Hogyan lesz egy bohócból doktor? A Cigánykerék című tévéműsor egykori sztárja, Dr. Lala izgalmas életútja az artistaképzőtől a tévésztárságig vezet, egy svájci kitérővel, amikor a Circus Montiban lép fel. Hazatéve szembesül igazi hivatásával, a bohócdoktorsággal. Gyermekszeretete, hivatástudata és hegyeket megmozgató hite segíti át a nehézségeken. Szabó Erik tolmácsolásában mesél arról, hogy milyen az, amikor üres az alapítvány kasszája, amikor behívják a Morning Show-ba, amikor biciklivel megy Székesfehérvárra vizitelni, amikor értelmi fogyatékosokkal teremt kapcsolatot, amikor az improvizáció varázslatára hagyatkozik. Inspiráló életútját olvasva egy kicsit máshogy látjuk majd a világot, egy olyan ember élettörténetét ismerjük meg, aki a szeretet és humor erejével gyógyít. Részlet a könyvből: Siheder bohócdoktorként mindig arra törekedtem, hogy minden pillanatban nevessenek rajtam. Előfordult, hogy összegabalyodott végtagokkal estem be a kórterembe. Nyomtam a humort, a vicceket ezerrel. Pedig nem kell mindenáron felhívni a figyelmet magamra, meg kell várni a megfelelő pillanatot. Az nem figyelemfelhívás, hogy lefejelem az ajtót. Pedig erre is volt példa. Úgy akartam látványossá tenni a helyzetet, hogy a lábammal belerúgtam az ajtóba, és közben úgy tettem, mintha bevertem volna a fejemet. Nem erre van szükség, persze el kellett telnie tíz-tizenöt évnek, mire letisztultak bennem a dolgok. Ma már vállalom a csendet, nem hívom fel extrémen magamra a figyelmet. - Magának van kisugárzása. Lehet, nem érzi, de mi érezzük azt a pozitív kisugárzást, ami mindig körülveszi. Ezeket a számomra aranymondatokat egy anyuka mondta nekem. Annyit feleltem rá: - Akkor már tiszta földönkívüli vagyok. Megkeresett egyszer egy fiú Facebookon, hogy szeretne találkozni velem, személyesen akarja átadni az adományát, ami több tábla csokoládét jelentett. Találkoztunk, majd előállt a kérésével: - Megölelhetlek, Lala? Persze igent mondtam neki, majd a következőket írta rólam: ,,Éreztem Lalán, hogy milyen jó ember, a mai napig erőt ad, ahogy átölelt." Ilyen megkereséseket szívesen vállalok, mert biztos vagyok benne, hogy jó célért teszem. Sokszor lépek be úgy a kórterembe, hogy némán, mereven nézek előre. Egy idő után ezen elkezdenek nevetni, aztán kisvártatva megszólalok: - Gyerekek, ez nem vicces! Ha a vidámparkban találkoznánk, akkor oké, de ezen a helyen nevetni egyáltalán nem vicces! Erre aztán még nagyobb vihorászás tör ki. Hozzáteszem gyorsan: - Ilyen helyen nevettessek? Ez szörnyű, nézd meg, milyen állapotok vannak, te is összevissza vagy gipszelve! A nevetés pedig még mindig tart. Ki akarom figurázni a jelent, a helyzet fonákját akarom megragadni. Mindenben ott rejlik a poén, amit az improvizációval lehet elővarázsolni. Ez sokat finomodott bennem az évek során. Régebben sem lehetett a színpadon megégetni, minden váratlan szituációra igyekeztem felkészülni. Ezért nincs bennem kétely akkor sem, ha valaki beszól nekem, mert a legtöbb esetben képes vagyok frappánsan reagálni. Ilyenkor először a testemmel, egy gesztussal igyekszem válaszolni.

Milyen hatással volt a cionizmus a Palesztinában élő arabokra? Miért hagyták el az izraeli csapatok 2005-ben Gázát? Michael Scott-Baumann Közel-Kelet-szakértő közérthető történeti elemzést kínál az izraeli-palesztin konfliktus eredetéről és évszázados kibontakozásáról. Tömören és érthetően elemzi a konfliktus okait, és tekinti át annak állomásait a polgárháborús időktől egészen napjainkig. Kitér az izraeli-palesztin történelem olyan kulcsfontosságú eseményeire, mint a korai brit mandátum, Izraeli Állam 1948-as megalapítása, az 1967-es hatnapos háború és a Trump-adminisztráció 2020-as béketerve. Az események politikai kontextusát vázoló fejezeteket palesztinoktól és izraeliektől származó személyes beszámolók keretezik. Az időrendi összefoglalóval, szószedettel és a béketárgyalások kudarcának elemzésével záruló könyv nélkülözhetetlen azok számára, akik közelebbről meg szeretnének ismerkedni korunk egyik legdrámaibb konfliktusával. Idézet ,,Az izraeli-palesztin konfliktus immár háromnegyed évszázadnyi múltra tekint vissza. Lényegében területvitáról van szó. A kérdéses terület nem más, mint Palesztina, amely napjaink Izraeli Államát, továbbá Ciszjordániát és Gázát jelenti. Egy viszonylag kis földszakaszról van szó, amely alig nagyobb Belgiumnál vagy az amerikai Marylandnél, az itt élők száma pedig nem haladja meg a tizenhárommillió főt. A konfliktus két oldalán a cionizmus ideológiáját követő zsidó bevándorlók és leszármazottaik, illetve a palesztin arabok állnak. Mindkét fél egyaránt jogot formál arra, hogy Palesztinában - annak egészében vagy bizonyos részein - éljen, és afölött ellenőrzést gyakorolhasson. Jelen könyv egészen napjainkig ívelő történeti áttekintést kíván nyújtani azon olvasók számára, akik figyelemmel kísérik ugyan a közel-keleti eseményeket, de sokszor nincsenek teljesen tisztában a konfliktus hátterével és annak több évtizedes történetével. Donald Trump éppen a kötet megjelenésének idején ütötte nyélbe ,,az évszázad megállapodását", az izraeliek további ciszjordániai területek elfoglalásával fenyegettek, később, 2021 májusában pedig ismét fellángolt az izraeliek és palesztinok közötti erőszak, majd 2023. október 7-én sor került a rettenetes terrortámadásokra és azt követően Gáza bombázására. A kötet az 1914 előtti helyzet felvázolásával kezdődik, majd Nagy-Britanniának a térségben vállalt szerepével, illetve a zsidó állam két háború közötti kialakulásával folytatódik - látni fogjuk, hogy a zsidók és az arabok közötti feszültség már ekkor is alapvetően meghatározta az itteniek életét. Igyekeztem a lehető legtárgyilagosabb leírást adni azokról a sajátos körülményekről, amelyek között Izrael Állam megszületett, azonkívül közelebbről is megvizsgáltam az államalapítással kapcsolatos izraeli és palesztin narratívákat. Ezekből a vizsgálódásokból kiderül, hogy milyen alapvető hatást gyakorol a történelem a jelenkori viszonyokra és politikára. A gyors változások időszakában néhány kulcsfontosságú eseményre is kitértem, folyamatosan szem előtt tartva a múltat a jelennel összekötő folytonosságot. A szélesebb arab-izraeli konfliktus kontextusának felvázolása mellett könyvem elsősorban az izraeliek és a palesztinok küzdelmeire fókuszál. Ebből adódóan a kötet második fele elsősorban a palesztin területek Izrael általi megszállásával, illetve a palesztinok ellenállásával foglalkozik - mind a mai napig ez alkotja az izraeli-palesztin konfliktus gyökerét, egyúttal ez képezi a béketörekvések legkomolyabb akadályát is. Munkám néhány alapkérdés tisztázásával kezdődik, és néhány személyes - mind izraeli, mind palesztin perspektívájú - történettel végződik. Ezekhez naplókat, interjúkat, memoárokat és riportokat is felhasználtam, hogy hiteles képet nyújthassak arról, milyen hatást gyakorol a térséget meghatározó konfliktus az ott élők hétköznapjaira."

Néha egy egész közösség kell, hogy egy összetört szív begyógyuljon... Mila hetekig szerelmes volt Theóba, aki hiú reményeket ébresztett benne, ám végül kiderült, hogy a férfinak menyasszonya van. Milában egy világ omlik össze. Nem marad más hátra, muszáj elmenekülnie - és az interneten talált hirdetés, miszerint egy skóciai házra kell vigyázni, épp kapóra jön. Fogja hát magát, és elutazik az álmos skóciai falucskába, Applemore-ba. A falu lakói eleinte bizalmatlanok az új jövevénnyel szemben, de végül Mila sütőművészete, valamint zseniális ötlete, hogy az általa sütött kenyeret csellóórára, ropogós almára vagy a kocsmában ingyen sörre cserélje, utat nyit a helybeliek szívéhez. És amikor hirtelen betoppan a jóképű Finley, váratlanul ismét nagyot dobban Mila szíve. Pauline Mai eddig megjelent regényei: Levendulakék boldogság Az élet napsárga Részlet a könyvből: - Mila, üdv! Sötét, reszelős hang szólt a vonalban. Egy hang, amelyet azon a bizonyos estén olyan vonzónak találtam, hogy a hirtelen támadt izgalomtól máris felállt minden szőrszál a tarkómon. - Theo? - kérdeztem teljesen elképedve, automatikusan visszahúzva a kezem az egérről. A szívem olyan hevesen vert, hogy meggyőződésem volt, hogy a vonal másik végén is hallani. - Szia, igen. Remélem, nem zavarlak? - Nem, egyáltalán. - Gyorsan körülnéztem, nem közeledik-e egy vendég, de az előcsarnok teljesen kihalt volt. - Akkor jó. - Egy pillanatra csend lett, mintha egyikünk sem tudná igazán, hogyan tovább. Aztán Theo szólalt meg először: - Igazából csak azt akartam kérdezni, hogy lenne-e kedved valamikor meginni egy kávét. Csak úgy, tudod. Nagyon élveztem a múltkori beszélgetésünket, és gondoltam, talán folytathatnánk. Az ajkamba haraptam. Legszívesebben hangos ujjongásban törtem volna ki, nagyokat ugrálva. Újra látni akar engem! Vagyis nem csalt a megérzésem. Aztán a hirtelen támadt lelkesedésemet keserű kételyek váltották fel: szabad-e ezt nekem, vagy jobb lenne, ha inkább nem, hisz tudtam jól, hogy menyasszonya van. És hogy ennyire nyilvánvaló lenne, hogy belezúgtam? De, szólt ekkor egy belső hang megnyugtatóan, az is lehet, hogy Leon információi már egyáltalán nem is aktuálisak, és Theo szakított a menyasszonyával. Ebben az esetben életem legnagyobb esélyét szalasztanám el... És ezzel máris újra eluralkodott rajtam az eufória. - Persze, szívesen - válaszoltam olyan hűvösen, ahogy csak tudtam. - Mikor lenne jó neked? - Esetleg holnap délután, vagy dolgoznod kell? - Holnap tényleg sokáig dolgozom, de mit szólnál a holnaputánhoz? - Tökéletes. Én minden napomat a sötét szobámban töltöm, szóval nekem gyakorlatilag bármikor jó. Magamban mosolyogtam. - Van kedved elém jönni a szállodához? Aztán kereshetnénk egy kávézót itt az óvárosban. Háromkor? - Megbeszélve. Nagyon jó, örülök, Mila. Ahogy a nevem kiejtette, az kisebbfajta boldogsághullámokat váltott ki belőlem. - Én is. Nagyon. Akkor holnapután találkozunk. Amint letettem a telefont, nem bírtam tovább magamban tartani a feltörő bizsergést , egyszerűen muszáj volt engednem a késztetésnek, hogy fel-le ugráljak örömömben. - Ez valami délutáni torna, vagy a következő zsákolómaratonodra készülsz? - Összerezzentem a hátam mögül érkező hangtól. Fiona volt az. Diadalittasan vigyorogtam rá. - Találd ki, ki hívott!

Régóta viszály tombol Veronában a Montague és Capulet család között, amelyek sarjai - két ifjú szerelmes - ezernyi veszedelem között találnak egymásra. Ez a lapozgatós kalandkönyv William Shakespeare Rómeó és Júlia című világhíres színművének újragondolása. Megválaszthatod, hogy melyikük bőrébe bújsz, és minden jelentős fordulópontnál döntés előtt állsz, ami meghatározza a további eseményeket. Ebben az interaktív történetben tehát Te döntheted el: RÓMEÓ LESZEL VAGY JÚLIA? HOGYAN IGYEKSZEL ELNYERNI A MÁSIK KEZÉT? MIT TESZEL MEG A BOLDOGSÁGOTOKÉRT? MIKÉPP PRÓBÁLOD MEG TÚLÉLNI AZ ELLENSÉGESKEDÉST? Hogy ne keveredj el, honnan jöttél és merre jársz éppen, vedd magadhoz a két könyvjelzőt, amelyeket a könyv oldalhajtásából téphetsz le. Kalandra fel, lépj be a reneszánsz kori Veronába a bálok, kardpárbajok és cselszövések világába! A szerzők: Nagy Ádám ifjúság- és neveléskutató, kutatóprofesszor Lőrincz Andrea magyar- és etikatanár, fejlesztőpedagógus Részlet a könyvből: 1286-1287 fordulója, Verona. E hely a kettősség városa. Ahogy kettészeli a települést az Adige folyó, úgy vágja ketté ezt a világot a kifinomult művészet és a profán valóság. Ha körbenézel, föléd magaslik az Arena di Verona amfiteátrum és a Porta Leoni kapu, múlt idők dicsőségének nyoma. Azonban, ha lenézel a lábad elé, s haladsz Verona szíve - a piactér - felé, arcul csap a bűz: az utcákon csordogál a szennyvíz, a házak falait szemétkupacok támasztják, a teret betölti a kofák kiabálása, s a sárban dagonyázó disznók röfögése. Mégis ez a hely több annál, mint aminek látszik. Itt nemcsak a kereskedelem, hanem a közösségi élet is virágzik. Amellett, hogy felsorakozik egymás mellett a szűcs, a takács, a mészáros és megannyi árus, az emberek ide járnak titkos órákat lopni a szerelmükkel, pletykálkodni vagy éppen vitatkozni. Mindenki megszokta már a nagy hangzavart és a furcsa arcokat, ezektől igazi a vásári forgatag. A városba érkező utazóként nem tulajdonítasz ennek nagy jelentőséget. Egy gyógynövényekkel és -szerekkel teli asztalhoz lépsz, de nem látod sehol az árust. Nem kell azonban sokáig várnod, hamarosan eléd toppan Puck, a patikárius inasa, aki habozás nélkül megszólít téged, s kezében egy csokor gyógynövénnyel varázslatos ajánlatot tesz: Régen viszály tombol Veronában: egymást ölik: Capulet s Montague. Miért is? Azt bizony valójában nem tudja senki: jaj, sok itt a bú. Színház ez itt, a nagy világegész. Szerep vár benne rád, ha benne vagy. Csak jöjj hát, és légy új kalandra kész: az ősi végzet új erőre kap. Lehetsz te Rómeó vagy Júlia, hármas a cél: védd magad, óvd a társadat; mert szerelmeteknek kell gyúlnia; és főként csendesítsd az ősi viszályokat. Vezesd rá őket így a fő törvényre: a háborúnál többet ér a béke. Bár először kissé megrémiszt a manótermetű, flúgos alak, úgy döntesz, belemész a játékba. A választás nem könnyű. Segítség gyanánt Puck tovább beszél: Lehetsz te Júlia, a Capulet, kit cserfes dajka kényeztet s nevel, de ő nemes családja rabja lett, s bármit megkap: mindent megérdemel. De új erővel friss kalandra tör, mit tőle várnak, az biz nem kevés: ifjú szívet feldob, és gyötör nemes házasság: áldás, büntetés. De ha úgy tetszik, lehetsz te Montague, a herceg-vér, az ifjú Rómeó, sudár, vitéz és szép, erős tagú, kinek hű barátja jó Mercutio. A vakmerő fiú, ki új veszélyt keres, de csalfa nőt le még sosem tepert, éjjel-nappal így hölgy-szeszélyre les, szonettet ír hát, nem hexametert.

Édesanyák, akik féltő szeretettel kísérik gyermekeik minden lépését. Asszonyok, akik akár életüket is feláldozzák értük. És nők, akiket sokszor nehezen értünk, pedig oly sok minden rejtőzik jóságos mosolyuk mögött. Csupa titok, csupa múlt, csupa szív emberek. Őket ünnepeljük most e kötettel. Idézet "Anyu a hideg üvegnek döntötte homlokát, és nézte Lacikát állhatatosan. Nézte, és én még nem láttam soha ilyen nézést. Nemcsak a szemével nézte, hanem homlokával és orrával, bőrének minden pórusával, és a bőr alatt feszülő idegekkel. Egy nagy szemmé vált ez az asszony, kiszállt önmagából, suhant végig az úttesten a fiához, s csak nézte, nézte, bepólyálta szeme bársonyába, körülvértezte szeretete vaspáncéljával, úgy nézte, nézte, nézte a gyereket. Így csak ők tudnak nézni, az anyák, szeretetük átlát a hegyeken, hétmérföldes csizmával lépked a szeretetük, s egy léghajót elkormányoznak e szeretet erejével, ha rajta utazik a fiuk." A szerzőkről A kötetben Ady Endre, Jane Austen, Csáth Géza, Gárdonyi Géza, Nathaniel Hawthorne, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula Mikszáth Kálmán, Guy de Maupassant, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Örkény István, Lev Nyikolajevics Tolsztoj anyai szeretetről szóló novelláit gyűjtöttük egybe.

,,Lehengerlő olvasmány." - Financial Times ,,Megrendítő és fájdalmasan komikus." - The Observer Az ilyen regények utat mutathatnak. - The Guardian ,,Ez a könyv megsemmisített. Megdöbbentem, nevettem és sírtam rajta... Összezúzta, összetörte a szívemet, amely még többet és többet akart belőle." Khaled Hosseini Szaba még kisgyerek, amikor bátyjával, Szandróval, és édesapjával, Iraklival elmenekül a háború elől, amely a volt szovjet köztársaságban, Grúziában dúl. A csonka család Angliában kap menedéket. Húsz évvel később a három férfi még mindig képtelen megbékélni a múlttal, a hátrahagyott helyek és emberek kísértik őket. Irakli úgy dönt, hogy hazautazik: visszahúzza elhunyt felesége emléke és a pusztulófélben is gyönyörű szülőföld. A megérkezése után hetekkel azonban nyomtalanul eltűnik. Szandó apja felkutatására indul, de hamarosan felőle sem érkezik több hír. A legkisebb fiú, Szaba is útra kel hát, hogy felfedezze egykori hazáját és annak lakóit, az út pedig egyenesen annak az orosz-grúz konfliktusnak a közepébe vezet, amely generációk sorsát pecsételte meg, és a családját is szétszakította. Bolyongásai során megelevenedik a mesék és a babonák sötét világa, amelyben időnként felcsillan a remény és vigasztaló útitárs a humor. Hol kegyetlen, hol gyengéd, hol együttérző, hol szívet tépő regény a háború egyéni és kollektív traumájáról, és egy küzdő népről, amely elszánta magát a túlélésre, de nem feledkezik meg azokról sem, akiknek ez nem sikerül. Idézet - Hol van Eka? Legalább ezerszer tettük fel ezt a kérdést. Anyánk maradt, hogy mi elmenekülhessünk. A háború nagy aduász - mindent visz. Amikor az AK-47-esek az utcádat sorozzák, minden más aggodalom kirepül az ablakon. Éjszaka a fegyverropogást hallgattuk, reggel meg ott csillogtak a kis rézdarabok a járdán, mintha töltényhüvely-eső esett volna egész Tbiliszi felett. Ennyit még ki lehet bírni. De amikor egy kósza harckocsilövedék a hálószobaablak alatt töri át a hanghatárt, aztán sivítva takarítja el a föld színéről a sarki boltot a felette lakó családdal együtt, az ember elkezd terveket szőni. A szüleink, Irakli és Eka is azon gondolkodtak, hogyan juthatunk ki mindannyian. A válásra borítsunk fátylat. A meneküléshez rejtélyes kenőpénzek, lopott útlevélbélyegzők és hamis papírok kellettek. A család által összegyűjtött összeg alig volt elég egy felnőttnek és nekünk, gyerekeknek. Ekának még útlevele sem volt. Nem hagyhattuk el együtt az országot. Közben a polgárháborús helyzet is fokozódott, a golyó ütötte lyukak már nem okoztak meglepetést sem az ismerős helyeken, sem az ismerősökben. Indulnunk kellett. Eka maradt, mi pedig elmenekültünk Iraklival. Így lettünk Szandróval anyátlanok. Nyolcéves voltam, Szandro két évvel idősebb. Abban az életkorban tapasztalatok szempontjából ez tengernyi különbséget jelent. Ezzel együtt sejtelme sem volt, mit jelent anyátlannak lenni, ahogy nekem sem. Nem szóltak a fanfárok, amikor megjelentünk az Egyesült Királyság kapitalista partjainál. Azonnal egy croydoni menekültszállásra suvasztottak be minket. Abban a hideg raktárépületben emeletes ágy, közös vécé és élelmiszerjegy várt minket, a folyosókon ideges arcok kísértettek. A belügyminisztérium gépezetének egyik sötét zugában végül beindultak a fogaskerekek, felvillant a monitor, és a dossziénkra a Tottenham N17 felirat került. Ismeretlen városban tengődtünk azokban a korai időkben. Tottenham 1992-ben nem az a London volt, amely a képzeletünkben élt. Nem voltak se cilinderek, se szmog, se Holmes, se Watson, se hölgyek, se urak, se ötórai tea. Legalábbis számunkra nem. Mi másmilyen Londonban éltünk. A mi Londonunkban az emberek káromkodtak, köpködtek, piáltak, veszekedtek, és időnként bosszús nevetésben törtek ki. Furcsa szavakat használtak olyan akcentussal, amit kivenni sem tudtunk. Görnyedten jártak, nyomta őket a betömni való szájak, a befizetésre váró számlák és a következő fizetésig hátralevő napok súlya. Apánk is ott járkált közöttük. A mi Iraklink iránytű nélkül hánykolódott a tengeren, és kereste a nőt, akit kétszer is sikerült elveszítenie. Először egy rejtélyes válás okán. Aztán egy polgárháborúnak köszönhetően, ami egy lélegzetvételnyi idő alatt hozta össze és választotta szét őket.

Őszinte regény házasságról, barátságról, vágyról és szerelemről. Férjek, szeretők és barátok jönnek-mennek, de az igaz szerelem örökre megmarad. Gabriela szereti a férjét, ám érthetetlen módon mégis egy másik férfira vágyik, akinek karjában szenvedélyre talál. Silvia és Cósima, akikkel egy női magazin szerkesztőségében dolgozik, ugyancsak titkokat rejtegetnek a férjük elől. A Történetek házas nőkről erőteljes regény, amely a női intimitás mélységeit tárja fel, és olyan asszonyok hétköznapi valóságáról mesél, akik a saját életük csapdájába estek.

Mata Hari illúziómentes világában három alapszabály van: a vonzalom valuta, a szex eszköz, a szerelem tiltott. Abban a pillanatban, amikor engedett a mindent elsöprő szerelem csábításának - bukása elkerülhetetlenné vált. Paulo Coelho egyes szám első személyben építi fel Mata Hari történetét. A táncosnő a párizsi Saint-Lazare börtönből írt leveleket ügyvédjének, ahol az első világháborúban folytatott kémkedés vádjával tartották fogva. Mata Hari a leveleken keresztül üzent lányának: meg akarta vele értetni, miért is választott ennyire kirívó, kalandokkal teli életet.

Egy svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont a helyi tanács és újság jelenlétében akarják felköszönteni. Allan azonban úgy dönt, az ablakon át megszökik az ünneplés elől. Sietségében véletlenül felvesz egy táskát, és hamarosan tolvajok és rendőrök erednek a nyomába. A regény az egy hónapig tartó svédországi hajsza története, egyben utazás a 20. században. Miért vacsorázik Allan Sztálinnal és repül Churchill egykori miniszterelnökkel? Hogyan került Oppenheimer munkacsoportjába, amely az atombombán dolgozott, és hogyan esett, hogy hónapokig a Himaláján túrázott? A világhírű svéd szerző könyve, amelyből több mozifilm is készült, most új köntösben, de a régi humorával jelenik meg!

A jövő útja, a város reménysége, a világörökség sugárútja - ezekkel a magasztos jelzőkkel illették egykor az Andrássy utat, fővárosunk legfontosabb látnivalóinak egyikét. Morcsányi Elza sétavezető, podcast-műsorvezető nemcsak az épületekről mesél szakavatottan, hanem a díszes paloták egykori lakóinak életét övező legendákat, titkokat, szóbeszédeket is megosztja élménydús, szórakoztató sétája során, amelyet friss képanyag és archív felvételek tesznek színesebbé. Ugorjunk vissza az időben, ismerjük meg a sugárút történetét a krumpliföldtől a luxus boulevard-ig, kukkantsunk be a fényűző paloták falai mögé. Sétára fel! Maczó Balázs Séták a Szent István park körül - Újlipótváros modern épületei Maczó Balázs Terézvárosi barangolás - Szecessziós házak a Nagykörúton túl Deák Judit A Vurstlitól a Magyar Zene Házáig - Séták a Városligetben Maczó Balázs A rejtelmes Népszínház utca - és egykori lakói Deák Judit Budapest tündérkertje - A Margit-sziget Részlet a könyvből: Magasztos jelzős szerkezetekből nincs hiány az Andrássy út esetében: a jövő útja, a város reménysége, a világörökség sugárútja, és hosszan sorolhatnánk a megtisztelő elnevezéseket. YouTube-videók, útikönyvek és baráti tippek minimum dobogósa ez a helyszín, ha városunk legfontosabb látnivalóiról van szó; a kiegyezéssel kezdődő és az első világháborúval lezáruló boldog békeidők ragyogó, neoreneszánsz palotákkal tűzdelt mementója. Krúdy Gyula szavaival: ,,Voltak olyan férfiak, akik fogadalmaikat egy életen át nem felejtették. Ilyen volt Podmaniczky Frigyes, aki a jövő időktől való meghatottsággal, regényhősi lelkesedéssel, a 19. századbeli emberi elragadtatással nézegette a mai Andrássy út kopasz telkeit, a külvárosi tanyák udvarait, az Operaház helyén petyhüdő mocsarat a hozzá tartozó betyárcsárdával együtt. Sok lelki dilemmát is okozó megbeszélésen, tanácskozáson, sőt támadáson kellett átesni a főváros történetében legnevezetesebb bárónak, amíg a vad növényzettel, rákosi homokkal, pusztai bojtorjánnal, elhagyottsággal, rosszhiszeműséggel és vadvizességgel is garnírozott Andrássy úti telkeket el tudta sózni olyan kezekbe, amelyek az építkezést is vállalták." Ahogy az idézet is sugallja, a sugárút története nem indult egyszerűen, és sok kitartás, elszántság, áldozat kellett, mire a Terézváros külvárosi részein, krumpliföldek, gyümölcsösök és földszintes nyaralók helyén kiépült az elegáns főútvonal. A világvárosi álmokat dédelgető, Budapestté felnövő Pest-Buda komoly infrastrukturális változásokon ment keresztül a kiegyezés utáni években. Gyárak és bérházak nőttek ki a földből, az egész város növekedési lázban égett, és készült levetni magáról középkorias, sűrű városszövetének maradványait is. A Terézváros, azon belül a Király utca a mai napig megőrizte ,,a régi Pest" hangulatát egy-két emeletes házaival, keskeny nyomvonalával. Ami most nosztalgikusnak hat, az a század második felére elviselhetetlenül zsúfolt, büdös és piszkos lett. Ennek hátterében a lakosság egyre növekvő száma, a központi tervezési elképzelés nélkül kitüremkedő házak és a közegészségügyi előírások - pontosabban azok betartásának a - teljes hiánya állt. Sokáig ez volt az egyetlen útvonal, ha a fáradt polgár a pesti porból kikívánkozott a zöldbe, a Városerdőbe, a mai Városligetbe. Nemcsak gyalogosok és konflisok jártak itt, hanem a város első omnibuszjárata is erre közlekedett, vagyis az út közbiztonsági és közegészségügyi szempontból is tehermentesítésért kiáltott. Andrássy Gyula miniszterelnök városrendezési tervei között kiemelt szerepet kapott egy reprezentatív, illusztris európai nagyvároshoz méltó, egyenes díszút kiépítése. A várost a külterületekkel összekapcsoló széles út terve már a korábbi évtizedekben is felmerült, de a megvalósításra csak a kiegyezés után nyílt lehetőség. Amikor azonban 1869-ben Andrássy előterjesztette az elképzelését, éles viták robbantak ki, és forrongó indulatok lobbantak fel a képviselőházban. Végül 1870-re sikerült csak elfogadtatni a költségvetést, és ekkor indulhatott meg a kivitelezés előkészítése.