejtő-hagyaték rejtelmeiben is.
280 oldal
3490 Ft
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ