Nádasdy Ádám: Ne szánalmasan és nevetségesen távozzunk, hanem egy bizonyos méltósággal (24.hu)
Írtam egy verset a vízisíről, hogy milyen furcsa látvány, de közben mennyire elegáns is, ahogy a vízisíelő suhan. Azonban, ha csak egy apró hibát is elkövet, milyen nevetséges kapálózás lesz belőle, és milyen jókat lehet röhögni rajta. És még el is süllyed a vízben. Erre azt mondja az egyik barátom, hogy ez igaz, de ő most a Balatonnál van, és látja, hogy vannak nagyon rutinos vízisíelők, akik le tudnak lassítani úgy, hogy nagyon szépen, elegánsan, állva elsüllyednek a vízbe. Majd azt mondta – ő is idős –, hogy ezen dolgozzunk! A teljes cikk itt olvasható »
Forrás: László Pál, 24.hu, 2019. augusztus 8.
2019-08-08 12:03:57
|
 |
|
|
Meglepő versek az emlékezésről
Emlékek és álmok elevenednek meg és keverednek össze Krusovszky Dénes verseiben. Hogyan mesélhetjük el az önéletrajzunkat egy olyan korban, amikor a személyes történeteink határai feloldódnak...
|
|
|
Maléter Pál özvegyének küzdelmes élete
A kötet elbeszélője és egyben főhőse Gyenes Judith: az 56-os mártír, Maléter Pál özvegye. A gyerekkori emlékek, a jómódú család mindennapi élete, majd a háborús évek megidézése után...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
|
|
|
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
|
|
