A szerzö hét évig mondta a magáét szerda reggelenként
a Kossuth Radióban. A könyvben az utolsó két esztendö
írasai szerepelnek, amelyek mindennapi életünk
visszásságait ostorozzak.

Két évtized érdekességei a világról és a televízióról Szellő István közel két évtizede dolgozik a médiában. Bejárta a világot és a televízió világát. Tekintettel arra, hogy a néző mindig is kíváncsi volt a láthatatlan háttérre, a stúdió rejtelmeire, a hírgyártás semmi mással nem összehasonlítható hangulatára, ennek az érdeklődésnek a kielégítését vállalja könyvében a pályája csúcsán lévő Szellő István. A gyakornoki évektől kezdve villantja föl azokat az eseményeket, történeteket, amelyeknek részese és alakítója volt – a szocialista tévétől a digitális kereskedelmi csatornáig. Szerkesztőként, riporterként, műsorvezetőként is sikeres volt, bár az igazi népszerűséget a híradó műsorvezetői szerepköre hozta meg számára. A könyvben olvashatunk számos világeseményről és arról, hogy azok hogyan jelentek meg a televízióban. A cseh bársonyos forradalomról, amelyet a szerző prágai egyetemistaként élt meg, a londoni éjszakákról, az arab világról `Ne filmezd a nőt!” és a horvátországi polgárháborúról `Össztűz a tévésekre” címmel, vagy a Sierra Leone-i polgárháborút követő eseményekről `Gyémántbánya és füstöltmajom` jelzettel. A könyv elején néhány oldalon azok ajánlják a könyvet az olvasók figyelmébe, akik Szellő Istvánt a megírására is bíztatták: így többek között Erős Antónia, Fábry Sándor, Garas Dezső és Somló Tamás.

Százféle adalék a derűs életszemlélethez. Jelenszky László karikatúráival. Tekintettel arra, hogy: - a fizetések szerények, az elvonások jelentősek; - ma már csak növekvő nehézségek árán engedhetjük meg magunknak az utazást, a síelést, a színházat, a könyvet, a vendéglőt és a húsz százalékos zsírtartalmú tejfölt; - rácsodálkozunk az újgazdagok zöldövezeti villáira, kastélyaira és arra gondolunk ha az ilyen otthonok valamelyikében élhetnénk az maga lenne a boldogság; - az utazási irodák katalógusaira, óriásplakátjaira is vágyakozva nézünk. Ezeken dologtalan turisták áznak a szállodai úszómedencék égszínkék vizében, a pálmafás tengerpartokon pedig szintén munkaképes emberek lopják a napot, miközben enyhén fodrozódó hullámok nyaldossák a fehér homokot. Mindazonáltal vajon van-e okunk arra, hogy emésszük magunkat? Vajon boldogok és gondtalanok azok akik megengedhetik maguknak mindazt, ami után a többség csak sóvárog? Ezért aztán a könyvben található száz gondolat új nézőpontokat kínál az Olvasónak, amelyek segítségével megbizonyosodhat az áhított és egyre kevésbé elérhető javaknak és élvezeteknek semmi közük a boldogsághoz. Ezek ráadásul olyan terhekkel, kötöttségekkel, bosszúságokkal járnak, hogy a róluk való lemondás kifejezetten elősegíti az örömteli élet megvalósítását.

Ez a különleges útikönyv segít bejárni az álláskeresés rögös útját. Olyan helyekre és olyan állomásokra kalauzol el, amelyeket alig vagy egyáltalán nem ismerünk, pedig esetleg már hallottunk róluk. Rendszerezi ennek az útvesztőnek az elemeit, objektív leírást ad a teendőkről, és szubjektív jó tanácsokkal szolgál arra vonatkozóan, merre induljunk, ha esetleg zsákutcába tévedtünk volna. Jelenleg mintegy háromszázezer álláskeresőt tartanak nyilván. És valójában hányan lehetnek? Évente több félmilliónyian - nem beszélve azokról a nem elhanyagolható tömegekről, akik nap mint nap gyötrődnek a számukra nem megfelelő munkahelyen. Vagyis szinte minden családnak van olyan tagja, aki hosszabb-rövidebb ideig szembesül az álláskeresés problémájával. Lehet pályakezdő fiatal, lehet újrakezdő idősebb, és lehet tapasztalt vagy tapasztalatlan. A könyv ugyan főképpen a középfokú végzettségűeknek íródott, de gyakorlati útmutatóként mindenki használhatja. Az útleíráshoz tartoznak még: tesztek, receptek az álláskereséshez, önéletrajzminták, szerződésminták, gyakorlati példák, tippek a sikeres interjúhoz. Az Álláskeresők útikönyve segít megkeresni álmaink munkahelyét, hogy jól érezhessük magunkat ott, ahol dolgozunk.

A nyolcvanéves Magyar Rádió meghatározó személyiségei kezdettől a bemondók voltak, hiszen ők tartották össze a különböző jellegű, rövidebb-hosszabb műsorfolyamatokat, ők adták meg a formálódó rádiózás arculatát. Különösen igaz ez a hőskorra, az első húsz esztendőre. A Magyar Rádió legendás bemondóiról az írásod feljegyzések, a kép- és hangdokumentumok meg a szájról szájra terjedő történetek sok mindent megőriztek. Ezeket gyűjtötte össze Szalóczy Pál, a mai Rádió egyik rangidős, jól ismert bemondója. Rádiótörténet, kortörténet, kultúrtörténet keveredik a könyvben számtalan érdekes sztorival, ami rendkívül vonzóvá, olvasmányossá teszi a kiadványokat. Az Athenaeum Kiadó 2000 és a Magyar Rádió közös kiadású könyvét mindeddig ismeretlen kép- és hanganyag is színesít.

A kézírás évszázadok óta nagyon sok embert vonz szinte mágikus erővel, az autogram-vadászoktól kezdve egészen a kéziratgyűjtőkig. Könyvünk most lerántja a leplet az irodalmi művek, történelmi dokumentumok, magánlevelek, odafirkantott autogramok mögött húzódó emberek valós személyiségéről, és jártassá teszi az olvasót abban, hogy a kézírásból mások személyiségének titkait ki tudja olvasni. A tapasztalt grafológus kezében egy ember kézírása legalább annyit elárul róla, mint maguk a gondolatok, amelyeket papírra vetett, sőt néha még annál többet is. Bár a közismert személyiségek többnyire gondosan megválogatják szavaikat, de kézírásuk elárulja valós gondolataikat, amelyek néha nagyon is különböznek a látszattól. I. Erzsébet királynő, Abraham Lincoln, Adolf Hitler, Marilyn Monroe, Elvis Presley, Teréz anya, Diana hercegnő, a két Bush elnök és O. J. Simpson csupán néhány kiragadott híresség a régmúltból, a közelmúltból és a jelenből, akikről a szerző részletesebb portrét rajzol, mint amilyen talán nekik maguknak is tetszenék.

A könyv szerzője Magyarország egyik - vagy talán legnagyobb - lottónyereményének tulajdonosa részletesen leírja, hogy milyen érzés volt a nyertes szelvénnyel a kezében új életet kezdeni. Milyen fantasztikus vásárlások, viszontagságok, meglepetések és egy személyes tragédia változtatta meg a szerző és felesége életét. A szerző érthető okokból ragaszkodott ahhoz, hogy kilétére ne derüljön fény, így a kötet névtelenül, István keresztnéven jelenik meg. Ajánljuk mindenkinek, aki lottózik, és annak is, aki nem hisz a szerencsében. Ajánljuk továbbá azoknak, akik szeretnék beleélni magukat abba, hogy milyen rövid időn belül szabadon elkölteni milliárdokat, és azoknak, akik át tudják érezni a szerelmespár tragédiáját, amit a pénz sem tudott orvosolni.

A jó bridzselés fortélyai kezdőknek és haladóknak Vikor Dani 15 éve tanít kezdőket bridzselni, és ma már tudja: egy tananyag annyit ér, amennyit be lehet fogadni belőle. Ezért igyekszik úgy tanítani, hogy mindenki megértse, és e törekvés eredménye a sajátos oktatási módszerének kialakítása is, amelyet ebben a könyvben összefoglal. A könyv a Standard American Yellow Card (SAYC) rendszer kereteiben az alapokat közli az olvasókkal.

A Westel-története egyike az újkori magyar gazdaság kevés számú karrierhistóriáinak. A XX. század legendás első évtizedei óta, amikor a magyar ipar és szolgáltatásfejlesztés közel szinkronban volt az európai s egyben világtrendekkel, először fordult elő, hogy Magyarország a technikai fejlődésben ismét az élbolyhoz közelített. A Westel-történet túlmutat önmagán: jelképezi azt a kommunkációs forradalmat, amely alig több, mint 10 esztendő alatt átformálta, pontosabban megteremtette Magyarországon a modern telefóniát. Hadrendbe állította a korszerű telekommunkiáció valamennyi olyan formáját, amelyre nyugaton az információs társadalom szép víziója épült: a vezeték nélküli hang és adatátvitel teljes eszköztárát. A mobiltelefónia magyarországi honosításának első három éve és a GSM- rendszer térhósításának első évtizede a hazai kommunikáció fejlődésének korszakos jelentőségű fejezete. Egyértelmű sikertörténet, amelyet nem csak Magyarországon ismernek el: komoly és a hazai piacgazdaság megítélését tekintve igen jelentős visszhangot váltott ki az európai és amerikai üzleti világban egyaránt. Mint minden történetre, a Westel- sztorira is áll a latin maxima: de te fabula narratur, azaz minden mese valójában az olvasóról szól, még akkor is, ha a történet - az olvasó legjobb tudomása szerint - nem vele történt meg, nem ő élet át, tehát nem az ő története. Feladatunk egyszerű: bebizonyítani az ellenkezőjét.

Melyik a legrégebbi magyar vitorlás hajó? Nemere? Talizmán? Kishamis? Vagy Tramontana? Aki nem tudja, jól teszi, ha elolvassa a Magyar vizek vitorlásai című képeskönyvet, mert a válasz mellett számos más érdekességet megtud a vitorlázásról, a hazai hajókról. Aki pedig tudja, annak is tartogat meglepetéseket az album.