Mesék, madarak, gyerekek – Interjú Boldizsár Ildikóval
A paloznaki Meseterápia Központ terapeutái komplex foglalkozásaik keretében mesék és madarak segítségével mutatnak életvezetési mintákat a sokszor súlyos traumákkal terhelt, állami gondozott gyerekeknek. A Központ szakmai vezetőjével, Boldizsár Ildikóval beszélgettünk az elmúlt év tapasztalatairól.

PRAE.HU:  A nyár folyamán öt turnusban érkeztek állami gondozott gyerekek Paloznakra, tíznapos csoportterápiára. Mi alapján döntöttetek arról, hogy a foglalkozások optimális ideje tíz nap?

Praktikus oka volt a döntésnek, egy hét ugyanis túl kevés ahhoz, hogy tartós eredményt lehessen elérni, két hét viszont már hosszú távollétet jelent a gyerekeknek: túl sokáig lennének kiszakítva a megszokott környezetükből.

PRAE.HU: Elképzelhető, hogy az eddigi húsz fő helyett a jövőben kisebb létszámú csoportokat fogadtok majd. Mi ennek az oka?

Egyfelől szeretnénk növelni a foglalkozások intenzitását, másrészt húsz problémás fiatallal együtt dolgozni – akik között előfordul nem egy agresszív – rettentő nehéz, nagyon igénybe veszi a terapeutát testileg és lelkileg egyaránt.

PRAE.HU: Mi alapján választod ki a megfelelő mesét a csoportban, ahol húsz különböző gyerekkel kell együtt dolgozni?

Más mesékkel dolgozom, ha egyéni terápiát vezetek, és más meséket választok, ha csoporttal dolgozom. A választást az határozza meg, hogy mi a célom a meséléssel és a mesékkel. Az öt turnust öt különböző szakmai program alapján vezettük. Például a fiatalkorú lányanyáknak olyan meséket választottam, amelyek az anyasággal, az anya-gyerek kapcsolat megerősítéséveI foglalkoznak. A 17-18 éves kamaszok a felnőtté válás meséivel dolgoztak tíz napig. A kicsik pedig azokat a meséket hallgatták szívesen, amelyek a világ működését mutatják be: eredetmesék, legendamesék és persze hősmesék. Egyébként sokszor teljesen mindegy, hogy melyik mesével kezdem a hozzákapcsolást a világmindenséghez, az a lényeg, hogy megkezdjem. A gyerekek pedig ahányan vannak, annyiféleképpen kapcsolódnak ugyanahhoz a meséhez.

PRAE.HU: A csoporton belül nem differenciálsz, nem foglalkozol külön-külön a gyerekekkel?


Nem, a csoportot egységként kezelem. Ha valakinek a nyáron szüksége volt egyéni terápiára, akkor az megkereshetett engem, sőt kollégám, Madár is rendelkezésre állt. Az egyéni terápiában azonban leggyakrabban inkább csak felzárkóztatás történt, ha valaki valahol elakadt, lemaradt a csoportmunkában. Ilyenkor sokat segítettek a madarak, a gyerekek ugyanis ezekben az esetekben bemehettek soron kívül a madárházba, vagy kézbe foghatták őket.

Az interjú itt folytatódik.

Fordította: Morcsányi Júlia
Lázálom az újrakezdésről
Patricia Lockwood maximalista regénye provokatívan, élesen és nagyon viccesen mesél az újrakezdés privilégiumáról. Író narrátora egy hosszan elhúzódó betegség furcsa és kevésbé furcsa...
Nem forradalmi versek
Még sosem volt ilyen vidám az illúzióvesztés, mint Vida Kamilla verseskötetének lapjain! Aki ezekben a szövegekben beszél, már nem pályakezdő, de még nem középkorú: tudja, hogy amit másokon...
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
Történetek mindennapi rejtélyekről
Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ