Az Év Gyermekkönyve 2011-díj - Pompor Zoltán Lakatos István Dobozváros című könyvéről
Április 2-án adták át az Év Gyermekkönyve-díjat, melyet Lakatos István Dobozváros című könyvéért nyert el. Pompor Zoltán ajánlását az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) honlapján olvashatják.

Az Év Gyermekkönyve-díjat az IBBY (International Board on Books for Young People, Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Szekciója ítéli oda az előző év legjobb, legsikeresebb új magyar gyerekkönyveinek, illetve azoknak, akik kiemelkedőt nyújtottak a gyerekeknek szóló irodalom, illusztráció, könyvkiadás valamely részterületén. A díj célja a magyar gyerekirodalom kiemelkedő alkotóinak elismerése és elismertetése.  

Idei díjazottak:
Az Év Gyermekkönyve 2011:
   Lakatos István: Dobozváros
   Nyulász Péter: Helka

Az Év Gyermekkönyv Illusztrátora: Szántói Krisztián 
Az Év Gyermekkönyv műfordítója: Győri Hanna

Az Év Gyermekkönyve:

Lakatos István: Dobozváros 
Egy város, amit le kell győznöd


(a szerző saját illusztrációival, Magvető Kiadó)

Lakatos István megtalálta a billeg-ballagó szék három széklába mellé a negyediket, ami vagy inkább aki, teljessé teszi, azt, ami részleges, aki megjavítja azt, ami elromlott. Ez a Székláb egyszerűen zseniális, mondhatni isteni!

Kiemelkedővé az tesz egy könyvet, hogy számos olyan emlékünk fűződik hozzá, ami arra késztet bennünket, hogy újra meg újra levegyük a polcról, elolvassuk és felolvassuk, ajánljuk és feldolgozzuk, vagy egyszerűen csak beszélgessünk róla. A Dobozváros esetében számomra a legmélyebb emlék a mérhetetlen bölcsességű és szomorúságú, a világot odaadó szeretetével kormányzó Székláb figurája. Az ő alakjában koncentrálódik a bibliai istenképtől, Gandalfon át Dumbledore-ig a világot bölcsen igazgató, a gonosz erői ellen egyensúlyt tartó teremtő erő.

Székláb célja egyszerűen megfogalmazható: megvédeni az embert önmagától. Az embernek ugyanakkor szabad akarat adatott, maga dönt sorsa felől, maga választja meg céljait, vágyainak tárgyait. De mindez érvényét veszti akkor, ha az egyensúly felbillen, a gonoszság oly mértékűvé válik, akkora sebet ejt a világ testén, hogy már-már a teremtés kerül veszélybe. Nos, igen, ekkor nincs más lehetőség, be kell avatkozni.

Székláb megtehetné, hogy maga teszi helyre a dolgokat, hatalmában állna egyedül is legyőzni a gonosz Egyest, de nem ezt az utat választja. Társul hívja az embert, hiszen a megoldáshoz éppen egy kis csavar hiányzik, amit sehol sem talál. Zalánt és szüleit a mindenható Székláb társául fogadja a rendteremtésben. Nem az ember feje fölött, nem az ő akarata ellenében, hanem vele együtt akarja megoldani a problémát.

Székláb és Egyes harca a jó és a rossz örök küzdelmét példázza. Gigászi küzdelemben feszül egymásnak a két teremtő erő újrafogalmazva az ismerős gondolatot "mert nem élhet az egyik, míg él a másik" - "Vagy Dobozváros bukik el, vagy nagyjából minden más, ami értékes ezen a világon."

Zalán élete Széklábbal megismerkedve megváltozik. Nemcsak azért, mert kiszakad a biztonságos otthon közegéből, hanem azért is, mert az értékek új rendszerével ismerkedik meg, amelyet nem kevés küzdelem után végül elfogad. A Székláb mellett átélt kalandok izgalmasan új perspektívájából nézve mind a dobozvárosi, mind a hétköznapi élet meglehetősen egyhangú. A könyv szomorkás epilógusa ellenére az olvasó reménykedik abban, hogy Zalánnak sikerül megőriznie és tovább adnia azokat a kincseket, amelyeket a különleges utazásról magával hozott.

Pompor Zoltán

Forrás: IBBY (2012.04.02.)

Grecsó Krisztián
Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár...
Millet, Catherine
Fordította: Tótfalusi Ágnes
,,Az elképedés a legjobb védekezés, amit a lélek hadrendbe állíthat, amikor egy esemény túl nagy fájdalommal fenyeget."
Amikor Catherine Millet a férje íróasztalán rábukkan egy aktfotókat tartalmazó...
Grecsó Krisztián
Szeged, 1980. Vera az általános iskola negyedik osztályába jár, jó tanuló, jó sportoló. A papa a honvédségen dolgozik, a mama meg minden nap várja őt tanítás után. De Vera biztonságosnak hitt élete pár...
Koestler, Arthur (1905–1983)
Fordította: Mesés Péter
Bár Arthur Koestler 1939-1940-ben németül írta Sötétség délben című regényét, a történetet mégis szerelme, Daphne Hardy angol fordításából ismerte meg a világ, mert az eredeti szöveg a II. világháború...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ