Radnóti Miklós több száz dedikációja

Radnóti Miklós több száz dedikációja és könyvajánlója

Az 1931-es betiltott kötetből a barátok ötvenet hagytak a kiérkező rendőröknek, a többit kimentették – Rejtélyes ajánlások

Péntek Orsolya – 2016.10.04. 01:11 

Könyvvel üzenek néked címmel jelent meg Bíró-Balogh Tamás új kötete, amelyben Radnóti Miklós dedikációi szerepelnek. A Szépmíves Könyvek által megjelentetett kiadvány irodalomtörténetileg is érdekes adatokkal szolgál.

Radnóti 20161004Szegeden egy példányt sem adott el az Újmódi pásztorok énekéből (Forrás: Wikipédia)

Életrajzi forrásként, egy szerző ismeretségi körének feltérképezésére, dokumentumként is használható egy-egy szerző dedikációinak gyűjteménye – írja Bíró-Balogh Tamás abban a kötetben, amelyet Radnóti Miklós dedikációiból gyűjtött össze, hozzátéve, hogy a gyűjtés közben, amikor a költő özvegye megkérdezte, hogy áll, nem akarta elhinni, hogy kétszáz ajánlást már összeszedett. „Miklós nem adott el ennyi könyvet életében” – mondta. 

És valóban, a kötetek jó részét barátok, írók, tanárok kapták, mint például József Attila vagy Vas István, akinek 1940-ben úgy dedikálta Radnóti a könyvét, hogy beleírta, „tíz évvel később”. Arra utalt, hogy eleinte „néma megvetéssel” szemlélték egymást (igaz, aztán közös fordításkötetük jelent meg). A költő „fiúi szeretettel” ír ajánlást Sík Sándornak, és akadnak meglepő dedikációk is, például Vojtkó Pálnak. A nevet hiába keresnénk az irodalomtörténetben: az illető 1942-ben parancsnokhelyettese volt a munkaszolgálatos költőnek, aki naplójában kitér arra, hogy mennyire emberséges volt. 

Az utolsó datált dedikálás 1944-ből származik, Nemes Nagy Ágnesnek és Lengyel Balázsnak ajánlotta könyvét esküvőjük alkalmából, április 20-án. Nem sokkal később behívták utolsó, harmadik munkaszolgálatára. 

12 20161004Bíró-Balogh Tamás: Könyvvel üzenek néked
A szerző kiemeli, hogy különösen jól követhető két kötet, az 1930-as Pogány köszöntő és az 1931-es – betiltott – Újmódi pásztorok éneke sorsa. Előbbit friss egyetemistaként publikálta Szegeden, a másodikat a következő évben ugyanott. Vallásgyalázás és közszeméremsértés gyanújával kobozták el, ugyanakkor a rendőrségi források szerint a 440 példányban megjelent könyvből nem adott el egyet sem Szegeden. Pesten igen, de a kihallgatás szerint „nem tudta megnevezni a vevőket”, ezen felül a pesti lapoknak küldött egy-egy példányt. Baróti Dezső beszámol róla, hogy barátai, amikor hírét vették a betiltásnak, azonnal a költő lakására rohantak, ötven darabot ott hagytak a hamarosan kiérkező rendőröknek, a többit kimentették. Érdekes, hogy Radnóti még a betiltás előtt dedikált egy példányt Sík Sándornak – amiből arra is következtethetünk, hogy ő maga mennyire tartotta „közszeméremsértőnek” saját könyvét, illetve volt-e benne közszeméremsértő szándék, ha egy pap tanárnak ajánlotta. A kevés megmentett, megmaradt példányból több épp az írótársak könyvtárában semmisült meg, így például a Kosztolányié. (A Kosztolányival szemben lakó Márai is leírja, hogy az író könyvtára elégett a bombázásban, csakúgy, mint az övé vagy Hamvas Béláé.) Bíró-Balogh Tamás hozzáteszi: más könyvtárakban lehetnek még dedikált példányok, ám ezek egy része – így Aczél György és Füst Milán könyvtára – nem kutatható.

A könyv sorra veszi a megjelent Radnóti-köteteket a Pogány köszöntőtől a Lábadozó szélen és az Újholdon át a Meredek útig és az Ikrek haváig, idézi a kritikákat – főleg a Nyugatból, ahol Bálint György mellett Lesznai Anna is dicsérte a költőt –, és felidézi a Meredek út (1938) különös sorsát is. A kötet kiadását Cserépfalvi Imre vállalta, ám nem volt elég pénze, hogy fedezze a költségeket. Ezért Haiman György szerzett ingyenpapírt Bécsből, a nyomást pedig a Kner nyomda vállalta. Az ingyenpapírra ingyenmunkával nyomott könyv viszont annyira szép lett, hogy abban az évben az év legszebb könyvének választotta a szakma…

Könyvészeti szempontból érdekes a két utolsó kötet, az Ikrek hava és a Válogatott versek is: mindkettő 1940-ben jött ki az Almanachnál, azonos borítótípussal, majd következett az a bizonyos Vas Istvánnal közös fordításkötet, szintén 1940-ben – mégpedig Picasso rajzával. 

Ezután, 1942-ben jelent meg a tizenkét versből álló válogatás a Hungáriánál, majd az Orpheus nyomában és a La Fontaine-fordítások. 

A kötetben közlik a szerző fényképeire írt dedikációit is, a fényképekkel együtt, és az ajándékozási bejegyzéseket: utóbbi olyan beírás, amelyet nem saját könyvébe, hanem bármilyen ajándékkönyvbe ír valaki. Ahogy a szerző megjegyzi, a legtöbb ilyen könyvet Ortutay Gyula kapta a költőtől, akinek állítólag verses ajánlásokat adott, a könyvek azonban elvesztek. 

Irodalom- és társadalomtörténeti feladványként is megáll a Dégh Lindának adott Meredek út-dedikálás: sokáig úgy vélték, hogy a kissé modoros szövegű bejegyzés mástól, feltehetőleg Devecseri Gábortól származik, aki Radnóti nevében írta. Az újabb kutatások szerint azonban Radnótinak nagyon különbözött a szépírása és jegyzetírói írása. A dedikáció pedig nemcsak hogy megegyezik a Radnóti jegyzeteiben szereplő írással, de az egyik sorában át is csúszik szépírásba, amely viszont megegyezik a többi dedikált Radnóti-kötetben található írásképpel. Dégh Linda néprajzkutató volt, Ortutay Gyula tanítványa, aki a hatvanas években Amerikába disszidált – tudjuk meg a kötethez mellékelt névjegyzékből, amelyben nemcsak a dedikált Radnóti-kötetek címzettjei, de mindazon lapok is szerepelnek, ahová a költő aláírt könyvet küldött, a Debreceni Szemlétől a Nyugatig. 

A Szépmíves Könyvek kiadásában megjelent kötet a költő életművét, a korszak irodalomtörténetét vagy kutúrtörténetét kutatók számára elsőrangú forrás – de az átlag olvasónak is fontos mozaik a Radnóti-képhez. Ráadásul szép – a dizájn Mohamed Nur munkája. Az összesen 614 dedikációt bemutató munkából remekül kirajzolódik a Horthy-kor is.

- See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/67792/Radnoti_Miklos_tobb_szaz_dedikacioja_es_konyvajanloja#sthash.GOMHbDJ1.dpuf
2016-11-17 10:57:07
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ