Beszélgetés Scherter Judittal (Bárka Online)
(kiadvány: Hősnők és írók)

Legújabb, Hősnők és írók című kötetének élére Weöres Sándortól választott mottót. Az idézet pontosan bevezeti az olvasót az ön által körüljárni kívánt témakörbe, de egyúttal érzékelteti annak érinthetetlenségét, titokzatosságát is: "A férfi olykor átlát egy nő lelkébe, vagy a saját férfilénye alatt rejtetten létező nőt figyeli: látja, hogy vöröses félhomályban az egymásbamosódó, alaktalan dolgok csiraként, forró lüktetésben élnek; ha a nő előtt feltárul egy férfi-lélek, vagy önmagába rejtett férfilénye: látja, hogy kékes-szürke fényben dideregnek a dolgok, egymástól elkülönülve, szobor-szerűen." A beszélgetések eleve tudatosan a könyvalakot célozták meg, vagy pedig később vált egyértelművé ez a lehetséges konstrukció?

Jó előre megfontoltan, egy kötethez beszélgettem írókkal irodalmi nőalakokról. Egyfelől azért, mert hiányérzetem volt a kortárs irodalom nőalakjait illetően, hiszen kortársainkat olvasva, gyakran azon kaptam magam, hogy visszatérek Turgenyevhez, Turgenyev lányaihoz, ahogy Ady szép írásában nevezi őket. Másfelől erősen hatottak rám gyermekkori és későbbi olvasmányaim nőalakjai, valószínűleg még abba is belejátszottak, milyen nővé váltam. Bár furcsa módon, amint ezt kimondom, azonnal eszembe jutnak legkedvesebb irodalmi alakjaim, a rendíthetetlen ólomkatona, Robinson Crusoe és Don Quijote, akik mind férfiak, tehát igaz is, meg nem is, amit a hősnők hatásáról mondok. Viszont van két lányunokám, és gyakran tűnődöm azon, vajon hogy lesz ez velük, ha mai kortárs irodalmat olvasnak. Ez is okot szolgáltatott a könyv megírására, miként az is, hogy néhány évvel ezelőtt nőkkel beszélgettem a klimaxról – ebből született meg Nők, délutáni fényben című kötetem –, most pedig kifejezetten férfiakat szerettem volna megszólaltatni. Így jutottam el a témához.

Számos kérdéssel kapcsolatban, melyeket a bevezető oldalakon ön is feltesz, meglehetősen tétován fogalmaz. Talán most, hogy valamelyest eltávolodott anyagától, jobban rálát ezekre a dilemmákra. Például arra, hogy miért csak férfiakat kérdezett?

(...)

Tovább az interjúhoz!

Ménesi Gábor

Forrás: Bárka Online

2013-06-05 19:02:23
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Bourdeaut, Olivier
Fordította: Tótfalusi Ágnes
Egy kisfiú meséli el családja titokzatos tündöklését és bukását. A tehetős család mintha a világon kívül élne, barátok, mulatságok töltik ki napjaikat hol Párizsban, hol spanyolországi villájukban. A szülők...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ