Krasznahorkai Lászlót méltatja a The New Yorker kritikusa
A New Yorker frissen megjelent írásában az irodalmi Nobel-díj lehetőségét is megpendítették Krasznahorkai László kapcsán az őt és három művét bemutató ötoldalas portréban.
A német irodalmi életben potenciális irodalmi Nobel-díjasként emlegetett Krasznahorkai László a valóságot egészen az őrület mezsgyéjéig mutatja be - áll a New Yorker friss számában megjelenő kritikában . James Wood Őrület és civilizáció című írásában Krasznahorkait a világirodalom olyan nagy formátumú szerzőihez hasonlítja, mint Samuel Backett, Claude Simon, Thomas Bernhard, José Saramago, W. G. Sebald, Roberto Bolaño, vagy David Foster Wallace. Közülük is a legfurcsább szerző szerinte Krasznahorkai, akinek hat könyve közül eddig csak kettő saját, a Háború és háború és Az ellenállás melankóliája, és egy, a Max Neumannal közösen jegyzett ÁllatVanBent olvasható angolul, az első kettő George Szirtes, az utóbbi pedig Ottilie Mulzet fordításában.
|
 |
|
|
Versek a szövetségről és a magányról
Távoli világok és egymást tükröző történetek találkoznak Tamás Zsuzsa kötetében.
Az egyik világegy szibériai remetenő alakja köré épül: álomszerű párbeszéd, amelynek létrejötte...
|
|
|
A legkövérebb magyar ember végeláthatatlan előadást tart a tömpemizséri kultúrházban az egészséges táplálkozásról és a méregtelenítés csodájáról, közben sűrűn öblögeti torkát...
|
|
|
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|
