Meg kellene tanulni olvasni!
Az Európai Bizottság felmérése szerint az Unióban minden ötödik tizenöt éves nem tud rendesen olvasni. Spiró Györgyöt faggatta a SzegedCafe.

Ezt sokan az internet hatásának tulajdonítják, mivel hozzászokunk a felületes és gyors olvasáshoz, amivel egyre távolabb is kerülünk az irodalomtól. Spiró György a Somogyi-könyvtár meghívására érkezett Szegedre. Néhány éve reflektorfénybe került, mert középszintű érettségi tétel volt, – bár ő maga sosem akart az lenni. A telt házas közönségtalálkozó előtt vele beszélgettünk a helyzetről.

Spiró György.

- Ön szerint mi lesz az irodalommal a digitális kultúra világában? Temethetjük a könyvet?

- Nyilván meséket írni meg olvasni fognak az emberek. Azt hogy milyen műfajban, azt nem tudom. Három éve voltam Kínában egy magyar író delegációval, és az ottani írók azt mondták, hogy a kínai irodalom legújabb és legnépszerűbb műfaja a film. Talán itthon is át kellene konvertálni filmre mindazt, ami eddig irodalom volt, és abban kellene gondolkodni amiben el lehet jutni a tömegekhez.

- Korábban azt nyilatkozta, hogy az emberek már nem néznek filmet sem, csak a YouTube-ot.

- Magyarországon. Ezt nagyon rosszul csináltunk, mert eladtuk a teljes filmterjesztést a külföldieknek. Így persze, hogy nem terjesztik a filmjeinket. A lengyelek például nem adták el, és az ottani mozik annyira népszerűek is hazájukban, mint az amerikai szuperprodukciók. Itthon csak néhány százan nézik meg a magyar filmeket, ami így nem jó. Ezt vissza lehetne csinálni, csak akarat kellene hozzá.

- Az audiovizuális korszakot tehát nem érzi fenyegetőnek?

- Kultúra az mindig lesz. Maximum az írásbeliség máshogy fog alakulni. Ezt elő is lehetne segíteni. Na persze nagyon jó lenne, ha a gyerekeket megtanítanák tisztességesen írni olvasni, de nem ez történik sem az országban, sem külföldön. Világjelenség, hogy baj van az olvasni tudással.

- Sokan ezt az internetnek vagy a digitális korszaknak tulajdonítják.

- Nem biztos, hogy ezt az internet okozza. Tudtommal ezt még senki nem bizonyította be. Elvégre a gyerekek az interneten is tudnak olvasni, és olvasnak is, csak másféle szövegeket.

"Meg kell tanulni olvasni."

- Van egy 21 éves lánya. Ezt az ő példáján is látja?

- Igen, például a lányom nemzedéke mindenféle regényeket is olvas az interneten, tehát ez nincs kizárva. De az, hogy nem tanítják meg tisztességesen írni, olvasni a gyerekeket, valamiféle nagy válságot eredményez. Valószínűleg annyira lecsökkent a tanítás presztízse, és a tudás tekintélye, hogy ez annak a következménye és nem az interneté. Az internetet semleges eszköznek látom.

- Mit javasolna a fiataloknak, mit olvassanak?

- Klasszikusokat, amik baromi jók tudnak lenni, csak meg kéne őket válogatni. Éppen ebben lenne az irodalomtanítás fő eszköze, hogy olyan műveket adni a gyerekek kezébe, amit örömmel el tudnak olvasni és ne kelljen silabizálniuk hülye szövegeket, aminek a felét nem értik. Mi annak idején Monte Cristo grófját, meg Verne Gyulát, meg Jókait olvastunk, és marha jó volt. Ma már nehéz nyelvileg, de hát akkor olyat kell adni a kezükbe, amit megértenek, vagy tessék újrafordítani ezeket.

- Mit olvas épp?

- Ljudmila Ulickaja Imágó című regényét. De sokat olvasok, érdekel mit írnak a kollégák, mit gondolnak a világról.

Spiró György és Ilia Mihály.

- A Somogyi-könyvtárban legújabb könyvéről beszélgetnek majd Ilia Mihály irodalomtörténésszel. Különleges kapcsolat van kettejük között.

- Én nagyon tisztelem és szeretem Ilia professzort. Ez onnan ered, hogy a hetvenes években én dolgoztam a Tiszatáj című lapnak, aminek ő volt akkor a főszerkesztője. Nagyon érdekes, színvonalas folyóirat volt, és kelet-európai irodalmakról írtam ismertetéseket. Azóta tart ez a kapcsolat. Ugyan ritkán találkozunk, de az interneten is szoktuk a kapcsolatot tartani.

 Forrás: szegedcafe.hu

Fekete Ádám
,,Még egyetlen sorát sem olvastam Fekete Ádámnak, ami ne lett volna teljesen magától értetődő. Feá - így hívják kortársai, barátai, hívei, és ha ezt a szót kimondják, mosoly dereng fel arcukon. Feá városi...
Baldwin, James (1924–1987)
Fordította: Mesterházi Mónika
Fonny, a szobrászfiú, és szerelme, a tizenkilenc éves Tish Harlem egyik feketék lakta utcájában tervezi a közös jövőt. Amikor a fiút egy Puerto Rico-i asszony megerőszakolásának vádjával börtönbe zárják,...
Dragomán György
Rendszerek és kitörési pontok fűzik össze kötetté Dragomán György tizenöt év terméséből válogatott novelláit. Feltételezett vagy valóságosnak tűnő rendszerek: nyitottak és zártak, politikaiak, természetiek...
Szabó T. Anna
Ez a kapcsolatok könyve: a látható és láthatalan világ összefüggéseit keresi, a szenvedély és a szenvedés váltólázának ritmusában mutatja meg, miképpen ragaszkodunk a csapdáinkhoz, milyen kétségbeesetten...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ