Krasznahorkai Lászlót méltatja a The New Yorker kritikusa
A New Yorker frissen megjelent írásában az irodalmi Nobel-díj lehetőségét is megpendítették Krasznahorkai László kapcsán az őt és három művét bemutató ötoldalas portréban.
A német irodalmi életben potenciális irodalmi Nobel-díjasként emlegetett Krasznahorkai László a valóságot egészen az őrület mezsgyéjéig mutatja be - áll a New Yorker friss számában megjelenő kritikában . James Wood Őrület és civilizáció című írásában Krasznahorkait a világirodalom olyan nagy formátumú szerzőihez hasonlítja, mint Samuel Backett, Claude Simon, Thomas Bernhard, José Saramago, W. G. Sebald, Roberto Bolaño, vagy David Foster Wallace. Közülük is a legfurcsább szerző szerinte Krasznahorkai, akinek hat könyve közül eddig csak kettő saját, a Háború és háború és Az ellenállás melankóliája, és egy, a Max Neumannal közösen jegyzett ÁllatVanBent olvasható angolul, az első kettő George Szirtes, az utóbbi pedig Ottilie Mulzet fordításában.
A Tövismozaik egy fiatal képzőművész lány krízisekkel teli időszakát és a krízisekből való kilábalást beszéli el, sok év távolából. A névtelen főszereplő már családos emberként...
,,Az ember nem ott kezdődik, ahol az anyja véget ér."

Szaniszló Judit regényében semmi sem az, aminek látszik. A szerző saját maga helyett Leliről, Leli élete helyett családja életéről...
A Tövismozaik egy fiatal képzőművész lány krízisekkel teli időszakát és a krízisekből való kilábalást beszéli el, sok év távolából. A névtelen főszereplő már családos emberként...
,,Az ember nem ott kezdődik, ahol az anyja véget ér."

Szaniszló Judit regényében semmi sem az, aminek látszik. A szerző saját maga helyett Leliről, Leli élete helyett családja életéről...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ