Jónás Tamás kapta az Aegon-díjat
2009. április 7-én hirdették ki az Aegon Művészeti Díj nyertesét – Jónás Tamás kapta Önkéntes vak című kötetéért.

2009. április 7-én hirdették ki negyedik alkalommal az Aegon Művészeti Díj nyertesét – a díjátadás április 8-án lesz, a megelőző sajtótájékoztatón Zatykó Péter, az Aegon Magyarország Zrt. vezérigazgatója, Lévai Balázs a zsűri tagja, Dervenka Edit, valamint a programsorozat és a díj szellemi szülőanyja, Eszéki Erzsébet vettek részt.

Az AEGON Magyarország Zrt. 2006-ban alapította az AEGON Művészeti Díjat azzal a céllal, hogy elismerje a kiemelkedő irodalmi teljesítményeket, s a díjjal is felhívja a közvélemény figyelmét a jelentős művekre és alkotóikra. A díjat élő magyar író kaphatja az előző esztendőben újdonságként napvilágot látott, kiemelkedő szépirodalmi művéért. A biztosítótársaság vezérigazgatója elmondta, soha nem volt nagyobb szükség a kultúra folyamatos támogatására, mint éppen most, s a Társaság hosszú távra tervezett e díj megalapításával, a kultúra folyamatos közvetítésével.

A díjat, melyet 2006-ban Spiró György vehetett át a Fogság című regényéért, 2007-ben Rakovszky Zsuzsa Visszaút az időben című kötetéért, tavaly pedig Térey János Asztalizene című művéért, az idén Jónás Tamás nyerte el Önkéntes vak című kötetével.

A díj két összekapcsolódó alkotói elismerés: az irodalmi díjhoz kötődik az AEGON Művészeti Társdíj, amelyre már a díjazott író jelölhet másik magyar művészt. A nettó hárommillió forintos AEGON Művészeti Díjat az alapító társaság vezetői minden évben tavasszal adják át, a nettó kétmillió forinttal járó AEGON Művészeti Társdíjat pedig fél évvel később, ősszel – Jónás Tamás már választott Társdíjast egy másik művészeti ágból, azonban szeptemberig titokban marad, hogy Jeney Zoltán zeneszerző, Vojnich Erzsébet festőművész és Kovalik Balázs operarendező után ki nyerheti el az elismerést.

A 2009-es AEGON Művészeti Díjról Lévai Balázs, Margócsy István, Széchenyi Ágnes és Vojnich Erzsébet döntöttek – Lévai Balázs elmondta, hogy sokszor találkoztak és beszélgettek a tíz esélyesről, de legkiemelkedőbb munkának végül megrendítő esztétikai élményként Jónás Tamás kötetét választották, közös megegyezéssel.

A „legmegrendítőbb esztétikai élményt nyújtó” kötetről Széchenyi Ágnes így ír: „Jónás Tamás kihívóan, szemérmetlenül őszinte és provokatív költő. Költészetével az olvasóra terheli a létét érintő egzisztenciális problémáit, védtelenségét, betegségét, anyagi gondjait, nők melletti magányát és származását. Kötetzáró versében (a hátsó borítón!) egyértelműen pontos felsorolását adja a nyomasztó és állandó küzdelembe hajszoló gondjainak. Az idegen olvasó is felelősséget érez a személyesen ismeretlen költő iránt, amikor az kijelenti, hogy ebben a küzdelemben vesztésre áll. De az egyedüllétnek a versekben látott fokán is van kedve és ereje perlekedni, József Attilá-s gesztussal, szembeszegülni az élet megszokott szerepeivel. Dacosan utasítja el, hogy nemesített fa legyen szépelgők haszonkertjében, hogy versek szolgája legyen, nem akar szégyenlős senkinek jól letagadható senkije lenni. Csakhogy ezek a versek ereszkedő dallamúak, ez a versvilág a rontott életről hoz nyers, erős képeket.
Jónás Tamás költészete emberi és nyelvi küzdelem, hogy kifejezze az általa végletesen tragikusan megélt emberi utat, hogy itt tartsa magát köztünk.”

A költő 1994 óta publikál, az Önkéntes vak a Magvetőnél a harmadik verseskötete. Elbeszéléseket és kisregényeket is ír. Eddigi kötetei: Ahogy a falusi vén kutakra zöld moha települ (versek, bár kiadó, 1994); Nem magunknak (versek, bár kiadó, 1996); Cigányidők (kisregények, bár kiadó, 1997); Bentlakás (versek, noran, 1999); Bánom, hogy a szolgád voltam (elbeszélések, Romano Kher kiadó, 2002); Ő (versek, Magvető könyvkiadó, 2003); Apáimnak, fiaimnak (elbeszélések, Magvető, 2005); Kiszámítható józanság (versek, Magvető, 2006); Önkéntes vak (versek, Magvető, 2008).

Forrás: litera.hu

Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ