kiadvány oldalanként
Sophie Edwards Károlyi
A második világháború végeztével igen sokan elmenekültek Magyarországról. Nekünk a legszűkebb családi körön kívül mindenkivel megszakadt a kapcsolatunk. Amikor elkezdtem gyűjteni a világ minden tájára szétszóródott, rég eltűnt rokonok címeit, rádöbbentem: az én nemzedékemből már nem sokan maradtunk olyanok, akik még visszaemlékezhetnek a régi időkre. Korábban is a család legidősebb tagjai mesélték el emlékeiket a következő nemzedékeknek. Amit én hallottam a nagyszüleimtől, az jobbára még a 19. században történt. Egy mozgalmas korszakba szeretnék bepillantást engedni olvasóimnak részint személyes, részint családi, részint történelmi eseményeken keresztül. A Békés megyei Póstelken születtem 1926-ban, és a keresztségben a Károlyi Krisztina Mária Franciska Ilona Zsófia nevet kaptam. Grófkisasszony voltam, gyerekkoromban Dittának becéztek, mivel az öcsém nem tudta kimondani az első keresztnevem becenevét, a Krisztát. Mióta 1948-ban Angliába érkeztem, utolsó keresztnevem angol változatát, a Sophie-t használom - kezdi a ,,családtörténetet" a szerző, aztán keresztül-kasul vágtat a történelmen, és megrajzolja a teljes Károlyi famíliát a kora középkortól a jelenig, vagyis előtérbe kerülnek az élő Károlyi leszármazottak krónikái is. A pazar képanyaggal összeállított album mondhatni teljes repertoár, az események és legendák, a várak és kastélyok, a bálok és politikai szerepek bemutatása okán amolyan kis magyar történelmet olvashatunk e lenyűgöző kiadványban, melynek fókuszában fejezetenként a család legérdekesebb történetei állnak: így a kötet bárhol fellapozható, tetszőlegesen olvasható.
A különleges kiadvány egyedi és hiánypótló reprezentatív munka, melyben mintegy félezer színes és fekete-fehér kép kalauzol végig az évszázadokon és ismeretlen történeteken, főispánok, hadvezérek, mecénások, miniszterek, valamint miniszterelnök és köztársasági elnök titkain keresztül.
oldal
5990 Ft
Báró Kemény Jánosné Augusta Paton
Talán a legfontosabb erdélyi női emlékírás Augusta Paton eddig kiadatlan önéletrajza, amelyben a két világháború közötti és az azt követő időszak páratlan krónikáját olvashatjuk Görögországtól Erdélyig, ,,Marosvécstől Brâncoveneşti-ig". Vagyis az 1945 utáni román időszak ugyanúgy része az írásnak, mint a görög szigetvilág, ami a gyermekkor helyszíne volt. A román államosítás, a szekuritáté, a Duna deltába hurcolások és a kitelepítések történeteinek bemutatása sem maradt ki, ahogy a színházi és kulturális élet megnyomorítására tett pártállami kísérletek részletezése is helyet kapott az emlékezésben. A skót-görög származású Augusta Marosvécs urához, báró Kemény Jánoshoz ment feleségül a mezőségi Gyekén, s hosszú időn keresztül, 1944-ig együtt szervezték az Erdélyi Helikon találkozóit. Tudjuk: ez egyben Erdély legfontosabb kultúrtörténet időszaka is. A kultúrhistória mögött Bánffy Miklós, Kós Károly, Makkai Sándor, Dsida Jenő, Berde Mária, Szilvássy Karola is megjelenik számos más erdélyi híresség mellett, ugyanakkor a korabeli Kolozsvár, Marosvásárhely és Marosvécs pezsgő életének részleteiről is sokat elárul az eredetileg angolul lejegyzett memoár. A marosvécsi találkozók hátterében kibontakozik egy kivételes női sorstörténet is, hiszen Augusta Erdélyben tanult meg magyarul, Bánffy és Kós mellett képezte magát irodalomból, kultúrából, s olyannyira megszerette Erdélyt, hogy a kommunizmus idején sem hagyta el a Maros vidékét: egészen haláláig Marosvásárhelyen élt szegénységben. Kiadatlan naplója felbecsülhetetlen érték, nem csak Erdély és Erdély története iránt érdeklődőknek.
,,1945: Mielőtt János visszajött volna, fogtam a gyerekeket és beköltöztem Vécsre, a gazdasági intéző kicsi házába, ami üresen állt. Szalmát tettünk a földre, és azon aludtunk. Másnap mindenki tetvesen ébredt. Még mindig tele volt tetűvel, amit az oroszok hagytak maguk után. De sikerült kitakarítani. Visszakaptunk a falusiaktól néhány bútordarabot, amit elvittek a kastélyból megőrzésre. Vettem egy tehenet, és elkezdtünk élelmet termelni. Idős hozzátartozóink is oda költöztek, hárman egy szobába. Mi egy másikban voltunk. De legalább tisztaság volt.
A kastélyból mindent kirámoltak. A németek, mielőtt elmentek volna, kiürítettek minden tollpárnát és lószőr-matracot, gondolom azért, hogy az oroszok ne alhassanak olyan kényelmesen, mint ők. Eltűnt a teljes könyvtár. Heine versei a földön feküdtek, összetépve. Szívszorongató látvány volt. Később, amikor elmentem húst venni a mészárszékbe, szörnyülködve láttam, hogy a mészáros, Creciu, a román papnak a testvére, az antik köteteinkbe csomagolta a húst. Meg se tudtam szólalni."
384 oldal
3990 Ft
Báró Nopcsa Ferenc
Báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc (Déva, 1877. május 3. - Bécs, 1933. április 25.) kalandos életű magyar paleontológus, geológus, albanológus, hírszerző, albán trónaspiráns emlékiratai, naplói az ismeretlenség homályából lépnek elő. A kalandregénybe is beillő életrajz pazar és lenyűgöző, hiszen Nopcsa maga is különleges életet élt Erdély és Bécs között, miközben dinoszauruszleletek feltárása mentén a Monarchia titkosügynöke volt, aki Románia ellen kémkedett az első világháború idején. Világhírű felfedező lett, az első erdélyi őslénymaradvány megtalálója, leírója, tucatnyi akadémia és egyetem tagja, professzora, aki rendíthetetlenül járta Albánia vadregényes vidékeit, se egyben leírta az ország első földrajzi összefoglalását is. Élete vége felé elhagyta erdélyi kastélyát és birtokait, Bécsben élt titkárával. Ez a tény már eleve megbotránkoztatta a közvéleményt, de végül 1933-ban lelőtte szeretőjét és magával is végzett. A földrajztudós szakmai életútja többnyire ismeretes, ám személyes életének szakaszai, történetei eleddig ismeretlenek voltak. Az emlékirat mindenre fényt derít, benne kirajzolódik a századelő és a Monarchia politikatörténete, illetve a világháborút megelőző balkáni és dél-európai forrongások története is, köztük elsősorban az ismeretlen Albánia, ahol a vendetta, a törzsi berendezkedés, a török uralom nyűgje és hatása valós jelen volt még 1912-ben illetve az első világháború idején is. A kötetet mintegy százötven fotó kíséri, a kiadvány kultúrtörténeti kuriózum mint első közlés.
,,1916-ban Pristináról Prizren felé menet Ferizovicban találkoztam először bolgár tisztekkel. Mivel Ausztria-Magyarország igényt tartott Szerbiának azon albánok lakta területeire, amelyeket elsőnek bolgár csapatok szálltak meg, meglehetős feszült volt a hangulat a Monarchia és Bulgária között. A feszültségről szóló első híreket Kövesstől hallottam Čačakban, aki megmondta nekem és Haesslernek, hogy mindent elkövet, hogy a bolgárok elhagyják Djakovát és Prizrent. Ők azonban sehogyan sem akarják kiüríteni e két helységet. Hasonló híreket hallottam Mitrovicán és Prizrenben is, mivel pedig nekem szabadcsapatomat abban az időben kizárólag bolgárok által megszállott területen kellett felállítanom, első találkozásunk nagyon fontos volt. A bolgár tisztikar, amint azt el is vártam, nagyon szívélyesen fogadott. Magatartásából azt vettem ki, súlyt vetnek arra, hogy egy független közép-európai emberre lehetőség szerint jó benyomást gyakoroljanak."
432 oldal
3990 Ft
Görgey Gábor
Különleges emlékkönyv: Görgey Gábor, a dédunoka emlékezik Görgey Artúrra egy nem szokványos, különleges kötetben. Benne az Artúrról írt, nagy sikerrel bemutatott dráma eddig kiadatlan szövege is helyet kapott, a személyes tárgyakról és a Görgey Artúr-hagyaték egyéb relikviáiról és dokumentumairól írt feljegyzések, természetesen képek és korabeli fotók kíséretében. Tíz írás mutatja be e hagyatékot, először kerül bemutatásra a Kossuth-féle kinevezés, Görgey Artúr pipája, pecsétgyűrűje, levelek és rajzok a hadvezértől, akinek emlékezete igencsak furcsa és vegyes képet mutat, miután Kossuth valósággal megvádolta őt ama bizonyos vidini levélben. Hogy ki volt valójában Görgey Artúr, az kiderül e személyes emlékezésből, mely nem a családi kötelék okán fogant elfogultság leirata, hanem a kivételes portré sajátos nézőpontú megrajzolása. A Kossuth-díjas Görgey Gábor, aki mellesleg szintén Artúr, ezúttal vegyes műfajú kötettel rukkolt elő. Egyedi, különleges és személyes hangú mementó ez, tele korábban kiadatlan dokumentumokkal, képekkel. És titkokkal.
,,...legfontosabb, hogy a nemzet a bukott szabadságharc után ne veszítse el önbizalmát. Ehhez pedig bűnbakra van szüksége: hogy nem a nemzet az oka a bukásnak, hanem egy gaz áruló. Ön vállalta ezt a szerepet, hordta a terhet kilencvenkilenc esztendős koráig, tragikus boldogtalanságban. És én ezt legalább akkora stratégiai bölcsességnek, de mindenekelőtt hősiességnek tekintem, mint a hadtörténetben máig példaértékű téli és tavaszi hadjáratát, amelyekben Európa egyik legerősebb hadseregét verte meg, vagy Pákozdot és Isaszeget, vagy amikor az ácsi csatában lélektani szempontból fontosnak vélte, hogy katonái ott lássák, tábornoki egyenruhástól az első vonalban, és olyan fejsebet kapott, hogy szemtanúk szerint látszott az agyveleje. Igen, a nemzet önbecsülését mentő bűnbak szerepének fájdalmas vállalása ugyanilyen hősiesség volt."
256 oldal
3490 Ft
Ifjabb gróf Andrássy Gyula
Az ismeretlenség homályából lép elő Andrássy gróf írása: 1916-ban összefoglalta az első világháború történelmi helyzetét, s mint ilyen, az írás nem Trianon felőli bemutatás, hanem a jelen élve boncolása. A jelen, ami a háború derekán a Monarchia sikereiről, Bukarest megszállásáról, Wilson új politikájáról, a béketeremtési erőfeszítésekről szólt. A kötetben a nagyhatalmi politikai játszmák jelennek meg a forrongó balkáni háborúk tükrében, a szarajevói gyilkosság, a császár halála, illetve az orosz nagyhatalmi törekvések kulisszatitkai. Mindemellett a román politikai törekvések sem maradnak említés nélkül: Andrássy kíméletlenül leleplezi a bukaresti diplomácia húzásait, amikor Erdély elszakítására tettek kísérletet már jóval a világégés előtt. A történelmi panoptikum pazar: a kiegyezéstől kezdve a török birodalom hanyatlásáig, ebből kifolyólag a forrongó balkáni tűzvészek bemutatásáig valamennyi esemény terítékre kerül, hiszen a háborús konfliktus valójában sokkal 1914 előtt kezdődött. Az első nagy nyugati háború, a francia és porosz viszály végkimenetele illetve a cári Oroszország Európa-politikája 1870-től borítékolta a konfliktus fennmaradását, amihez az ütközőállam Monarchia sem tudott válaszokat adni. Sem akkor, sem a századelőn. Andrássy elemző írása sajátos interpretációja a vérzivatarban úszó kontinensviadalnak, a szemtanú és politikus szemszögéből vizsgálja az eseményeket, megállapításai és okfejtései túlnyúlnak a korabeli jelen kérdésein. A mű megkerülhetetlen mind a történelem iránt érdeklődőknek, mind pedig a nemzeti múlt olvasóinak.
,,Oroszország minden ízében hódító állam. Ott két hódító irány küzd egymással, az egyik az, amely Ázsia felé kívánja terjeszteni a cárok birodalmát Mandzsúriával és esetleg Indiával, mint végcéllal, a másik pedig, amely a keleti kérdést tartja fontosabbnak, és az ortodox szláv világ élén akarja magának a Boszporus és a Dardanellák uralmát biztosítani. A háború oka az, hogy az utolsó japáni háború óta Oroszország teljes erővel a keleti ambíció szolgá?latába állt, és különösen az, hogy ezen keleti ambícióját a nagyszerb eszmék felkarolásával indította meg."
oldal
3490 Ft
Rejtő Jenő
Irodalmi szenzáció Rejtő Jenő kiadatlan munkáinak kiadása. A jelen esetben több kéziratról, levélről, bohózatról, forgatókönyvről van szó, melyek ízig-vérig igazi rejtős-sztorik, és műfaji különbségük ellenére valamennyi hamisítatlan korabeli pesti humor. Az egyes szövegeket bevezető vezeti fel, illetve az eredetileg töredékes kéziratokhoz fűzött megjegyzések és kiegészítések a Rejtő-írásoktól elkülönülve szerepelnek. A közölt írások közül egyedül a Tokaji aszú című vígjáték látott nyomtatásban napvilágot a Színházi Magazinban (1941) - Szilágyi László neve alatt, mert a korabeli zsidótörvények miatt az író csak ,,feketén", más neve alatt dolgozhatott. A Pillanatnyi pénzzavar forgatókönyvét Kanizsay József néven Rejtő írta, mely a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában lelhető fel. A filmforgatókönyv a könnyebb olvashatóság végett színműformára lett átalakítva. A kötetbe beemelt két bohózat közül a Légió mindhalálig kultikus státuszra emelkedett, bár idáig még nem publikálták, és szintén aránylag ismeretlen A 3 test őr. Rejtő Jenőhöz szorosan kapcsolódik Fülig Jimmy neve, így ifjúkori jóbarátja, Ladányi Béla fiának születésére kedvenc főhőse nevében írt levelet, ami igazi gyöngyszeme az összeállításnak. A kötetet a sajtó alá rendező Kiss Ferenc utószava zárja, melyben megpróbál rendet rakni a kusza Rejtő-hagyaték rejtelmeiben is.
280 oldal
3490 Ft
Windisch-Graetz Lajos herceg
A kötet waldsteini és thali Windisch-Graetz Lajos naplójegyzeteken alapuló első világháborús emlékiratát tartalmazza. A mű először német nyelven látott napvilágot 1920 szeptemberében. Politikai pályája kezdetén a herceget forradalmi-antidinasztikus érzelmű ,,vörös hercegnek" tartották, akiből az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után reakciós ,,fekete herceg" lett. A német változatból azonnal botránykönyv vált. A benne foglalt állítások miatt ugyanis Otto Bauer osztrák szociáldemokrata politikus becsületsértési pert indított Windisch-Graetzcel szemben a bécsi büntetőtörvényszéken. A bíróság helyt adott a panaszának, és a rendőrség lefoglalta az osztrák főváros könyvkereskedéseiben található példányokat. Röviddel ezt követően Károlyi Mihály jelentette fel rágalmazásért a herceget a berlini büntetőbíróságon, és 1922-ben sikerült elérnie, hogy a berlini kiadó visszavonja a boltok polcairól a művet. A könyv német nyelvterületen történt viharos fogadtatása némileg magyarázatot adhat arra, hogy hazánkban csak magánkiadásként publikálta Windisch-Graetz e munkát. Az őszirózsás forradalom árnyékában Andrássy Svájcba küldte, hogy antantdiplomatákkal tárgyaljon a Monarchiával kötendő béke lehetőségeiről és feltételeiről. A kötet utolsó fejezete erről az útról szól, kiegészítve a szerző rövid meglátásaival a trianoni Magyarország legfőbb közgazdasági és társadalompolitikai kérdéseiről. A herceg kiküldetése nem járt, nem is járhatott sikerrel, hiszen 1918 késő őszére az antant vezető politikusainak köreiben már nem az volt a kérdés, hogy fennmaradhat-e az Osztrák-Magyar Monarchia (és annak részeként a történelmi magyar állam), hanem hogy hol húzódjanak a birodalom helyén létrejövő új államok határai.
,,Egy évig voltam távol hazulról. Amikor elmentem, és Károlyi hívei megkezdték ellenem hajtóvadászatukat, úgynevezett barátaim és híveim legtöbbje rövidesen az új hatalmasok táborához csatlakozott. Hisz most onnan remélhettek mindent, és nincs könnyebb, nincs közelebbfekvő érv, mint az, hogy hazafias kötelességből kell rendelkezésre állani... Később, amikor politikám, melyet annak idején folytattam, fájdalom... oly véresen igazolódott - amikor a tanácsrendszer összeomlása után fölmerült az újjászervezés lehetősége, ugyanazok az emberek, akik oly gyorsan vedlettek át Tisza bámulóiból Károlyi uszályhordozóivá, félni kezdtek, hogyha hazajövök, kellemetlen igazságok derülnének napfényre. Jelen sorokban elmondom az összeomlásnak szomorú történetét, elmondom azon beállításban, amelyet magam tapasztalhattam közvetlen közelségben."
400 oldal
3990 Ft
Gróf ifjabb Andrássy Gyuláné Zichy Eleonóra
Vázsonykői és zicsi Zichy Eleonóra (1867-1945) 1885-ben ment férjhez Andrássy Gyula fiához, Andrássy Tivadarhoz (1857-1905). Tivadar halála után négy évvel a családi vagyon egyben tartása miatt sógorával, ifjabb Andrássy Gyulával (1860-1929) házasodott össze. Fiatal korától naplót vezetett, a húszas években emlékirat írásába is belefogott, végül nem készült el vele. Az 1917-1922 közötti éveket felölelő jegyzetei sem teljesek, vannak hiányos és töredékes szakaszai, bejegyzései, de mindezek nem vonnak le páratlan értékükből. Az írások nemcsak magándolgok, -események és történetek repertóriuma, hanem leveleket, bejegyzéseket és a családtagok feljegyzéseit is megörökítő valóságos és hiteles kordokumentum, melyben Andrássy Gyula, Apponyi Albert, Bethlen István és mások által írt sorok is szerepelnek. A diplomatikus férjjel szemben az asszony szókimondó és határozott, nem rejti véka alá ellenszenvét például a Károlyiakkal vagy másokkal szemben, amikor a lánya esküvője vagy az emigráció kérdése felmerül. A család a világháborút követően komoly anyagi veszteségeket szenvedett el: az erdélyi vadászkastélyt a románok, a tőketerebesit a szlovákok foglalták el, a naplóban számos rész foglalkozik a fosztogatásokkal: ,,Erdélyben iszonyú pusztítások folynak, amiről persze az újságok hallgatnak. Sok az erdélyi menekült. Rengeteg sok kastélyt feldúltak a románok. A falvak egymásnak háborút üzennek. Az erdélyi urak és földbirtokosok a béketárgyalásokig teljesen koldusbotra juttatják és a magyarokat addig kipusztítják. [...] A csehek is rendet csinálnak és most Szepes felett a lengyelek kezdenek nyugtalankodni. A szerbek pedig csak Pécsig terjeszkednek. Egypár francia megjött és undorító látni az értük való szerelmi hevülés túlzásait. Pedig egyre jobban kezdik kimutatni imperializmusuk foga fehérjét, és nem értem miért őrüljünk meg a gyönyörtől, valahányszor egy francia megjelenik a látóhatáron."
A páratlanul gazdag forrásanyag Magyarország történelmének egyik legizgalmasabb időszakát taglalja, melyben a világháború, a forradalom, Trianon, a Horthy-korszak első évei ugyanúgy benne vannak, mint a kor ismert közéleti személyiségei Kun Bélától Friedrich Istvánon át Bethlen Istvánig és Teleki Pálig. E portrék nem csupán szubjektív benyomások lenyomatai, Zichy Eleonóra igencsak tájékozott volt a korszak politikatörténetében, számos politikust ismert személyesen, ahogy az arisztokrácia szinte valamennyi tagját. Visszaemlékezése a boldog békeidők krónikája, kritikái, helyzetértékelései olykor meghökkentően hatnak az eseményeket vagy a személyeket nem ismerők számára.
480 oldal
3990 Ft
Erdős Renée
Irodalmi szenzáció Erdős Renée önéletírásának megjelentetése. Benne őszintén és részletesen mesél életéről, karrierjéről, fiatalkori álmairól, amikor színésznő szeretett volna lenni, továbbá kétségeiről és vívódásairól, valamint nem utolsósorban versről, prózáról, az első kísérletekről. És aztán természetesen elérkezik a siker időszaka, verseskötete jelenik meg, bejáratos lesz a férfiak által uralt irodalmi életbe - mindezt a századvégen-századelőn. Női írósors, mely összefonódik a regények történetével, mintha Erdős saját maga főhősévé lépne elő. Olvasunk írókról, szerkesztőségek kulisszatitkairól, továbbá Eötvös Károlyról, Molnár Ferencről, valamint Kadosa Marcellről és Bródy Sándorról. Erdős lenyűgöző mesélő - ahogy regényei alapján tudjuk. Ezúttal sem okoz csalódást: sziporkázó és szellemes, miközben saját sorsát boncolgatja.
,,Miről írok ebben a könyvben? Mielőtt ennek a jelentéktelen eseménynek leírásába belefognék, hadd bocsássak előre valamit, aminek elmondása nélkül magyarázatokat és jegyzeteket kellene ehhez a könyvhöz mellékelnem, amit a téma nem bír el, s megvallom, én magam sem bírok. E könyv írójának eddig ugyanis ötvenegy könyve jelent meg nyomtatásban és számtalan kiadásban. Ezek között körülbelül tíz kötet lírai és drámai mű, és negyven kötet regény. Vagyis csupa olyan munka, amikben a kitalálás, a kompozíció, a fantázia, az érzések különfélesége, az emberi sorsok kaleidoszkópja játszotta a főszerepet."
336 oldal
3490 Ft
Rejtő Rejő
A Vanek úr Párizsban csak 1986-ban jelent meg, sok-sok évvel a szerző halála után, éppen ezért nem teljesen alaptalan a feltételezés, miszerint nem kész regényről van szó, hanem csak egy félig elkészült kézirat publikálásáról. Ezt az elképzelést támasztja alá a történet kidolgozatlansága, valamint az a tény, miszerint talán ez a legkevésbé Rejtős darab az életműben - tudtuk eddig. A jelen kiadás igazán különleges, hiszen az eredeti gépiratot tartalmazza, ami soha nem jelent meg korábban. Történt ugyanis, hogy a hajdani eredeti gépiratból (aminek egyik példányát amúgy Rejtő összetépte) kettő készült, és Rejtő egykori titkárnője az épen maradt változatot beköttette... a példány pedig Kiss Ferenc magánygyűjtőhöz került. A kiadvány e példány reprint kiadása, a szöveg pedig értelemszerűen különbözik az ismertté vált (csonka) változattól. A titkárnő visszaemlékezése: ,,Én a folyamatos diktálásra emlékszem, soha nem szakított félbe, és nem állt le korrigálni. Nem jegyzetelt előre, a szerkezet és a hős benne élt. Miután elkészültem, átvette tőlem az anyagot, és elkezdte stilizálni a szöveget. Másnap visszakaptam a kéziratot, majdnem mindegyik oldal össze volt firkálva, de úgy, hogy néhány flekken csak két-három olvasható sor maradt... Mindig hajszolta magát, és általában ideges volt. Főleg akkor gurult be, ha munka közben véletlenül közbeszóltam, és ezzel leállítottam a diktálás áradatát." A kézirat Kovács Magda-féle regényváltozata, mely a legközelebb állt Rejtő végső változatához, hivatalosan most kerül először a magyar olvasók elé.
260 oldal
3490 Ft
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ