A sorozatnak fontos célkitűzése, hogy a világirodalomnak is teret adjon. Története során a magyar irodalom mindig akkor tudott valóban maradandó alkotásokat létrehozni, amikor nem elszigetelten, hanem a világirodalmi trendekre figyelve, néhol azt opponálva tudott megszólalni – legjelentősebb költői közül sokan műfordítók is voltak (például Szabó Lőrinc, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső). A Lyra Mundi – az Európa Kiadó ’70-es és ’80-as években virágkorát élő sorozata – tanúságából is tudjuk, milyen az, amikor a kortárs világirodalom a világra való nyitottság egyik ablaka lehet. E hagyomány azonban búvópatakszerű: a világirodalmon belül a költészet megjelenése az utóbbi években igencsak visszaszorult. Ezen is szeretne változtatni az Időmérték, amelyben a sorozat szakmai partnere, a Versum, a nemzetközi líra online fóruma segíti, hogy magyarul is olvashatók legyenek a legfontosabb világirodalmi megjelenések.

2016-ban a sorozatban Al Berto, Halasi Zoltán, Jónás Tamás, Ilma Rakusa, Röhrig Géza, W. G. Sebald, Szálinger Balázs és Tamás Zsuzsa kötetei jelentek meg. 2017-ben a tervek között szerepel G. István László, Pál Sándor Attila, Zilahi Anna, illetve Anne Carson kötetének megjelentetése (Fenyvesi Orsolya fordításában).


A 2016-ban megjelent kötetek:

[1] Röhrig Géza: az ember aki a cipőjében hordta a gyökereit

„Röhrig költőként is dalszerző, előadó, színész. Az egzisztenciális peremhelyzetek Tinódi Lantos Sebestyénje. A panasz néha kiáltássá hangosodik a lapokon, az indulatok már-már kiugranak az oldalakról. Szövegei egyszerre hatnak formátlannak és emelkedettnek, mindenekelőtt hivalkodóan korszerűtlennek a kortárs magyar irodalom kánonjához viszonyítva.” Népszabadság

[2] Tamás Zsuzsa: Mit tud a kert?

„Árvaság és védettség-tudat. Idegenség és mindenhez tartozás, minden esendőhöz lehajolás. Első pillanatra azt hisszük, hogy egymás ellentétei, de az olvasás során kiderül, hogy egymást értelmező ikerfogalmakról van szó. Mit tud a kert? Többet, mint mi önmagunkról tudunk. A gyerekkori Éden képeit és folyamatos őszi Halottak napját. Bátor, női hangon szólnak Tamás Zsuzsa versei. Az idegenség modern és későmodern emberének tapasztalatát közvetítik, a sorokban, képekben, névvel vagy név nélkül megidézett József Attila, Kafka vagy Pilinszky írásai szóltak annak idején. Látványos gesztusok nélkül emelik vissza a száműzött rímet, formát trónusára (ahonnan az én generációm letaszította). Kitárják előttünk a kert, első és végső otthonunk kapuját.” Takács Zsuzsa

[3] Ilma Rakusa: Love after love
Fordította Kiss Noémi
Nádas Péter utószavával

,,Wir. Mü. Nous. We. [Ilma Rakusa í]rói, kritikusi és műfordítói munkásságának kulcsszava. Mi, az emberek, mi, akik hasonlóképpen gondolkodunk, mi, a szerelmesek. Love after love című nagy költeménye, e nyolc búcsúdalban előadott monstruózus panasz és párbeszéd, amely minden bizonnyal élete főművének tekinthető, szintén a kulcsszó jegyében áll. A találkozás örömének és az elválás fájdalmának egyszerre angol és német nyelvű éneke. Lélek és test. Szitok és fohász. Gyengédség és brutalitás. Mintha az emberszerelem nyelve hasítana a két nyelv és a két nem közé.” Nádas Péter

[4] Jónás Tamás: Törzs

Jónás Tamás legújabb kötete a szembenézés könyve. Igazi költészet: kíméletlen számvetés a múló idővel. A versekben megszólaló hang tudja, mit jelent a veszteség, de a veszteségekből makacsul építeni próbál: ha mást nem, hát szép verseket. Az Aegon-díjas szerző három év után jelentkezik új verseskönyvvel: minden eddiginél szikárabb és sűrűbb szövegekkel. A Törzs a szembenézés könyve: velünk is szembe néz, és csak rajtunk múlik, állni tudjuk-e a tekintetét.

[5] Halasi Zoltán: Bella Italia

Utazás Halasi Zoltán új verses kötete: visszautazás egy 1980-as olaszországi nászút emlékeibe. Orpheusz Pompejiben? A napfényes Itália az előhívás sötétkamrájában? Egy közös élet indulásának lírai dokumentuma, tele pikareszk élménnyel, személyes drámával, átitatva művészetvallással és a hidegháború korának néhány véres epizódjával. Így lesz Halasi Itáliájának közös kerete a csodálatos kultúra és a mindennapi terror. A költeményekben az egykori pillanatok újra elevenné válnak. Halasi költészetében az érzékiség és a gondolatiság egyszerre szólal meg.

[6] Al Berto: Tűzvészkert
Fordította és az utószót írta Urbán Bálint

A Tűzvészkert a huszadik század végén újjászülető portugál kultúra egyik legmeghatározóbb kötete, egy felkavaró életmű összegzésével szembesíti az olvasót. Al Berto a beat irodalom lázadásából jutott el a magány szűkszavú, minimalista költészetéig. A Tűzvészkertben ott kísért verseinek minden jellegzetes vonása: a fájdalom, a kitaszítottság, a homoszexualitás és az öregedés. Szívbemarkoló vallomásos költészet keveredik egyfajta sajátosan tragikus szereplírával a kötet verseiben, amelyekben Rimbaud figurája és hangja együtt vibrál Al Berto későmodern melankóliájával.

[7] W. G. Sebald: Természet után
Fordította Szijj Ferenc
Az utószót írta Kovács Edit

A Természet után W. G. Sebald összes többi irodalmi munkája előtt jelent meg, de nem csupán itthon, hanem Németországban is többi művének sikere után irányult rá a figyelem. Sebald későbbi írásművészetének jellemzőit elementáris módon tartalmazó mű ez. A Természet után verses triptichonjában számtalan olyan szöveghely található, amely előreutal a későbbi életmű elemeire: témáira, motívumaira, szemléletmódjára, biografikus hajlamára, képelméleti és történetfilozófiai alapállására.

[8] Szálinger Balázs: 360°

Szálinger Balázs új kötete részletgazdag nagytotál, lírai körpanoráma. Nem egyetlen pillanatfelvétel, hanem felvett pillanatok páratlanul izgalmas sorozata. A 360° lapjain egy teljes világ bontakozik ki fokról-fokra: tájjal és idővel, természettel és történelemmel, illetve e kettő szintéziseként: természettörténettel. Szálinger ebben a kötetben – a térkép metaforáján keresztül – új költői úton indul el: szabad verseiben messzebb kerül a zárt formáktól, az alanyiságtól és a tárgyszerűség, egyfajta visszavont személyesség lesz a hangsúlyosabb a szabálytalan szépségű nyitott szerkezetekben.