Krasznahorkai Lászlót méltatja a The New Yorker kritikusa
A New Yorker frissen megjelent írásában az irodalmi Nobel-díj lehetőségét is megpendítették Krasznahorkai László kapcsán az őt és három művét bemutató ötoldalas portréban.
A német irodalmi életben potenciális irodalmi Nobel-díjasként emlegetett Krasznahorkai László a valóságot egészen az őrület mezsgyéjéig mutatja be - áll a New Yorker friss számában megjelenő kritikában . James Wood Őrület és civilizáció című írásában Krasznahorkait a világirodalom olyan nagy formátumú szerzőihez hasonlítja, mint Samuel Backett, Claude Simon, Thomas Bernhard, José Saramago, W. G. Sebald, Roberto Bolaño, vagy David Foster Wallace. Közülük is a legfurcsább szerző szerinte Krasznahorkai, akinek hat könyve közül eddig csak kettő saját, a Háború és háború és Az ellenállás melankóliája, és egy, a Max Neumannal közösen jegyzett ÁllatVanBent olvasható angolul, az első kettő George Szirtes, az utóbbi pedig Ottilie Mulzet fordításában.
|
 |
|
|
Egy sosem fakuló klasszikus
Sosem fakuló regényében Kosztolányi Dezső a poros bácskai kisváros szürkülő életeit éles fénybe helyezve tárja elénk. Az öregedő házaspár féltett kincse, csúnya, vénecske lányuk,...
|
|
|
Fordította: Petra-Szabó Gizella
Iskola a másik határon
Robert Musil 1906-ban megjelent regénye egyszerre vetíti elő a nagy osztrák író fő művét, A tulajdonságok nélküli embert és a 20. század elnyomó, totalitárius diktatúráit. Az Osztrák-Magyar...
|
|
|
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
|
|
|
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
|
|