kiadvány oldalanként
Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola
Szilvássy Carola báróné (1876-1948) Kolozsvár emblematikus személyisége, az első világháború sebészeti különítményének ápolónője, aktív közéleti tevékenységet folytató hölgy volt, a Kolozsvári Nőszövetség elnöke, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság tagja, az Erdélyi Színpártoló Társaság alelnöknője, az Erdélyi Helikon védasszonya, az Óvári Szalon mozgatórugója, az Erzsébet Rend kitüntetettje, a diakonissza mozgalom első számú támogatója. Édesapja Szilvássy Béla földbirtokos, édesanyja báró Wass Antónia. Carola báró Bornemissza Elemérnek lett a felesége. Egyetlen gyermekük korai halála után különváltak. Hetvenkét éves korában halt meg Kolozsváron. Sírjára a jelenlevők emlékezete szerint Bánffy Miklós helyezett egy vörös rózsacsokrot. Janovics Jenő rendezésében ő játszotta elsőként Nóra szerepét a kolozsvári színpadon. Bábáskodott a Helikon-kör születésénél, szerkesztői munkát is végzett, és nem csak Bánffy Erdély-trilógiája esetében az érintettség okán. Szerb Antal is elsőként neki küldte el a Magyar irodalomtörténet kéziratát, azzal a megjegyzéssel, hogy ha alkalmasnak találja, küldje tovább. A meghökkentő adalékok értelmezésében talán segít, ha eláruljuk: Carola nemcsak valamennyi megjelenő könyvet elolvasta, de négynyelvű olvasónaplót is vezetett. A jelen emlékkönyv a Carola-hagyaték első feldolgozása, melyben a korabeli erdélyi kultúrélet hétköznapjai, a galíciai front pokolbéli napjai mutatkoznak meg, valamint a báróné versei, novellái és a hozzá írt levelek mentén kibontakozik a húszas évek kolozsvári kultúrtörténete, számos kevésbé ismert részlettel gazdagítva a helytörténet iránt érdeklődők kíváncsiságát. Szilvássy Carola naplójegyzetei pedig egy kor autentikus lenyomatai arról, hogy egy erdélyi modern nemesasszony hogyan dolgozik, él, alkot az első világháború hétköznapjai közepette... Senki ne várjon borzongató részleteket, a helyzet kilátástalanságát, a hétköznapi nehézséget a monotonitás, a folytonos bizonytalanság adja, a vibrálás, ami átsüt az időnként szinte bevésett szavakon...
Szilvássy Carola nem csupán ápolónő volt, hanem egy sokoldalú kreatív személyiség, korának divatos szépsége, múzsa, aki kipróbálta magát a kolozsvári színpadon, az újonnan megalakult filmgyárban, az erdélyi irodalmi körökben, a Helikon porondján, Blériot repülőgépén, az afrikai vadonban, és ahogy egy okos, művelt, erős, kivételes asszonyhoz illik, mindenhol sikert aratott... de álljon itt a szemtanú Hunyady Sándor leírása a New York kávéházba való bevonulásáról: A békeidők kolozsvári New York-ja csakugyan az ország egyik legjobb, legúribb, legápoltabb étterme volt. Építésével, tejüveg plafonjával hasonlított valamennyire a pesti Hungáriára. Az étterem egyik sarkában néhány asztal bordószín girlanddal volt elválasztva a többiektől. Amikor már a feketekávénál tartottunk, mintha léghuzam támadt volna a hirtelen kinyitott ajtóból, magas, elegáns, előkelően energikus fiatalasszony lépett be a homályos étterembe. Hosszú, gyors, angolos lépésekkel végigsuhogott a parkettre fektetett keskeny, piros szőnyegen. Nemcsak a ruháján, a válltartásán, a profilján látszott, hogy odatartozik a bordó zsinóron túlra. Arra is ment, egyenesen, biztosan, szinte forradalmasítva agresszív előkelőségével maga körül a levegőt.
288 oldal
3490 Ft
Mindszenty József
Lenin, Sztálin, Hruscsov, Rákosi, Kádár: a kommunizmus hírhedt alakjai többnyire ismert figurái a 20. századi egyetemes történelemnek, ahogy a kiindulási alap, a marxi életmű is. A 20-as évektől kibontakozó véres keleti diktatúra nemcsak a szovjet rendszer sajátja volt, az eszmét szervezetten exportálták a kelet-európai országokba is a világháborút követően, amivel elérték, hogy az Elbától keletre Ázsia túlpartjáig kommunista önkényuralmak irányítottak milliókat. Felvetődik a kérdés, hogy mégis miként és hogyan, milyen terroreszközökkel érték el a látszólag teljesíthetetlen feladatot azok az bolsevisták és elvtársak, akik 1917-ben magukhoz ragadták a hatalmat a cári Oroszországban? A történelmi ív és tér elképesztő méretű volt, az eszköztár és a módszertan pedig példátlan statuálások sorából állt. Mindszenty József, aki maga is megtapasztalta a hatalom erőszakosságát, igazi ellenfele volt a kommunizmusnak és magának Rákosinak. Neve összeforrt az általános ellenállással, 1949-ben koncepciós perben életfolytig tartó fegyházra ítélték, 1955-ben végül házi őrizetbe került. 1956. november 4-én az amerikai követségen kért menedéket, ahol végül tizennégy évig tartozkodott. A majd másfél évtizedes időszakban folyamatosan dolgozott és írt, nemcsak az emlékirataival foglalkozott, hanem a hazai és nemzetközi sajtótermékek mellett a nyugati világ könyveivel is, elsősorban a korszakot érintő kiadványokkal. Sokezer oldalas kézirattári hagyatékából ezúttal a Kommunista arcélek dosszié tartalmát dolgozta fel a kiadó, melyben portrészerűen ír a kommunizmus hírhedt-ismert alakjairól, valamint az általuk kiépített rendszer sajátosságairól. Az időnként szemelvényes, máskor esszészerű jegyzetek valós és hiteles képet rajzolnak a szörnykorszakról, ugyanakkor remek képet festenek a nyugati világban kialakult illuzórikus-hitetlenkedő véleményekről is, amikor ütközteti a kozmetikázott információkat a valósággal - mind a szovjet, mind pedig a magyar vonatkozások tekintetében.
336 oldal
3990 Ft
Gróf Bethlen Béla
Szenzációs leletmentés gróf Bethlen Béla emlékiratainak teljes kiadása. Erdély kormánybiztosának emlékiratai hajdanán csonkán napvilágot láttak három évtizeddel ezelőtt, ám kiderült, hogy az eredeti jegyzetek több mint felét nem közölték le. Bethleni gróf dr. Bethlen Béla (Aranyosrákos, 1888. november 2. - Kolozsvár, 1979. november 6.), erdélyi magyar földbirtokos, jogász, politikus volt. 1913-tól a kolozsvári törvényhatósági bizottság tagja, az első világháborúban honvéd hadnagy. Trianon után Erdélyben élt, 1924-től az erdélyi Országos Magyar Párt alelnöke, később elnöke, valamint a székelyudvarhelyi kerület képviselője a bukaresti parlamentben. 1940-44 között Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód vármegyék főispánja, 1944 szeptember-októberében a visszatért Észak-Erdély kormánybiztosa. 1945-ben a kommunista uralom kezdetén politikai vádakkal elítélték, 1954-ig börtönben ült. 1959-ben rehabilitálták, haláláig Kolozsváron élt. Az eredeti gépirat alapján összeállt memoárt több mint 100 korabeli fotó és dokumentum kíséretében adjuk közre, melyek szintén első közlések.

Visszaemlékezéseimben felsoroltam mindazon eseményeket, amelyek ezeréves hazánk egyik legnehezebb és egyben legszomorúbb szakaszában zajlottak le. Éppen ezért nem lehet és nem szabad azt úgy olvasni, mint egy novellát, hanem az olvasó teljesen bele kell élje magát azokba az időkbe, körülményekbe és viszonyokba. Én itt megírtam mindazon eseményeket és problémákat, melyek azokban az időkben az én szemem előtt vetődtek fel és zajlottak le, és amelyeknek magam is részese voltam. Ezek kisebb vagy nagyobb jelentőségű események voltak, de végeredményben mind történelmi események. Úgy hiszem nem túlzok, ha azt mondom, hogy egyenesen egy valóságos tragédia, amelynek én csak egy apró figurája voltam.
440 oldal
4490 Ft
Teleki Pál
MOTTÓ: ,,Erdély függetlensége véget ért."


Széki gróf Teleki Pál 1934-ben: Több barátom kívánságára lefordítottam és közreadom néhány - főleg utóbbi időben - külföldön tartott előadásomat és megjelent cikkemet. A legunalmasabbakat, az egészen földrajziakat, a gazdasági és egyéb viszonyainkat, történelmünket, veszteségeinket sablonosan leírókat elhagytam. De el kellett hagyjam viszont a legmulatságosabbakat, azokat, amelyek szövegtelenek és vetített térképek, képek, grafikonok beszélgetésszerű magyarázatából álltak. Maradt a közepe - felerészben Európa problémáiról, felerészben hazánk dolgairól szólok.
A kötet tizenkét írást tartalmaz, a szerző szerint a legizgalmasabbakat azok közül, amelyeket a nyugat-európai egyetemeken adott elő. Részben politikatörténetről van szó, de a földrajzi, népességi, kisebbségi témák boncolgatása mellett hamar kiderül, hogy miként vélekedett egy tudós kora Európájáról és benne az ország helyzetéről.
Pazar, okos, részleteiben is számos újdonságot megfogalmazó közéleti és magyar történelmi krédó a kötet, melyet a tragikus sorsú magyar miniszterelnök jegyez.
328 oldal
3990 Ft
Ignotus
1916 júniusában a Nyugat főszerkesztő-kritikusa, Ignotus úgy döntött, hogy a háborús helyzetről írt feljegyzéseit, tárcáit kötetbe rendezi, ahogy ő fogalmaz: Az itt következő jegyzetek szerzője válogatta össze e könyvében egyelőre az első hadi esztendő terméséből a sorokat, melyeket vagy jellemzőeknek érez azon napokra, vagy további napokra is igazaknak.
Akkor mi is ez pontosan?, tehetnénk fel a kérdést. Háborús krónika, titkok könyve, ismeretlen tények és összefüggések tárháza, netán helytörténet vagy bédekker? Talán mindegyik egy kicsit. Ignotus európai körképet fest a világégés első évéről, benne egyszerre szól a balkáni nemzetiségi ellentétekről, a szarajevói gyilkosságról, az amerikai kontinens ízléstelen divatjáról, a Monarchia hanyatlásáról és a ,,parisienne" kultúra dekadenciájáról, városkultúráról, hadvezérekről és nagypolitikai szándékokról.
Nem felelősöket keres, hanem világosan érvel, meglátásai és következtetései ismeretlen összefüggésekre hívják fel a figyelmet, amikor nem ismert adalékokkal szolgál a román királyról, az albán törekvésekről, a Titanicról, a Lusitániáról, a Tátráról és a Lomnici-csúcsról, Clemenceau-ról, aki Ignotus szerint a világ legrosszabb embere.
A kötet egy kiváló elme látlelete 1914-ről és 1915-ről.
224 oldal
3490 Ft
Márkosfalvi Barabás Miklós
Születtem 1810-ben febr. 22-én Márkosfalván, Erdélyben, Háromszéken. Édes atyám márkosfalvi Barabás János, édes anyám dalnoki Gaál Therézia volt, dalnoki Gaál István leánya - kezdi önéletírását a magyar biedermeier festészet legkiválóbb mestere, Barabás Miklós, akinek portréi alapján ismerhetjük Széchenyi, Arany, Teleki László, Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Liszt Ferenc és megannyi ismert személy képét. Tehetségéről már életében legendák keringtek, miszerint négy évtized távlatából emlékezett megfestendő arcokra, aztán amikor összevetették a kész képet fotókkal, mindenki azt hitte, hogy arról másolt...
Életrajza pompás karriertörténet, a korszak egyik legjobb és legizgalmasabb memoárja, mely a 19. század elejétől 1887-ig követi a személyes történet mellett az erdélyi és európai eseményeket. A helyszínek magukért beszélnek: Kolozsvár, Bécs, Bukarest, Itália, Pest, újra Erdély, az krónika pedig egyszerre szól gyerekkorról, sikerekről, a pesti árvízről és a kolozsvári télidőkről, a szabadságharcról és a kiegyezésről, a Pesti Műegyletről és a családi titkokról.
Az első kiadás 1944-ben jelent meg Kolozsváron, az ahhoz készült eredeti előszó és jegyzetek is helyet kaptak a kötetben, az újraszerkesztés megjegyzései mellett.

Barabás Miklós önéletrajzának időtartama a magyar művészet legjelentősebb korszakával esik egybe. Az úttörők közül sokan letörtek, sokan külföldön találták meg érvényesülésüket, sokan más, megbecsültebb pályával cserélték fel a rögös művészi pályát. Barabás Miklós az első, aki, bár külföldön is megállja a helyét, mégis itthon marad, és győzelmesen veszi fel a harcot a beáramló idegen művészekkel. Első, aki hazájában - és szűkebb erdélyi hazájában is! - hírt-nevet és jelentékeny vagyont szerez művészetével. Nagy szó ez abban az időben, amikor még a magyar művészettörténet hivatásos művelői is azt hirdetik, hogy a magyar fajnak nincs hajlama a művészetek iránt, s minden komoly művészi megbízást szinte magától értetődőleg az élelmes bécsi művészek sajátítanak ki maguknak - írta a műről anno Bíró Béla.
328 oldal
3490 Ft
Rejtő Jenő
Újabb Rejtő-mű az ismeretlenség homályából. Az Elveszettnek hitt művek alcímű sorozat új darabja két összetartozó művet takar, egyik cím (talán) ismerősen csenghet, de a tartalom más, főleg hogy csonka szövegközlésről volt szó korábban, és még a cím sem idomult az eredeti kézirathoz. Az izgalmas alaptörténet: a félreértések kavalkádjában egy titokzatos kémnő környékezi meg a nyársat nyelt belgyógyászt, az ügyefogyott sikkasztó matróznak áll, és egy lányszöktető fülig szerelmes lesz a zongorázó ikerpár egyik tagjába. Vagy a másikba. Ahogy tetszik! A Rejtő-rajongók nem kis örömére több mint húsz éve jelent meg először nyomtatásban a Szerencsés utat című két felvonásos Rejtő-színmű. Volt azonban a dolognak két kis szépséghibája: egyrészt a darabnak az író eredetileg a Fuss vagy fizess! címet adta, másfelől pedig hiányzott a végéről a finálé, a mindent lezáró, harmadik felvonás. Erre a hiátusra bukkant rá az író hagyatékában Kiss Ferenc Rejtő-kutató, ráadásként pedig megtalálta a valódi Szerencsés utat című operett szövegkönyvét, aminek az volt a különlegessége, hogy Rejtő az alapváltozatot dolgozta át egy teljesen más színművé. Mi akkor a közös bennük, ha két különböző történetet kreált Rejtő? Csupán annyit árulunk el, hogy főleg a humoros részeket tartotta meg, a szituációk, a helyszínek, a szereplők változtak. Mű a műben? Avagy lehet-e ugyanazt a poént más és más helyzetben használni? Vagy helyzetgyakorlat másképp, mint az ismert Beugró című tévéműsorban?
,,Hogyan ír az író?" - merül fel bennünk gyakorta a kérdés. Ez a kettős, különálló, mégis összetartozó mű talán erre a kérdésre is megadja a választ.
304 oldal
3490 Ft
Sophie Edwards Károlyi
A második világháború végeztével igen sokan elmenekültek Magyarországról. Nekünk a legszűkebb családi körön kívül mindenkivel megszakadt a kapcsolatunk. Amikor elkezdtem gyűjteni a világ minden tájára szétszóródott, rég eltűnt rokonok címeit, rádöbbentem: az én nemzedékemből már nem sokan maradtunk olyanok, akik még visszaemlékezhetnek a régi időkre. Korábban is a család legidősebb tagjai mesélték el emlékeiket a következő nemzedékeknek. Amit én hallottam a nagyszüleimtől, az jobbára még a 19. században történt. Egy mozgalmas korszakba szeretnék bepillantást engedni olvasóimnak részint személyes, részint családi, részint történelmi eseményeken keresztül. A Békés megyei Póstelken születtem 1926-ban, és a keresztségben a Károlyi Krisztina Mária Franciska Ilona Zsófia nevet kaptam. Grófkisasszony voltam, gyerekkoromban Dittának becéztek, mivel az öcsém nem tudta kimondani az első keresztnevem becenevét, a Krisztát. Mióta 1948-ban Angliába érkeztem, utolsó keresztnevem angol változatát, a Sophie-t használom - kezdi a ,,családtörténetet" a szerző, aztán keresztül-kasul vágtat a történelmen, és megrajzolja a teljes Károlyi famíliát a kora középkortól a jelenig, vagyis előtérbe kerülnek az élő Károlyi leszármazottak krónikái is. A pazar képanyaggal összeállított album mondhatni teljes repertoár, az események és legendák, a várak és kastélyok, a bálok és politikai szerepek bemutatása okán amolyan kis magyar történelmet olvashatunk e lenyűgöző kiadványban, melynek fókuszában fejezetenként a család legérdekesebb történetei állnak: így a kötet bárhol fellapozható, tetszőlegesen olvasható.
A különleges kiadvány egyedi és hiánypótló reprezentatív munka, melyben mintegy félezer színes és fekete-fehér kép kalauzol végig az évszázadokon és ismeretlen történeteken, főispánok, hadvezérek, mecénások, miniszterek, valamint miniszterelnök és köztársasági elnök titkain keresztül.
oldal
5990 Ft
Báró Kemény Jánosné Augusta Paton
Talán a legfontosabb erdélyi női emlékírás Augusta Paton eddig kiadatlan önéletrajza, amelyben a két világháború közötti és az azt követő időszak páratlan krónikáját olvashatjuk Görögországtól Erdélyig, ,,Marosvécstől Brâncoveneşti-ig". Vagyis az 1945 utáni román időszak ugyanúgy része az írásnak, mint a görög szigetvilág, ami a gyermekkor helyszíne volt. A román államosítás, a szekuritáté, a Duna deltába hurcolások és a kitelepítések történeteinek bemutatása sem maradt ki, ahogy a színházi és kulturális élet megnyomorítására tett pártállami kísérletek részletezése is helyet kapott az emlékezésben. A skót-görög származású Augusta Marosvécs urához, báró Kemény Jánoshoz ment feleségül a mezőségi Gyekén, s hosszú időn keresztül, 1944-ig együtt szervezték az Erdélyi Helikon találkozóit. Tudjuk: ez egyben Erdély legfontosabb kultúrtörténet időszaka is. A kultúrhistória mögött Bánffy Miklós, Kós Károly, Makkai Sándor, Dsida Jenő, Berde Mária, Szilvássy Karola is megjelenik számos más erdélyi híresség mellett, ugyanakkor a korabeli Kolozsvár, Marosvásárhely és Marosvécs pezsgő életének részleteiről is sokat elárul az eredetileg angolul lejegyzett memoár. A marosvécsi találkozók hátterében kibontakozik egy kivételes női sorstörténet is, hiszen Augusta Erdélyben tanult meg magyarul, Bánffy és Kós mellett képezte magát irodalomból, kultúrából, s olyannyira megszerette Erdélyt, hogy a kommunizmus idején sem hagyta el a Maros vidékét: egészen haláláig Marosvásárhelyen élt szegénységben. Kiadatlan naplója felbecsülhetetlen érték, nem csak Erdély és Erdély története iránt érdeklődőknek.
,,1945: Mielőtt János visszajött volna, fogtam a gyerekeket és beköltöztem Vécsre, a gazdasági intéző kicsi házába, ami üresen állt. Szalmát tettünk a földre, és azon aludtunk. Másnap mindenki tetvesen ébredt. Még mindig tele volt tetűvel, amit az oroszok hagytak maguk után. De sikerült kitakarítani. Visszakaptunk a falusiaktól néhány bútordarabot, amit elvittek a kastélyból megőrzésre. Vettem egy tehenet, és elkezdtünk élelmet termelni. Idős hozzátartozóink is oda költöztek, hárman egy szobába. Mi egy másikban voltunk. De legalább tisztaság volt.
A kastélyból mindent kirámoltak. A németek, mielőtt elmentek volna, kiürítettek minden tollpárnát és lószőr-matracot, gondolom azért, hogy az oroszok ne alhassanak olyan kényelmesen, mint ők. Eltűnt a teljes könyvtár. Heine versei a földön feküdtek, összetépve. Szívszorongató látvány volt. Később, amikor elmentem húst venni a mészárszékbe, szörnyülködve láttam, hogy a mészáros, Creciu, a román papnak a testvére, az antik köteteinkbe csomagolta a húst. Meg se tudtam szólalni."
384 oldal
3990 Ft
Báró Nopcsa Ferenc
Báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc (Déva, 1877. május 3. - Bécs, 1933. április 25.) kalandos életű magyar paleontológus, geológus, albanológus, hírszerző, albán trónaspiráns emlékiratai, naplói az ismeretlenség homályából lépnek elő. A kalandregénybe is beillő életrajz pazar és lenyűgöző, hiszen Nopcsa maga is különleges életet élt Erdély és Bécs között, miközben dinoszauruszleletek feltárása mentén a Monarchia titkosügynöke volt, aki Románia ellen kémkedett az első világháború idején. Világhírű felfedező lett, az első erdélyi őslénymaradvány megtalálója, leírója, tucatnyi akadémia és egyetem tagja, professzora, aki rendíthetetlenül járta Albánia vadregényes vidékeit, se egyben leírta az ország első földrajzi összefoglalását is. Élete vége felé elhagyta erdélyi kastélyát és birtokait, Bécsben élt titkárával. Ez a tény már eleve megbotránkoztatta a közvéleményt, de végül 1933-ban lelőtte szeretőjét és magával is végzett. A földrajztudós szakmai életútja többnyire ismeretes, ám személyes életének szakaszai, történetei eleddig ismeretlenek voltak. Az emlékirat mindenre fényt derít, benne kirajzolódik a századelő és a Monarchia politikatörténete, illetve a világháborút megelőző balkáni és dél-európai forrongások története is, köztük elsősorban az ismeretlen Albánia, ahol a vendetta, a törzsi berendezkedés, a török uralom nyűgje és hatása valós jelen volt még 1912-ben illetve az első világháború idején is. A kötetet mintegy százötven fotó kíséri, a kiadvány kultúrtörténeti kuriózum mint első közlés.
,,1916-ban Pristináról Prizren felé menet Ferizovicban találkoztam először bolgár tisztekkel. Mivel Ausztria-Magyarország igényt tartott Szerbiának azon albánok lakta területeire, amelyeket elsőnek bolgár csapatok szálltak meg, meglehetős feszült volt a hangulat a Monarchia és Bulgária között. A feszültségről szóló első híreket Kövesstől hallottam Čačakban, aki megmondta nekem és Haesslernek, hogy mindent elkövet, hogy a bolgárok elhagyják Djakovát és Prizrent. Ők azonban sehogyan sem akarják kiüríteni e két helységet. Hasonló híreket hallottam Mitrovicán és Prizrenben is, mivel pedig nekem szabadcsapatomat abban az időben kizárólag bolgárok által megszállott területen kellett felállítanom, első találkozásunk nagyon fontos volt. A bolgár tisztikar, amint azt el is vártam, nagyon szívélyesen fogadott. Magatartásából azt vettem ki, súlyt vetnek arra, hogy egy független közép-európai emberre lehetőség szerint jó benyomást gyakoroljanak."
432 oldal
3990 Ft
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ