César Aira
Epizód egy vándorfestő életéből
Fordította: Cserháti Éva
,,Hogyan lehet közvetíteni a mondatot: Szörny vagyok?"
Johan Moritz Rugendas (1802-1858) német festő latin-amerikai útjának César Aira által megregényesített ,,argentin epizódja" tragikusan végződik: a főhős egy lovasbalesetben elveszíti arcát, és hogy az őrjítő fájdalmat leküzdje, morfin-függővé válik. Az az ember, aki a nagy természettudós és felfedező, Alexander von Humboldt hatására nekivágott a vadonnak, hogy érzékletesen pontos festményein ,,elhozza" azt Európába, végül önnön belső vadonját is kénytelen feldolgozni. Szörnyeteggé válva, sajátságos nézőpontból szemléli a tájakat, embereket és eseményeket, valamint ezekben önmagát, miközben hű útitársa, a szintén festő Krause szolgál ,,normális" ellenpontjául vízióinak.
César Aira rendkívüli finomsággal szőtt elbeszélésében folyton cserélődnek a nézőpontok; a história nyelve a teóriáéba, másutt érzékeny szépirodalmi nyelvbe vált; a külső és belső táj hol egybejátszik, hol eltávolodik, észrevétlenül, megragadhatatlanul. Hogy végül a világ, az ábrázolás és az értelmezés útvesztőinek áldozatává váló Rugendas magával rántsa olvasóját a mágikus ismeretlenbe.<br>
