Ulickaja a sikerlisták élén: mi a titka?
A Magyarországon vendégeskedő orosz írónő legújabb regénye ismét az erkölcsről, a hitről szól. Ulickaja évek óta tarol mind a hazai, mind a külföldi sikerlistákon.

Szeptember 14-én mutatták be az egy hete Magyarországon tartózkodó Ljudmila Ulickaja Imágó című új könyvét a budapesti Puskin moziban. A humánum, a morál kérdéseivel foglalkozó regényeivel világhírűvé lett írónő (művei csaknem 40 nyelven olvashatóak) legújabb regényében három jó barát – egy zenész, egy költő és egy fotográfus – életén keresztül mutatja be a Sztálin halálától a Gorbacsov-féle „peresztrojkáig” terjedő időszak, az „olvadás” és a „pangás” korszakának hétköznapjait.

A történet középpontjában e három évtized szovjet történelmének ellenzéki törekvései állnak: konspirációk, illegális kiadványok terjesztése, csempészése, kényszerű külső és belső emigrációba vonulás – a korszak politikai életének tipikus eseményei. Az Ulickajától megszokott szövevényes történetből kibontakoznak a szovjet diktatúra elleni küzdelem mindennapjai: megtudhatjuk, miként őrizhető meg ilyen körülmények között az ember személyisége, anyagi és szellemi függetlensége, vagy épp miként semmisíti meg a rendszer azokat, akik szembeszállnak a hivatalos ideológiával – olvasható a litera.hu-n.

Az 50 éves kora fölött publikálni kezdő, idén 68 éves szerző új művében az imágó – metaforaként megjelenő biológiai fogalom – a rovar kifejlett állapotát jelenti. A rovartan ismer olyan ritka eseteket, amikor a rovar anélkül, hogy végső fejlődési stádiumát elérné, bábállapotban ivaréretté válik, és önmagához hasonló bábokat hoz létre. Ulickaja az imágó metaforájánaksegítségével próbálja megfejteni, hogy a 20. század második felének embere miként képes – ha képes egyáltalán – a szó erkölcsi értelmében is felnőtté válni. A magyarul 2003-ban megjelent Médea és gyermekei illetve az ugyanebben az évben kiadott Kukockij esetei című regények óta nálunk is nagy népszerűségnek örvendő írónő – aki 2009 áprilisában a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt – műveiben gyakran foglalkozik a hit, az erkölcs és a felekezeti hovatartozás kérdéseivel, de sosem ad szokványos válaszokat.


Vallási vita a pópával és a rabbival

„Az Ulickaja-hősök pontosan tudják, hogy valódi énjük megtalálása csak úgy lehetséges, ha életüket valamely magasabb szempontnak vetik alá, ha tetteiket nem az evilági élet, hanem valamely metafizikai vagy transzcendens világ mércéjével mérik.” – tartja a siker egyik titkának Goretity József irodalomtörténész, Ulickaja fordítója a Szombat című folyóiratban 2009-ben megjelent tanulmányában. Ezeket a problémákat feszegetve Ulickaja nem kerülheti meg a vallásosság, illetve a felekezeti hovatartozás kérdését sem – folytatja Goretity, aki a Puskin moziban rendezett könyvbemutatón beszélget az írónővel. Szonyecska – a magyarul 2006-ban kiadott kisregény címszereplője – miközben elfogadja sorsát, egyre gyakrabban gondol származására, vallástalan életében a zsidó közösséghez való tartozására.

Az Odaadó hívetek, Surik című magyarul 2008-ban publikált regényben a litván Domenik atya Valerija halotti búcsúztatásán magától értetődő természetességgel hozza közel a címszereplőhöz a transzcendenst. „A magát ateistának valló Alik haldoklása, elsorvadása közben szintén kapcsolatba kerül a transzcendenciával, még ha meglehetősen komikus, már-már groteszknek mondható formában is: a mindenben kételkedő, zsidó származású és pravoszláv feleséggel bíró Alik kimódolja, hogy egy és ugyanazon estén vallási vitát folytasson előbb egy pópával, majd egy rabbival – mindezt a szomszéd szobában zajló tivornya és az utcáról felszűrődő indián zene hangjai kíséretében. Bármilyen frivol is a hangvétel, bármennyire deszakralizált is a helyzet, a pópa és a rabbi felekezetektől független transzcendenciára törekvése érvényesülni látszik” – így Goretity.

A sikeríró rajongóival az ELTE-n. Kép innen.

Ez a felekezetek felettiség, pontosabban a zsidó és keresztény egyesülése mutatkozik meg Daniel Stein, tolmács című 2009-es regényében. Stein zsidó származású, de mivel katolizált, Izraelbe költözését nem a származásának, hanem annak köszönheti, hogy a háború alatt, a Gestapo tolmácsaként, kimentett háromszáz halálra szánt embert egy zsidó gettóból. Haifában karmelita papként ivritül tart istentiszteleteket, mégpedig úgy, hogy közben nem fogadja el a keresztény egyházak egyik dogmáját, a szentháromságtant.

Az igaz történet alapján íródott regény főhőse, Daniel testvér olyan egyházközösséget működtet, amelybe befogad katolikus zsidókat, katolikus arabokat, és remeteéletre vágyó, szinte minden felekezetben csalódott hívőt. A vándor Stein életét a szintén kiközösítettek és hontalanok gyámolításának áldozza. Bár a kritika szerint e művében néhány teológiai és egyházpolitikai állításban tévedett, dicséretben részesítették amiatt, hogy „egy 20. századi Assisi Szent Ferencet akart ábrázolni”.

A cikk forrása: mindennapi.blog.hu

Fekete Ádám
,,Még egyetlen sorát sem olvastam Fekete Ádámnak, ami ne lett volna teljesen magától értetődő. Feá - így hívják kortársai, barátai, hívei, és ha ezt a szót kimondják, mosoly dereng fel arcukon. Feá városi...
Baldwin, James (1924–1987)
Fordította: Mesterházi Mónika
Fonny, a szobrászfiú, és szerelme, a tizenkilenc éves Tish Harlem egyik feketék lakta utcájában tervezi a közös jövőt. Amikor a fiút egy Puerto Rico-i asszony megerőszakolásának vádjával börtönbe zárják,...
Dragomán György
Rendszerek és kitörési pontok fűzik össze kötetté Dragomán György tizenöt év terméséből válogatott novelláit. Feltételezett vagy valóságosnak tűnő rendszerek: nyitottak és zártak, politikaiak, természetiek...
Szabó T. Anna
Ez a kapcsolatok könyve: a látható és láthatalan világ összefüggéseit keresi, a szenvedély és a szenvedés váltólázának ritmusában mutatja meg, miképpen ragaszkodunk a csapdáinkhoz, milyen kétségbeesetten...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ