Krasznahorkai Lászlót méltatja a The New Yorker kritikusa
A New Yorker frissen megjelent írásában az irodalmi Nobel-díj lehetőségét is megpendítették Krasznahorkai László kapcsán az őt és három művét bemutató ötoldalas portréban.
A német irodalmi életben potenciális irodalmi Nobel-díjasként emlegetett Krasznahorkai László a valóságot egészen az őrület mezsgyéjéig mutatja be - áll a New Yorker friss számában megjelenő kritikában . James Wood Őrület és civilizáció című írásában Krasznahorkait a világirodalom olyan nagy formátumú szerzőihez hasonlítja, mint Samuel Backett, Claude Simon, Thomas Bernhard, José Saramago, W. G. Sebald, Roberto Bolaño, vagy David Foster Wallace. Közülük is a legfurcsább szerző szerinte Krasznahorkai, akinek hat könyve közül eddig csak kettő saját, a Háború és háború és Az ellenállás melankóliája, és egy, a Max Neumannal közösen jegyzett ÁllatVanBent olvasható angolul, az első kettő George Szirtes, az utóbbi pedig Ottilie Mulzet fordításában.
|
 |
|
|
Jogunkban áll beszélni
Klára, a szabadelvű és szabadszájú nyugdíjas értelmiségi a demencia tüneteit fedezi fel magán, így legjobb barátnője fokozatos leépülése mellett saját kiszolgáltatottságával is kénytelen...
|
|
|
Új novellák
Hány érvelési hibát tartanak számon a Defterdár utcában? Hová vezet, ha bekamerázzuk az anyánk lakását? Ha a mondandónk egy elapaszthatatlan gondolatfolyammá változik, kik állhatnak a parton?
Szvoren...
|
|
|
Eszmék és kelepcék regénye
Závada Pál új regénye történelmünk legviharosabb évtizedeibe vezet: a 20. század derekának magyar irodalmi közegében játszódik. Fősodrában Németh László - valaha nagy hatású, de újra...
|
|
|
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
|
|