A Magyar Tudományos Akadémia – az 1949-ben kizárt területek, az irodalom és a művészetek jeles képviselői számára – 1992-ben alapította meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát, amely az MTA társult intézménye. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja az lehet, akit a Széchenyi Akadémia két rendes tagja írásban, szakmai indoklással javasol, és a Széchenyi Akadémia közgyűlése megválaszt.

A hamarosan (november 9-én) nyolcvanadik születésnapját ünneplő Kertész Imrét Dobszay László, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke, valamint Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte. A laudációt Szörényi László, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója mondta el. Az eseményről bővebben olvashat a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

Kertész Imre székfoglaló beszédében – az esszé az Európa nyomasztó öröksége címet viseli, amely a Magvető Kiadó gondozásában az azonos címmel, 2008-ban megjelent esszékötetben is szerepel – úgy fogalmazott: „a 21. század küszöbére érve, etikai értelemben magunkra maradtunk. Az ember magasabb értelemben vett boldogulása történelmi létezésén kívül rejtik – de nem a történelmi tapasztalatok megkerülésével, ellenkezőleg, azok megélésével, birtokba vételével és a velük való tragikus azonosulással. Az embert egyedül a tudás emelheti a történelem fölé, a totális történelem csüggesztő, minden reménytől megfosztó jelenléte idején a tudás az egyetlen méltóságteljes menekülés, a tudás az egyetlen jó.”

A Magvető Kiadó november 9-ére, Kertész Imre 80. születésnapjára jelenteti meg a szerző négy elbeszélését – Az angol lobogót, a Detektívtörténetet, A nyomkeresőt és a Jegyzőkönyvet –, illetve az ünnepre való tekintettel a négy könyv együtt, díszdobozos kivitelben is kapható lesz, korlátozott példányszámban.