Jónás Tamás: Továbbra sem tetszik a rendszer (168 Óra)
(kiadvány: Lassuló zuhanás)


Virtuális szabadság

Tizenegy évvel ezelőtt adott először interjút a 168 Órának. Még pályakezdő volt, Esterházy Péter akkoriban javasolta Herder-jutalomra. A cigány származású író, költő 2011. október 23-án részt vett a Milla demonstrációján: a színpadon rappelte a Nem tetszik a rendszer című kampánydalt, amelynek egyik szövegírója is ő volt. Azóta eltűnt a hazai kulturális és közéletből. Az idei ünnepi könyvhétre jelent meg Lassuló zuhanás című verskötete. Erről is kérdezte őt SÁNDOR ZSUZSANNA.


- Amikor telefonon kerestem, elmondta: Kolozsvárról jön haza, de nem tudja, hol lesz itthon szállása. Jól értem: az egyik legismertebb kortárs költőnk fedél nélküli?


– Lényegében igen. Barátoknál, ismerősöknél egy ideig meghúzom magam, aztán visszamegyek Erdélybe. December óta Kolozsvárott élek. Középkori román moralitásjáték magyar nyersfordításából írok darabot és dalszövegeket az ottani színháznak. Szeptemberben lesz a bemutató. S hogy azután hol fogok lakni, élni? Nem tudom. Hazaköltöznék Magyarországra, ha lenne legalább egy garzonom. Tizenhét éves koromtól dolgozom, az írás mellett programozással foglalkoztam. Ebből sikerült vennünk egy lakást, amikor megházasodtam. Aztán egymás után jött a két gyerek. Nyolc éve elváltunk. Mindent otthagytam nekik.

– Számítógépes játéktervezésből jól megélhetne ma is.

– Csakhogy nem szeretném, ha bármi elvonna az írástól. Az alkotáshoz valamiféle állandó ráhangoltságra, folyamatos ihletre van szükségem. Bár az nem igaz, hogy a költő kiszolgáltatott az ihletnek. Dőlnek belőlem a versek. Még csak most jelent meg a Lassuló zuhanás, de az új verseimből máris összeállhatna a következő kötet. Ősszel pedig kiadják az édesapámnak írt regényemet. Az a címe: Apuapuapu.

– Legutóbb 2002-ben adott interjút a 168 Órának. Már akkor az otthontalanságáról beszélt. Elmondta, egy kis faluban, cigány családban született, gyerekkorában két évig intézetben élt, mivel a szüleit csalás miatt börtönre ítélték. Később Pestre jött tanulni, és teljesen elszakadt a családjától.

– A falum nekem már csak emlékhely, a gyerekkor múzeuma. Édesanyám meghalt, a házunkat elmosta az eső, apám halálán van. Remélem, még megéri a neki írt regényem megjelenését. Az irodalmon keresztül tudok beszélni hozzá, vele lenni, de valójában rég elveszítettük egymást. Amikor legutóbb elmentem anyám sírjához, több rokonommal találkoztam a faluban. Azt sem tudtam, ki kicsoda. És ők sem tudtak rólam semmit. Egyikük azt mondta nekem: „Szervusz, Árpi – így hívják apámat és az egyik bátyámat –, olvastalak téged a Nők Lapjában.” Majd mutatta a magazint, amelyben interjú volt velem. Számukra én a pesti „híresség” vagyok. Egy újságfotó.

– Pályakezdőként az irodalmi életben sem találta a helyét. A pesti értelmiségi körökben idegenül bolyongott.

– Kívülálló vagyok most is: nem tartozom írókörökhöz, érdekcsoportokhoz. Tagja vagyok ugyan a Szépírók Társaságának, de ez is inkább csak személyes kapcsolatokat, szimpátiákat jelent számomra. A kritikusok szerint a kortárs lírában leginkább én képviselem József Attila költői hagyományait, ám negyvenévesen még nem kaptam József Attila-díjat. Nincs, aki javasolt volna rá. Nem panaszkodom, nem hiányzik a díj, de ez a tény jól mutatja, hogyan működik az irodalmi rendszer: ahogyan a társadalom is. Szinte minden a kapcsolatokon, összeköttetéseken múlik. Az számít, ismered-e a „fontos embert”, haverkodsz-e vele. A munka minősége, az írás színvonala másodlagos.

– Nálunk ma a politika „árazza be”, mennyit ér egy költő, író.

– Velem a politika sem tud mit kezdeni. Afféle örök ellenzéki vagyok. Leginkább persze balliberális. De amikor a szocialisták voltak hatalmon, hozzájuk sem dörgölőztem. Pedig hívtak, legyek az 56-os Emlékbizottság tagja. Az egyik önkormányzat felajánlott egy lakást, ha részt veszek különféle rendezvényeiken. Díszcigányként reprezentálhattam volna nekik. Nem voltam hajlandó rá.

– A Millával mégis kivételt tett: 2011. október 23-án több tízezer ember előtt rappelte a Nem tetszik a rendszer című kampánydalt, amelynek egyik szövegírója is volt.

– Ifjabb Sebő Ferenc barátom, a Milla egyik szervezője kérte, segítsek a szövegírásban. Aztán azt is kérte, szerepeljek a kampányvideójukban. Majd hívtak fellépőként a tüntetésükre. Épp a civilségük vonzott. S bár sohasem vágytam közéleti szerepekre, úgy éreztem, muszáj kiállni, megszólalni. Aki hallgat, cinkosa a Fidesz diktatúrájának. Tiltakozni akartam a szegregáció és a rohamosan terjedő gyűlöletbeszéd ellen. Itt naponta megsértik az alkotmányos jogokat. A demokráciát szétverték, a jogállamot lebontották. Aki fiatal, és teheti, menekül innen. Lassan kiiratkozunk Európából. Milliók élnek létminimum alatt, kilakoltatnak családokat, az utcák tele hajléktalanokkal, és bűnözőkként kezelik a szegényeket. Eközben elképesztő az állami korrupció. Nem lehet elhallgatni: Orbán Viktor beteges hatalomvágya nyomorba dönti az egész országot.

– A politikai téboly az elmúlt időszakban sem csillapult, önt mégsem láttuk többé a Milla rendezvényein.

– A Nem tetszik a rendszer kampánya után e-mailen, telefonon is fenyegetéseket kaptam. Nem tudtam úgy végigmenni az utcán, hogy valaki belém ne kössön. Bőrfejűek rám ordítottak: „Te köcsög, buzi, liberális!” Az is igaz, mások meg örömmel szóltak utánam: „Ott megy a nemtetszikes csávó.” De aztán súlyosabb atrocitások értek. Nem bírtam tovább, ezért is mentem el végül Kolozsvárra. Ott nincs ilyen jellegű gyűlölet, pezsgő szellemi élet zajlik.

(A teljes interjút elolvashatja a 168 Óra hetilap XXV. évf. 25. számában.)

Forrás: 168 Óra Online, Sándor Zsuzsanna 2013. június 26.

2013-06-26 14:36:12
BECKETT, SAMUEL
Samuel Beckett Watt című regénye különös olvasmány, cselekményét leírni szinte lehetetlen. Watt-tal történnek bizonyos dolgok, tesz bizonyos dolgokat, részt vesz bizonyos beszélgetésekben, majd a történet...
DÜRRENMATT, FRIEDRICH
Fordította: Kurdi Imre
Az öreg hölgy látogatása mesteri dramaturgiájával, tragikomikus karaktereivel és sötét humorával a 20. század szorongó életérzésének emblematikus megtestesítőjévé vált. A darab, amely első bemutatóin a...
Závada Pál
Závada Pál új könyvének hősei az ország legnagyobb vállalatbirodalmának, a Weiss Manfréd Műveknek az örökösei - a gazdasági, politikai és szellemi élet ismert szereplői és magánemberek, barátok és vetélytársak,...
Schein Gábor
Az újrakezdés regénye
Kiefer, a magányos és elszigetelt kisvárosi számtantanár fokozatosan kénytelen rádöbbenni arra, hogy addigi élete és hivatása tarthatatlan és értelmetlen. Mindezt jegyzeteiben akkurátus pontossággal rögzíti...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ